Job 20
1 To naah Naamath acaeng Zophar mah;
Felelt a Náamabeli Czófár és mondta:
2 ka pathim hanah, ka palung thungah toksak pongah, karangah ka thuih han.
Azért gondolataim válaszra bírnak, s minthogy bennem van fel buzdulásom.
3 Kai kasae na thuihaih hoi zoehhaih lok to ka thaih boeh, to pongah pathim han angaih, tiah palung thung hoi ka panoek.
Megszégyenítésem feddését hallom, és szellemem az én értelmemből bír feleletre.
4 Long ah kami oh tangsuekhaih atue, canghnii atue hoi kaom hae baktih hmuen hae na panoek ai maw?
Nem tudod-e azt, a mi öröktől fogva van, a mióta embert tettek a földre,
5 Kasae kami khosak hoihaih loe sawk ai, Sithaw tidoeh sah ai kami anghoehaih doeh nawnetta ah ni oh.
hogy a gonoszok ujjongása rövid ideig tart a az istentelennek öröme egy pillanatig?
6 A lensawkhaih mah van to phak moe, a lu mah tamai angtok cadoeh,
Ha égbe nyúl föl emelkedése és feje a felhőig ér:
7 anih loe angmah ih aek baktiah ni amro poe tih, anih hnu kaminawk mah, Anih loe naa ah maw oh ving boeh? tiah thui o tih.
mint sara örökre elvész, a kik látták, azt mondják: hol van?
8 Anih loe amang baktiah azawk ving tih, hnu mak ai boeh; ue, khoving amang ah hnuk ih hmuen baktiah anghmaa ving tih.
Mint álom elrepül, s nem találják meg, s elűzetik, mint éji látomány;
9 Anih hnu mik mah anih to hnu let mak ai boeh; a ohhaih ahmuen mah doeh anih to khen mak ai boeh.
a szem rátekintett, de nem teszi többé, és nem pillantja őt meg újra helye.
10 A caanawk loe amtang kaminawk khaeah tahmenhaih hni o ueloe, a tawnh o ih hmuenmae to a ban hoiah paek pathok o let tih.
Fiai kérlelik a szegényeket, s önkezei adják vissza jogtalan vagyonát.
11 Anih ih huhongnawk loe thendoeng thacak nathuem ih zaehaih hoiah koi cadoeh, angmah hoi nawnto maiphu thungah angsong tih.
Csontjai tele vannak ifjú erejével, s vele együtt porba fekszik.
12 Sethaih loe anih ih pakha ah luep, anih mah angmah ih palai tlim ah hawk moe,
Ha édesnek ízlik szájában a rosszaság, rejtegeti nyelve alatt,
13 paawt pongah pahnawt sut han koeh ai, angmah ih pakha thungah paumh hmoek cadoeh,
kíméli, de nem ereszti el, és visszatartja ínyében:
14 a caak ih buh zok thungah phak naah thaw ueloe, pahui sae ih kasoetui ah angcoeng pae tih.
beleiben elváltozik étele, viperák mérge van belsejében.
15 Anih mah paaeh ih angraenghaihnawk to pathaak let ueloe, Sithaw mah anih ih zok thung hoiah la let tih.
Vagyont nyelt el és kihányta, hasából hajtja ki Isten.
16 Anih loe pahui sae ih kasoetui to pazop ueloe, pahui sae mah anih to patuk maat tih.
Viperamérget szopik, megöli őt az áspis nyelve.
17 Anih loe kalong tuipui, khoitui hoi kamkhawk tahnutui longhaih tui to hnu mak ai.
Nem szabad néznie ereit, folyóit, patakjait méznek és tejnek.
18 A toksakhaih atho to caa mak ai, minawk hanah paek let tih; to tiah a paek let pongah anih loe anghoehaih tawn mak ai.
Visszaadja a szerzeményt, a nem nyeli le, cserébe vett vagyonával nem fog örvendeni.
19 Anih mah kamtang kaminawk to pacaekthlaek moe, tiah doeh sah ai; angmah sak ai ih imnawk to a lomh pae pongah to tiah oh.
Mert elnyomta, cserben hagyta a szegényeket, házat rabolt s nem építi föl.
20 Anih loe koehhaih boep thai ai; a koeh ih hmuen mah anih pahlong thai mak ai.
Mert nem ismert nyugtot hasában, azzal a mit megkívánt, nem menekül meg.
21 Anih mah caak han ih buh tidoeh om mak ai boeh; a tawnh ih angraenghaih hmuen doeh cak poe mak ai.
Nincsen maradék evéséből; azért nem lesz maradandó az ő java.
22 Hmuenmae angraeng nathuem ah amtang ueloe, a nuiah raihaih congca to pha tih.
Bősége teljében meg fog szorulni; a szenvedésnek minden keze reá jön.
23 Anih zok amhah han oh naah, Sithaw mah palungphuihaih to a nuiah phasak ueloe, buhcaak nathuem ah palungphuihaih khotui baktiah angzo tih.
Lesz majd hasának megtöltésére: belé bocsátja fellobbant haragját, esőként hullatja a testébe.
24 Anih loe sum hoi sak ih maiphaw maica thung hoiah loih; toe sumkamling palaa mah anih to kaat tih.
Menekül a vasfegyver elől, érczíj járja által;
25 Anih loe a takpum thung hoi tacawt, palaa to aphongh; ue, anih ih ahmuet thung hoiah rong kampha sumsen to tacawt; a nuiah zithaih to phak;
húzza és kijön hátából, villogó nyíl megy ki epéjéből – rajta ijedelmek.
26 anih tamquta hoi ohhaih ahmuen ah khovinghaih to suek pae; anih loe kami mah hmuh ai ih hmai mah kang tih; a ohhaih kahni im ah kaom hmuennawk boih to kangh pae tih.
Minden sötétség ólálkodik kincseire, megemészti őt szítatlan tűz, lelegeli a maradékot sátrában.
27 Van mah anih sakpazaehaih amtuengsak tih, long mah doeh anih han misa angthawk thui tih.
Bűnét feltárják az egek s föltámad ellene a föld.
28 A im ih hmuenmaenawk to anghmaa tih, Angraeng palungphuihaih niah loe anih khosak hoihaih to tui baktiah long tih.
Elköltözik háza terméke, szétfoly haragja napján.
29 Sithaw mah to baktih tangqum to kasae kaminawk hanah paek, Sitawh mah to baktih qawktoep hanah anih to suek, tiah a naa.
Ez a gonosz ember része az Istentől és a rá kimondott örökség Istentől.
