< Genesis 49 >
1 To pacoengah Jakob mah a capanawk to kawk moe, hmabang angzo han koi hmuen kang thuih o han pongah, ahmuen maeto ah amkhueng oh.
És szólítá Jákób az ő fiait, és monda: Gyűljetek egybe, hadd jelentsem meg néktek, a mi rátok következik a messze jövőben.
2 Jakob ih caanawk, nawnto amkhueng oh loe, nam Pa Israel ih lok hae tahngai oh.
Gyűljetek össze s hallgassatok Jákóbnak fiai! hallgassatok Izráelre, a ti atyátokra.
3 Reuben, nang loe ka calu, ka thacakhaih, ka tha oh tangsuekhaih, saiqathaih hoi sakthaihaih sang koek ah na oh.
Rúben, te elsőszülöttem, erőm, tehetségem zsengéje, első a méltóságban, első a hatalomban.
4 Tui baktiah nang phui pongah, na hoihhaih om mak ai boeh; nam pa iihhaih nuiah na dawh moe, ka iihhaih to nam hnongsak.
Állhatatlan, mint a víz, nem leszesz első, mivel atyád ágyába léptél fel: akkor megfertőztetted! Nyoszolyámba lépett ő.
5 Simeon hoi Levi loe nawkamya ah oh moe, sumsen hoiah kasae sakhaih ahmuen ah a oh hoi.
Simeon és Lévi atyafiak, erőszak eszközei az ő fegyverök.
6 Aw ka hinghaih, nihnik mah tamquta hoi sak ih ahmuen ah na thumsak hmah, kai pakoehhaih loe nihcae amkhuenghaih ahmuen ah na thumsak hmah; nihnik loe palungphuihaih hoiah kami to hum hoi moe, a koeh hoi ih baktiah vangpui tapang to paro hoi.
Tanácsukban ne légyen részes lelkem, gyűlésükkel ne egyesűljön dicsőségem, mert haragjokban férfit öltek, s kedvök telve inát szegték az ökörnek.
7 Nihnik loe palungphui hoi, poek amthueng hoi moe, palungduemh hoi pongah kasae zok hoi nasoe! Jakob acaeng thungah nihnik to ka tapraek moe, Israel acaeng thungah kam hetsak phang han.
Átkozott haragjok, mert erőszakos, és dühök, mivel kegyetlen; eloszlatom őket Jákóbban, és elszélesztem Izráelben.
8 Judah, nang loe nam yanawk mah pakoeh o tih; na ban loe misanawk ih tahnong nuiah om tih; nam pa ih caanawk loe na hmaa ah akuep o tih.
Júda! téged magasztalnak atyádfiai, kezed ellenségeidnek nyakán lesz s meghajolnak előtted atyáidnak fiai.
9 Aw Judah, nang loe kanawk kaipui ah na oh, ka capa, nang loe moi kaekhaih ahmuen hoiah nang zoh tahang moe, na tabok; kaipui baktih, kaipui amno baktih toengah avah; mi mah maw anih to pathawk thai tih?
Oroszlánkölyök Júda; zsákmányt ejtvén, felmentél, fiam! Lehevert, lenyúgodott, mint a hím oroszlán, és mint nőstény oroszlán; ki veri őt fel?
10 Shiloh pha ai karoek to tayae toeng loe, Judah khae hoi amhoe mak ai ueloe, a ukhaih cunghet doeh a khok salak hoiah takhoe mak ai; kaminawk loe anih khaeah ni amkhueng o tih.
Nem múlik el Júdától a fejedelmi bot, sem a vezéri pálcza térdei közűl; míg eljő Siló, és a népek néki engednek.
11 Misurkung pongah angmah ih hrang to paeh ueloe, laa hrang caa to kahoih koek misurkung pongah paeh tih; angmah ih khukbuen to misurtui hoi pasuk ueloe, angmah ih laihawnawk doeh misurtui hoiah pasuk tih.
Szőlőtőhöz köti szamarát, és nemes venyigéhez szamara vemhét, ruháját borban mossa, felöltőjét a szőlő vérében.
12 Anih ih mik loe misurtui hoi thim ueloe, a ha doeh maitaw tahnutui hoiah anglung tih.
Bortól veresek szemei, tejtől fehérek fogai.
13 Zebulun loe tuipui taengah om ueloe, palongpui anghakhaih ahmuen ah om tih; anih ih ramri loe Sidon karoek to kawk tih.
Zebulon a tenger partjáig lakozik, azaz a hajók kikötőjéig s határának széle Czídonig ér.
14 Issakar loe mae salakah tabok thacak laa hrang ah oh;
Izsakhár erős csontú szamár, a karámok közt heverész.
15 anghakhaih ahmuen kahoih to a hnuk moe, prae kahoih to a hnuk pongah, angmah ih palaeng nuiah hmuen to koeng ueloe, tamut paek tamna ah om tih.
S látja, hogy jó a nyugalom és hogy a föld mily kies: teher alá hajtja hátát, s robotoló szolgává lesz.
16 Dan loe Israel ih acaeng maeto ah oh baktih toengah, angmah ih kaminawk to lokcaek tih.
Dán ítéli az ő népét, mint Izráel akármelyik nemzetsége.
17 Dan loe loklam ah kaom pahui ah om ueloe, hrang angthueng kami to hnuk angnawnsak hanah, hrang khok tahmawh patuk pahui sae ah om tih.
Dán kígyó lesz az úton, szarvaskígyó az ösvényen, mely a ló körmébe harap, hogy lovagja hanyatt esik.
18 Aw Angraeng, na pahlonghaih to ka zing.
Szabadításodra várok Uram!
19 Misanawk mah Gad to tuh o tih, toe anih mah nihcae to tuh let ueloe, hnukkhuem ah pazawk tih.
Gád! had háborgatja; majd ő hág annak sarkába.
20 Asher ah caaknaek kahoih tacawt tih, siangpahrang paek koi caaknaek to tacawt tih.
Ásernek kenyere kövér, királyi csemegét szolgáltat.
21 Naphtali loe angmah koeh baktiah kaom tasuk, kranghoih caa sahkung tasuk ah oh.
Nafthali, gyorslábú szarvas, az ő beszéde kedves.
22 Joseph loe thacak thingkung, tui taengah kaom thingkung ah oh; anih ih tanghangnawk loe tapang ranui khoek to amzam.
Termékeny fa József, termő ág a forrás mellett, ágazata meghaladja a kőfalat.
23 Kalii kaat kop kaminawk mah anih to paroeai raihaih paek o, hnukma o moe, a kah o;
Keserítik, lövöldözik és üldözik a nyilazók:
24 toe anih ih kalii loe thazok ai; anih ih ban tampawk loe Jakob Sithaw ih ban thacakhaih rang hoiah, (tuutoep kami ah kaom, Israel ih lungsong ah oh; )
De mereven marad kézíve, feszülten keze karjai, Jákób Hatalmasának kezétől, onnan, Izráel pásztorától, kősziklájától.
25 nang loe nang bomkung, nam pa ih Sithaw rang hoiah nang han van ranui hoi tahamhoihaih paekkung, Sithaw rang hoiah tha na cak; atlim ah kaom kathuk tahamhoihaih, tahnutui hoi caa im tahamhoihaih mah nang han tahamhoihaih paek nasoe;
Atyád Istenétől, a ki segéljen; a mindenhatótól, a ki megáldjon, az ég áldásaival, onnan felülről, a mélység áldásaival, mely alant terül, az emlők és anyaméh áldásaival.
26 nam pa mah paek ih tahamhoihaih loe, canghni ah mae nui ih tahamhoihaih, dungzan maesomnawk nuiah kaom kahoih hmuennawk pongah doeh len kue; to tahamhoihaih loe Joseph ih lu nuiah om nasoe loe, amyanawk hoi kamhoe ah kaom kami ih lu nuiah om nasoe.
Atyád áldásai meghaladják az ős hegyek áldásait, az örök halmok kiességeit. Szálljanak József fejére, a testvérek közűl kiválasztatottnak koponyájára.
27 Benjamin loe kalomh thaih tasui ah oh; anih loe khawnthaw ah moi to kaek ueloe, aqum ah a lomh ih hmuen to tapraek tih, tiah a naa.
Benjámin ragadozó farkas: reggel ragadományt eszik, este pedig zsákmányt oszt.
28 Hae kaminawk loe Isreal acaeng hatlai hnetto ah oh o, ampa mah nihcae khaeah thuih pae ih lok loe hae tiah oh; ampa mah nihcae hak han koi tahamhoihaih to paek boih.
Mind ezek Izráel nemzetségei, tizenketten, és ez az a mit mondott nékik az ő atyjok, mikor őket megáldá; mindeniket tulajdon áldásával áldá meg.
29 To pacoengah nihcae khaeah hae tiah lokthuih pae; Kai loe kaimah ih kaminawk amkhuenghaih ahmuen ah ka caeh han boeh; Hit kami Ephron ih lawk thungah kaom thlungkhaw thungah kam panawk hoi nawnto na phum oh,
És parancsola nékik és monda: Én az én népemhez takaríttatom, temessetek engem az én atyáimhoz, ama barlangba, mely a Khitteus Efron mezején van.
30 to thlungkhaw loe Kanaan prae, Mamre vangpui pha ai naah, Makpelah ahmuen ah oh moe, Abraham mah Hit kami Ephron khaeah, lawk hoi nawnto taprong sak hanah a qanh.
Abba a barlangba, mely Kanaán földén Mamré átellenében Makpelahnak mezején van, melyet megvett Ábrahám a mezővel együtt a Khitteus Efrontól, temetésre való örökségül.
31 Abraham hoi a zu Sarah, Issak hoi a zu Rebakah loe to ahmuen ah aphum o; Leah doeh to ahmuen ah ka phum.
Oda temették el Ábrahámot és Sárát az ő feleségét; oda temették Izsákot és Rebekát az ő feleségét; s oda temettem el Leát is.
32 Lawk hoi thlungkhaw loe, Hit kaminawk khaeah ni ka qanh, tiah a naa.
Szerzemény e mező és a barlang, mely abban van, a Khéth fiaitól.
33 A caanawk khaeah lokthuih boih pacoengah, Jakob loe a iihhaih ahmuen ah a khok to azuh tahang, hinghaih qui apet pacoengah, angmah ih kaminawk amkhuenghaih ahmuen ah angkuem.
És elvégezé Jákób a mit fiainak parancsolt és fölszedé lábait az ágyra, és kimúlék és az ő népéhez takaríttaték.