< Joel 2 >
1 Zion ah mongkah to ueng oh, kai ih kaciim mae ah acoehaih atuen to paek oh: prae thung kaom kaminawk boih tasoeh o nasoe; Angraeng ih ni loe angzoh boeh, zoi daek boeh.
Fújjátok a kürtöt a Sionon, és rivalgjatok az én szent hegyemen! Rémüljenek meg e föld minden lakói; mert eljő az Úrnak napja; mert közel van az.
2 Akhawnbang ah kanghaeh phang mae nui ih tamai baktiah, khovinghaih hoi kho tahmuephaih ni, kathah tamai hoi khovinghaih niah oh: canghnii ah kaom vai ai, angzo han koi hmabang atue ah doeh kaom vai ai, kapop moe, thacak kaminawk doeh angzoh o.
Sötétségnek és homálynak napja; felhőnek és borulatnak napja; mint a hegyekre ráterülő alkonyat! Nagy és hatalmas nép, a milyen nem volt öröktől fogva és nem is lesz utána többé, nemzetségről nemzetségre.
3 Nihcae ih hmabang loe hmai mah kangh moe, nihcae hnukbang doeh hmaipalai mah kangh; nihcae mah tuh ai nathuem ah prae loe Eden takha baktiah oh, nihcae mah tuk pacoengah prae loe kapong sut praezaek baktiah oh; ue, nihcae loe mi doeh loih o mak ai.
Előtte tűz emészt, utána láng lobog; előtte a föld olyan, mint az Éden kertje, utána pedig kietlen pusztaság; meg sem menekülhet tőle semmi.
4 Nihcae ih krang loe hrang baktih, hrang angthueng kami baktiah oh pongah, nihcae loe cawn o tih.
A milyen a lovak alakja, olyan annak alakja, és száguldoznak, mint a lovasok.
5 Nihcae loe caphaeh hmai mah kang ih atuen baktih, thacak misatuh kaminawk misatuk han caeh o nathuem ih atuen baktih, hrang lakok tuen baktiah nihcae loe maesom nuiah angphet o tih.
Rohannak a hegyek tetején, mintha hadi szekerek robognának; mintha tarlót emésztő láng ropogna; a milyen az ütközetre kész hatalmas nép.
6 Pop parai kaminawk loe nihcae hma ah nganbawh kana zok o; kaminawk loe mikhmai amnum o boih tih.
Elrémülnek tőle a népek; minden arcz elsáppad.
7 Nihcae loe thacak kaminawk baktiah cawn o tih; nichae loe misatuh kaminawk baktiah tapang pongah daw o tih; kaminawk loe angmacae ih loklam ah caeh o boih tih, nihcae loe angmacae ohhaih ahmuen hoiah amkhraeng o mak ai:
Száguldoznak, mint a hősök, felhágnak a kőfalakra, mint a bajnokok; mindenik a maga útján halad, nem bontják meg soraikat.
8 maeto hoi maeto anget o mak ai, angmacae ih loklam ah caeh o boih tih: sumsen salakah caeh o cadoeh, ahma caa o mak ai.
Egymást nem szorongatják; mindenik a maga útján halad; néki rohannak a fegyvernek, és nem esik seb rajtok.
9 Nihcae loe vangpui thungah ahnuk ahma cawn o tih, nihcae loe tapang nuiah cawn o tih; nihcae loe im nuiah daw o tahang ueloe, kamqu baktiah thokbuem hoiah akun o tih.
Betörnek a városba, futkároznak a kőfalon, felhágnak a házakra, betörnek az ablakokon, mint a tolvaj.
10 Nihcae hma ah long anghuen tih, vannawk doeh tasoeh o tih; ni hoi khrah doeh ving rup ueloe, cakaehnawk mah doeh aanghaih to paek o mak ai boeh.
Reszket előttök a föld, és megrendülnek az egek; a nap és hold elsötétednek, a csillagok is bevonják fényöket.
11 Angraeng mah angmah ih misatuh kaminawk hma ah lok to thui tih; thuih ih lok baktiah sah kami ih misatuh kaminawk loe pop o parai; Angraeng ih ni loe len parai moe, zit kaom ani ah oh: mi mah maw khaang thai tih?
És megzendül az Úrnak szava az ő serege előtt, mert felette nagy az ő tábora; mert hatalmas az ő rendeletének végrehajtója. Bizony nagy az Úrnak napja és igen rettenetes! Ki állhatja ki azt?
12 To pongah vaihi doeh, Palungthin boih, buhzahhaih, qahhaih, palungsethaih hoiah kai khaeah amlaem oh, tiah Angraeng mah thuih.
De még most is így szól az Úr: Térjetek meg hozzám teljes szívetek szerint; bőjtöléssel is, sírással is, kesergéssel is.
13 Khukbuen na ai, na palungthin to paek ah loe, na Angraeng Sithaw khaeah amlaem ah: Anih loe mi tahmen thaih, palungnathaih tawn, palungphui han karai, pop parai tahmenhaih tawn, kahoih ai hmuen sakhaih thung hoi tahmen thaih Sithaw ah oh.
És szíveteket szaggassátok meg, ne ruháitokat, úgy térjetek meg az Úrhoz, a ti Istenetekhez; mert könyörülő és irgalmas ő; késedelmes a haragra és nagy kegyelmű, és bánkódik a gonosz miatt.
14 Angraeng na Sithaw khaeah cang, naek koi tui hoi angbawnhaih sak hanah, Anih loe poek amkhraih ueloe, tahamhoihaih caehtaak pacoengah, tahmenhaih tawn khoe doeh om tih, tiah mi mah maw panoek thai tih?
Ki tudja, hátha visszatér és megbánja, és áldást hagy maga után; étel- és italáldozatot az Úrnak, a ti Isteneteknek?!
15 Zion ah mongkah to ueng ah loe, kaciim buhzahhaih to sak pacoengah, kaciim amkhuenghaih to sah oh;
Fújjatok kürtöt a Sionon; szenteljetek bőjtöt, hirdessetek gyűlést!
16 kaminawk to pakhueng ah, amkhueng kaminawk to ciimcaisak ah; kacoehtanawk to kawkcu ah loe, nawksainawk hoi tahnu nae li nawktanawk to nawnto pakhueng ah; zu la kami loe angmah ih imthung hoi tacawt nasoe loe, sava sah tangla doeh angmah ih imthung hoiah tacawt nasoe.
Gyűjtsétek össze a népet, szenteljétek meg a gyülekezetet; hívjátok egybe a véneket, gyűjtsétek össze a kisdedeket és a csecsszopókat; menjen ki a vőlegény az ő ágyasházából és a menyasszony is az ő szobájából.
17 Angraeng khae toksah qaimanawk loe, tempul thung ih tung hoi hmaicam salakah, qah o nasoe; Aw Angraeng, nangmah ih kaminawk to paquem ah, Sithaw panoek ai kaminawk mah patahhaih lok ah patoh o han ai ah, na qawk to kasae thui kaminawk khaeah paek hmah; nihcae ih Sithaw loe naa ah maw oh? tiah kaminawk salakah thuisak hmah, tiah lawkthui o nasoe.
A tornácz és az oltár között sírjanak a papok, az Úr szolgái, és mondják: Légy kegyelmes, oh Uram, a te népedhez, és ne bocsásd szidalomra a te örökségedet, hogy uralkodjanak rajtok a pogányok. Miért mondanák a népek között: Hol az ő Istenök?
18 To tih nahaeloe Angraeng mah a prae to poek ueloe, angmah ih kaminawk to tahmen tih boeh.
Erre buzgó lőn az Úrnak szeretete az ő földe iránt, és kegyelmezett az ő népének.
19 Ue, Angraeng mah lok pathim ueloe, angmah ih kaminawk khaeah, Khenah, nangcae hanah cang, misurtui hoi situi to kang pat han, to naah ni palung khuek na tih o vop tih; Sithaw panoek ai kaminawk salakah nangcae kasae thuihaih to ka sah mak ai boeh.
És választ tőn az Úr, és mondá az ő népének: Ímé, adok néktek gabonát, bort és olajat, hogy megelégedtek vele, és nem adlak többé titeket szidalomra a pogányok között.
20 Aluek bang ih misatuh kaminawk to kangthla ah ka patoeh moe, praezaek hoi kapong sut ahmuen ah ka patoeh han boeh, anih ih ahma to ni angyae bang ih tuipui ah, anih ih ahnuk to niduem bang ih tuipui ah ka vah han: Anih mah kalen parai hmuen to sak boeh pongah, kaqong ahmui sae anih khae hoiah tacawt tih boeh.
Az északi népet is elűzöm tőletek, és puszta és sivatag vidékre vetem azt; elejét a keleti tengerbe, hátulját a nyugoti tengerbe, és bűze magasra száll; felszáll büdössége, mert nagy dolgokat cselekedett.
21 Aw prae, zii hmah; Angraeng mah dawnrai hmuen to sak boeh pongah, anghoe ah loe oep ah!
Ne félj, te föld! Örülj és vígadozz, mert nagy dolgokat cselekeszik az Úr!
22 Taw ih moisannawk, zii o hmah; taw ih saphoinawk tacawt o boeh moe, thingnawk mah doeh athaih athai o let boeh; thaiduetkung hoi misurkung loe thacak o let boeh.
Ne féljetek, ti mezei vadak! mert zöldülnek a pusztának virányai; mert a fa megtermi gyümölcsét; a füge és szőlő is kitárják gazdagságukat.
23 Nangcae Zion caanawk, anghoe oh, Angraeng na Sithaw ah anghoe oh; anih mah khotui tangsuek to nangcae hanah ang paek, nangcae khaeah khotui tangsuek to angzohsak, khrah tangsuek naah hnukkhuem khotui to angzohsak.
Ti is, Sionnak fiai! örvendezzetek és vígadjatok az Úrban, a ti Istenetekben; mert megadja néktek az esőt igazság szerint, és korai és kései esőt hullat néktek az első hónapban.
24 Cang atithaih ahmuen loe cang hoi koi tih, laom pui thungah misurtui kangtha hoi situi to koi tih.
És megtelnek a csűrök gabonával, és bőven öntik a sajtók a mustot és az olajat.
25 Kalen pakhuh mah caak ih cangnawk, langkawk mah caak ih cangnawk, kalah pakhunawk hoi pakhunawk mah caak ih cangnawk, nangcae khaeah ka patoeh ih thacak kai ih misatuh kaminawk mah caak o ih, saningnawk to kang paek let han.
És kipótolom néktek az esztendőket, a melyeket tönkre tett a szöcskő, a cserebogár és a hernyó és a sáska; az én nagy seregem, a melyet reátok küldöttem.
26 Nangcae mah kapop ah na caa o ueloe, zok nam hah o tih, to naah nangcae han dawnrai hmuen kasah, Angraeng na Sithaw ih ahmin to na pakoeh o tih; Kai ih kaminawk loe natuek naah doeh azathaih tong o mak ai boeh.
És esztek bőven és megelégesztek, és magasztaljátok az Úrnak, a ti Isteneteknek nevét, a ki csodálatosan cselekedett veletek, és soha többé nem pironkodik az én népem.
27 To naah nangcae mah kai loe Israel kaminawk salakah ka oh, kai loe nangcae ih Angraeng Sithaw ni, kalah mi doeh om ai, tiah na panoek o tih. Kai ih kaminawk loe natuek naah doeh azathaih tong o mak ai boeh.
És megtudjátok, hogy az Izráel között vagyok én, és hogy én vagyok az Úr, a ti Istenetek és nincs más! És soha többé nem pironkodik az én népem.
28 To pacoengah, taksa boih nuiah ka Muithla ka paek han; na capanawk hoi na canunawk mah lok to taphong o tih, na mitongnawk mah amang sah o ueloe, na thendoengnawk mah hnuksakhaih to hnu o tih.
És lészen azután, hogy kiöntöm lelkemet minden testre, és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok; véneitek álmokat álmodnak; ifjaitok pedig látomásokat látnak.
29 To na niah loe ka tamna nongpanawk hoi ka tamna nongpatanawk nuiah doeh ka Muithla to ka paek han.
Sőt még a szolgákra és szolgálóleányokra is kiöntöm azokban a napokban az én lelkemet.
30 Van hoi long ah dawnrai hmuennawk kam tuengsak han: athii longhaih, kangthawk hmai hoi hmaikhue to ka hnuksak han.
És csodajeleket mutatok az égen és a földön; vért, tüzet és füstoszlopokat.
31 Zit kaom Angraeng ih ni kalen angzo ai naah, ni loe ving ueloe, khrah doeh athii ah angcoeng tih.
A nap sötétséggé válik, a hold pedig vérré, minekelőtte eljő az Úrnak nagy és rettenetes napja.
32 Mi kawbaktih doeh Angraeng ih ahmin kawk kaminawk loe, pahlong ah om boih tih. Angraeng mah thuih ih lok baktih toengah, Zion mae hoi Jerusalem vangpui thungah, Angraeng mah kawk ih anghmat kaminawk loisakhaih to om tih.
De mindaz, a ki az Úrnak nevét hívja segítségül, megmenekül; mert a Sion hegyén és Jeruzsálemben lészen a szabadulás, a mint megigérte az Úr, és a megszabadultak közt lesznek azok, a kiket elhí az Úr!