2 Siangpahrang 23
1 To naah siangpahrang Josiah mah, Judah hoi Jerusalem ih kacoehtanawk boih to kawk.
És elküldött a király, és hozzá gyűltek Júdának és Jeruzsálemnek minden vénei.
2 Siagpahrang loe Judah kaminawk, Jerusalem ih kaminawk, qaimanawk hoi tahmaanawk, kathoeng kalen kaminawk boih hoi nawnto Angraeng ih im ah caeh tahang. Anih mah Angraeng imthung ah hnuk ih lokmaihaih cabu pong ih loknawk boih to kaminawk thaih hanah kroek pae.
És felment a király az Úr házába, és Júdából minden férfi és Jeruzsálem minden lakosa vele volt; a papok, a próféták és az egész nép kicsinytől fogva nagyig. És minden beszédét elolvasá előttök a szövetség könyvének, a mely megtaláltatott az Úr házában.
3 Siangpahrang Josiah loe homh taengah angdoet, Angraeng hnukbang hanah, a lokpaekhaihnawk, a thuih ih loknawk, lok takroekhaih daanawk to palungthin tang hoi hinghaih boih hoiah pazui moe, hae lokmaihaih cabu thungah tarik ih loknawk to caksak hanah, Angraeng hmaa ah lokmaihaih to a sak. Kaminawk boih lokmaihaih hmaa ah angdoet o.
És oda állott a király az emelvényre, és kötést tőn az Úr előtt, hogy ők az Urat akarják követni, és az ő parancsolatait, bizonyságtételeit és rendeléseit teljes szívből és lélekből megőrizni, és beteljesíteni e szövetség beszédeit, a melyek meg vannak írva abban a könyvben; és ráállott az egész nép a kötésre.
4 Siangpahrang mah, qaima Hilkiah, anih tlim ah kaom qaimanawk hoi khongkha toep kaminawk khaeah, Baal sithaw, Asherah thing hoi cakaehnawk hanah sak o ih, laom sabaennawk boih to Angraeng im thung hoi tasa bangah pathok hanah lokpaek; to hmuennawk to Jerusalem vangpui tasa bang ih Kidron azawn ah hmai hoiah thlaek o moe, maiphu to Bethel ah sinh o.
És megparancsolá a király Hilkiának, a főpapnak és a másod rendbeli papoknak és az ajtóőrizőknek, hogy az Úr templomából hordjanak ki minden edényt, a melyet a Baálnak, az Aserának és az egész mennyei seregnek csináltak, és megégeté azokat Jeruzsálemen kivül a Kidron völgyében, és azok hamvait Béthelbe vivé.
5 Judah prae hoi Jerusalem vangpui taeng ih hmuensangnawk boih ah hmuihoih thlaek hanah, Judah siangpahrangnawk mah suek ih, krang kabok qaimanawk, Baal, ni hoi khrah, van ih longnawk hoi cakaehnawk khaeah hmuihoih thlaek kaminawk to takhoe boih.
És kiirtá a bálvány papokat is, a kiket Júda királyai állítottak be, hogy a magaslatokon tömjénezzenek Júda városaiban és Jeruzsálem körül, és mindazokat is, a kik a Baálnak, a napnak, holdnak, égi jeleknek és az egész mennyei seregnek tömjéneztek.
6 Angraeng im thung ih Asherah thing to a lak moe, Jerusalem vangpui tasa bang ih Kidron vacong ah a sinh pacoengah, to vacong taengah hmai hoiah a qoeng; kadip puengah naep pacoengah, to maiphu to kaminawk ih taprong ah a haeh.
Kivivé az Úr házából az Aserát is Jeruzsálemen kivül a Kidron patakja mellé, és megégeté azt a Kidron völgyében, és porrá zúzta, és annak porát a község temetőhelyére hinté.
7 Nongpatanawk mah Asherah thing hanah kahni sakhaih ahmuen, Angraeng im taeng ih nongpanawk hnukbang tangyat mii kadueh kaminawk ohhaih im doeh a phraek pae.
És lerontá a férfi paráznák házait, a melyek az Úr háza mellett voltak, és a melyekben az asszonyok kárpitokat szőttek az Aserának.
8 Josiah mah Judah prae thung boih ih qaimanawk to kawk moe, nihcae mah hmuihoih thlaekhaih hmuensangnawk to Geba hoi Beersheba khoek to panuet kaom ah sak; Jerusalem vangpui ukkkung, Joshua ih khongkha akunhaih banqoi bangah kaom, vangpui sipae khongkha ih hmuensangnawk doeh vah pae phaeng.
És behozatta az összes papokat Júda városaiból, és megfertéztette a magaslatokat, a melyeken a papok tömjéneztek, Gebától egész Beersebáig, és lerontotta a kapuk mellett levő magaslatokat is, a melyek Józsuénak, a város fejedelmének kapuja előtt voltak balkéz felől, a város kapujában.
9 Hmuensang ah toksah qaimanawk loe Jerusalem ih Angraeng hmaicam ah caeh o thai ai; toe taeh thuh ai ih takaw loe ampui qaimanawk hoi nawnto caak o thaih.
De a magaslatok papjai soha sem áldoztak az Úr oltárán Jeruzsálemben, hanem a kovásztalan kenyeret az ő atyjokfiai között ették.
10 Josiah mah, Mi kawbaktih doeh a canu hoi a capanawk to Molek sithaw khaeah hmai angbawnhaih sak han ai ah, Ben-Hinom azawn ah kaom, Topheth sithaw to panuet thok ah a sak.
Megfertőztette a Tófetet, a Hinnom fiainak völgyében, hogy senki az ő fiát, vagy leányát át ne vihesse a tűzön Moloknak.
11 Judah siangpahrangnawk mah Ni khaeah tathlangh o ih, Angraeng im akunhaih khongkha taeng ih Nathan-Melek ohhaih imkhaan taengah kaom, hrangnawk doeh vah pae king; ni khaeah tathlangh o ih hrang lakoknawk doeh hmai hoiah a thlaek pae.
És eltávolította a lovakat, a melyeket Júda királyai a napnak szenteltek az Úr házának bemenetelénél, a Nátán-Mélek udvari szolga háza mellett, a mely a Pharvarimban volt, és a nap szekereit tűzzel elégette.
12 Judah siangpahrangnawk mah sak o ih, Ahaz imkhaan ranui ih hmaicamnawk, Manasseh mah Angraeng im longhma hnetto pongah sak ih hmaicamnawk to a phraek moe, kadip pueng khoek to boh pae phaeng pacoengah, maiphu dip to Kidron vacong ah a vah.
És az oltárokat, a melyek az Akház palotájának tetején voltak, a melyeket a Júda királyai csináltak, és azokat az oltárokat is, a melyeket Manasse csinált volt az Úr házának mindkét pitvarában, lerontotta a király, és lehányván, porukat a Kidron patakjába szóratta.
13 Israel siangpahrang Solomon mah, Jerusalem vangpui ni angyae bang, amrohaih mae aloih bangah kaom, panuet thok Sidon kaminawk ih sithaw Ashtoreth, panuet thok Moab kaminawk ih sithaw Khemost hoi panuet thok Ammon kaminawk ih Milkom sithaw hanah, sak pae ih hmuensangnawk to panuet kaom ah a sak pae.
Azokat a magaslatokat is megfertőztette a király, a melyek Jeruzsálem előtt voltak az Olajfák hegyének jobbfelől levő oldalán, a melyeket még Salamon, az Izráel királya épített volt Astóretnek, a Sídonbeliek útálatosságának, és Kámósnak, a Moábiták útálatosságának, és Milkómnak, az Ammon fiai útálatosságának.
14 Josiah mah krangnawk to vah pae phaeng moe, Asherah thingnawk to pakhruk pae; nihcae ohhaih ahmuen to kami huh hoiah koisak.
És összetörte az oszlopokat és kivágatta az Aserákat, és azok helyeit embercsontokkal töltötte meg.
15 Bethel ih hmaicam, Israel kaminawk zaehaih sahsakkung, Nebat capa Jeroboam mah sak ih, hmuensang, to ah kaom hmaicam hoi hmuensangnawk doeh phraek pae king; hmuensang to hmai hoiah thlaek pacoengah, kadip pueng khoek to a boh pae; Asherah thing doeh hmai hoiah a thlaek.
Még azt az oltárt is, a mely Béthelben volt, a magaslatot, a melyet Jeroboám, a Nébát fia csinált, a ki vétekbe ejté az Izráelt, – azt az oltárt is és azt a magaslatot is letörte, és a magaslatot felégette, porrá tette, és az Aserát megégette.
16 Josiah mah khet moe, mae nuiah kaom taprongnawk to hnuk naah, kami to patoeh moe, taprong thung ih kami huh to laksak; Sithaw ih kami mah thuicoek ih Angraeng ih lok baktih toengah, ahuhnawk to hmaicam nuiah hmai hoiah thlaek moe, panuet kaom ah a sak.
És körültekintett Jósiás, és meglátta a sírokat, a melyek ott a hegyen voltak, és elküldött és elhozatta a csontokat a sírokból, és megégette az oltáron, és megfertőztette azt az Úr beszéde szerint, a melyet mondott volt az Isten embere, a ki e dolgot megjövendölte volt.
17 Siangpahrang mah, Taprong thlung nuiah ka hnuk ih hmuen loe tih aa? tiah a naa. Vangpui thung ih kaminawk mah, Hae loe Judah prae thung hoiah angzoh moe, vaihniah Bethel ih hmaicam nuiah na sak ih hmuen to ka koeh ai, tiah thuikung, Sithaw kami angmathaih ih taprong ni, tiah thuih pae o.
És monda: Miféle síremlék ez, a melyet látok? És felelének néki a város férfiai: Az Isten emberének sírja ez, a ki Júdából jött volt és mindezeket megjövendölte a Béthelbeli oltár felől, a miket most cselekedtél.
18 Anih mah, To tiah suem o duem ah; mi mah doeh anih ih ahuh to takhoe o hmah nasoe, tiah a naa. To pongah anih ih ahuh hoi Samaria hoiah angzo kaminawk ih ahuh to a caeh o taak.
És monda: Hagyjatok békét néki, és senki meg ne mozdítsa az ő tetemeit. És megmentették az ő tetemeit annak a prófétának a tetemeivel együtt, a ki Samariából jött volt.
19 Bethel vangpui ah sak ih baktih toengah, Josiah mah Angraeng palungphuisak hanah, Samaria vangpuinawk thungah Israel siangpahrangnawk mah sak o ih hmuensangnawk hoi bokhaih ahmuennawk to phraek pae king.
És lerontotta Jósiás a magaslatok minden házát is, a melyek Samária városaiban voltak, a melyeket az Izráel királyai csináltak volt, hogy az Urat haragra ingereljék, és épen úgy cselekedett azokkal mindenekben, a mint Béthelben cselekedett.
20 Josiah mah toksah qaimanawk to hmuensang ih hmaicamnawk nuiah hum boih moe, kami huhnawk to to hmaicam nuiah hmai hoi thlaek pacoengah, Jerusalem ah amlaem.
És megáldozta a magaslatok összes papjait, a kik ott voltak, az oltárokon, és emberi csontokat égetett meg azokon, és úgy tért vissza Jeruzsálembe.
21 Siangpahrang mah kaminawk boih khaeah, Hae lokmaihaih cabu thungah tarik ih baktih toengah, na Angraeng Sithaw khaeah misong loihaih poih to sah oh.
És parancsolt a király az egész népnek, és monda: Ünnepeljetek páskhát az Úrnak, a ti Istenteknek, a mint meg van írva e szövetség könyvében;
22 Israel zaehoikung lokcaekkungnawk ih adung hoiah kamtong, Israel siangpahrangnawk hoi Judah siangpahrangnawk dung thung boih ah, to baktih misong loihaih poih to sah o vai ai;
Mert nem szereztetett olyan páskha a birák idejétől fogva, a kik az Izráelt ítélték, sem pedig az Izráel és a Júda királyainak minden idejében,
23 toe Josiah siangpahrang ah ohhaih saning hatlaitazetto naah, Angraeng khaeah misong loihhaih poih to Jerusalem ah sak o.
Hanem csak Jósiás király tizennyolczadik esztendejében szereztetett ilyen páskha az Úrnak Jeruzsálemben.
24 To pacoengah Josiah loe, qaima Hilkiah mah Angraeng im thungah hnuk ih Sithaw lok cabu thungah tarik ih loknawk baktih toengah pazui hanah, pakhra hoi mauihnawk, krangnawk, sakcop ih krangnawk han toksah kaminawk, Judah prae hoi Jerusalem ah kaom panuet thok hmuennawk to a phraek boih.
És kivesztette Jósiás király az ördöngösöket és a titokfejtőket, a teráfokat és a bálványokat, és mindazokat az útálatosságokat, a melyek láttattak Júda földjén és Jeruzsálemben, hogy helyreállítsa a törvény beszédit, a melyek meg valának írva a könyvben, a melyet Hilkia pap talált meg az Úr házában.
25 Josiah siangpahrang ah om ai nathuem hoi anih siangpahrang ah oh pacoeng khoek to, Josiah baktiah poekhaih palungthin boih, a hinghaih boih, a thacakhaih boih hoi Mosi mah paek ih kaalok baktih toengah, Angraeng khaeah amlaem kami maeto doeh om ai.
Nem is volt ő hozzá hasonló király ő előtte, a ki úgy megtért volna az Úrhoz teljes szívéből és teljes lelkéből és teljes erejéből, Mózesnek minden törvénye szerint; de utána sem támadott hozzá hasonló.
26 Toe Manasseh mah palungphuisak pongah, Judah nuiah Angraeng palungphuihaih to dipsak let thai ai.
De az Úr még sem szünt meg az ő megbúsult nagy haragjától, a melylyel megharagudott volt Júdára mindazokért a bosszantásokért, a melyekkel bosszantotta őt Manasse.
27 Angraeng mah, Israel kaminawk ka hmaa hoi takhoe boih baktih toengah, Judahnawk doeh ka takhoe han; Ka Hmin loe, ka qoih ih hae vangpui, Jerusalem hoi to ih ahmuen ah om tih, tiah ka thuih ih im to ka takhoe ving han, tiah a thuih.
Mert azt mondá az Úr: Júdát is elvetem szemem elől, mint a hogy az Izráelt elvetettem, és megútálom ezt a várost, a melyet választottam, Jeruzsálemet, és ezt a házat is, a melyről azt mondottam volt: Ott legyen az én nevem!
28 Josiah siangpahrang ah oh nathung toksakhaihnawk hoi a sak ih hmuennawk loe, Judah siangpahrangnawk ahmin pakuemhaih cabu thungah tarik o na ai maw?
Jósiásnak egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei, vajjon nincsenek-é megírva a Júda királyainak krónika-könyvében?
29 Josiah siangpahrang dung ah, Izip siangpahrang Faro-Neko loe Euphrate vapui khoek to, Assyria siangpahrang tuk hanah caeh tahang; Josiah siangpahrang loe anih to tuk hanah caeh; Neko mah anih to Megiddo ah hnuk, misa angtuk hoi naah Josiah to anih mah hum.
Az ő idejében jött fel Faraó-Nékó, az égyiptomi király Assiria királya ellen az Eufrátes folyóvize mellé. És Jósiás király eleibe ment, de az megölte őt Megiddóban, a mint meglátta őt.
30 Josiah ih tamnanawk mah anih ih qok to hrang lakok pongah Megiddo hoi Jerusalem ah phawh o moe, angmah ih taprong ah aphum o. A prae thung ih kaminawk mah Josiah capa Jehoahaz to situi bawh o pacoengah, ampa zuengah siangpahrang ah suek o.
És az ő szolgái szekérre tévén őt, halva vitték el Megiddóból és Jeruzsálembe hozván, eltemeték őt az ő sírboltjába. A föld népe pedig vevé Joákházt, a Jósiás fiát, és felkenvén őt, királylyá tevé az ő atyja helyett.
31 Jehoahaz siangpahrang ah oh nathuem ah, saning pumphae thumto oh boeh; anih mah Jerusalem to khrah thumto thung uk. Anih amno ih ahmin loe, Libnah ah kaom, Jeremiah canu Hamutal.
Huszonhárom esztendős volt Joákház, mikor uralkodni kezdett, és három hónapig uralkodott Jeruzsálemben, és az ő anyjának neve Hamutál, a Libnabeli Jeremiás leánya.
32 Ampanawk mah sak ih hmuennawk baktih toengah, anih doeh Angraeng mikhnukah kahoih ai hmuen to sak.
És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt mind a szerint, a mint az ő atyái cselekedtek volt.
33 Siangpahrang mah Jerusalem to uk han ai ah, Faro-Neko mah anih to Hamath prae Riblah vangpui ah thongim pakhrak moe, Judah kaminawk han phoisa talent cumvaito hoi sui talent maeto tamut paeksak.
De Faraó-Nékó bilincsekbe verte őt Riblában, Hámát földjén, a mikor Jeruzsálemben királylyá lett; és az országra adót vetett, száz tálentom ezüstöt és egy tálentom aranyat.
34 Faro-Neko mah Josiah capa Eliakim to ampa Josiah zuengah siangpahrang ah suek moe, Eliakim to Jehoiakim, tiah ahmin athlaeng pae; toe Jehoahaz loe Izip prae ah misong ah caeh haih; anih loe to ah duek.
És Faraó-Nékó Eliákimot, a Jósiás fiát tette királylyá, az ő atyja, Jósiás helyett, és nevét Joákimra változtatta; Joákházt pedig magával vivé, és az Égyiptomba megérkezvén, ott hala meg.
35 Faro-Neko mah tamut hnik baktih toengah, Jehoiakim mah sui hoi phoisa to paek; prae kaminawk khaeah paek koi angmah ih taham tamut to kok moe, sui hoi phoisa to Faro-Neko hanah paek.
Az ezüstöt és az aranyat megadta ugyan Joákim a Faraónak, de az országot sarczoltatta meg, hogy megadhassa az ezüstöt a Faraó parancsolata szerint; a föld népe közül mindenkitől az ő értéke szerint hajtott be ezüstöt és aranyat, hogy Faraó-Nékónak adja.
36 Jehoiakim loe siangpahrang ah oh naah, saning pumphae pangato oh boeh; anih mah Jerusalem to saning hatlaito thung uk. Amno loe Pedaiah canu Zebidah; anih loe Rumah ah kaom kami ni.
Joákim huszonöt esztendős volt, mikor uralkodni kezdett, és tizenegy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; az ő anyjának neve Zébuda, a Rúmabeli Pedája leánya.
37 Ampanawk mah sak o ih hmuennawk baktih toengah, anih mah doeh Angraeng mikhnukah kahoih ai hmuen to sak.
És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt mind a szerint, a mint az ő atyái cselekedtek.
