1 Samuel 4
1 Samuel ih lok to Israel kaminawk boih khaeah amthang. Israel kaminawk loe Philistinnawk tuk hanah caeh o moe, Ebenezer taengah atai o; toe Philistinnawk loe Aphek ah atai o.
És ismeretessé lett Sámuel beszéde egész Izráelben. És kiméne Izráel a Filiszteusok ellen harczolni, és tábort járának Ében-Ézernél, a Filiszteusok pedig tábort járának Áfekben.
2 Philistinnawk loe Israel kaminawk to tuk hanah amsak o: misa a tuk o naah Israel kaminawk to pazawk o; misatukhaih ahmuen ah nihcae mah Israel kaminawk sang palito hum pae o.
És csatarendbe állának a Filiszteusok Izráel ellen, és megütközének, és megveretteték Izráel a Filiszteusok által, és levágának a harczmezőn mintegy négyezer embert.
3 Ataihaih ahmuen hoiah kaminawk amlaem o naah, Israel kacoehtanawk mah, Tipongah vaihniah Angraeng mah Philistinnawk hmaa ah misa ang sungsak? tiah lok angdueng o. Shiloh vangpui ih Angraeng ih thingkhong to aimacae khaeah sin o si, to tiah nahaeloe thingkhong mah misa ban thung hoiah na loisak tih, tiah a thuih o.
És mikor a nép a táborba visszatért, mondának Izráel vénei: Vajjon miért vert meg minket ma az Úr a Filiszteusok előtt?! Hozzuk el magunkhoz az Úr frigyládáját Silóból, hogy jőjjön közénk az Úr, és szabadítson meg ellenségeink kezéből.
4 To pongah Cherubim salakah kaom, misatuh kaminawk ih Angraeng Sithaw ih lokkamhaih thingkhong to sin hanah, Shiloh vangpui ah kami to patoeh o; Eli capa Hophni hoi Phinehas loe Sithaw ih thingkhong ohhaih ahmuen ah oh hoi.
Elkülde azért a nép Silóba, és elhozák onnan a Seregek Urának frigyládáját, a ki ül a Khérubok felett. Ott volt Éli két fia is az Isten frigyládájával, Hofni és Fineás.
5 Nihcae ataihaih ahmuen ah Angraeng ih thingkhong phak naah, Israel kaminawk loe long anghuen khoek to a hang o.
És mikor az Úr frigyládája a táborba érkezék, rivalgott az egész Izráel nagy rivalgással, hogy megrendüle a föld.
6 Nihcae hanghaih lok Philistin kaminawk mah thaih o naah, Tipongah Hebru kaminawk ataihaih ahmuen hoiah hae tih khoek to a hang o vai? tiah a thuih o. To pacoengah nihcae ataihaih ahmuen ah Angraeng ih thingkhong phak boeh, tiah nihcae mah panoek o.
Mikor pedig meghallották a Filiszteusok a rivalgás hangját, mondának: Micsoda nagy rivalgás hangja ez a zsidók táborában? És mikor megtudták, hogy az Úrnak ládája érkezett a táborba,
7 To pongah Philistin kaminawk loe zit o; nihcae mah, Sithaw loe nihcae ataihaih ahmuen ah phak boeh. Aicae loe khosak bing boeh! Hae baktih hmuen hae canghniah om vai ai vop.
Megfélemlének a Filiszteusok, mert mondának: Isten a táborba jött! És mondának: Jaj nékünk! mert nem történt ilyen soha az előtt.
8 Khosak bing boeh! Hae thacak Sithawnawk ih ban thung hoiah mi mah maw aicae hae pahlong thai tih? Hae Sithawnawk loe praezaek ah Izip kaminawk nathaih hoiah hum Sithaw ah oh o.
Jaj nékünk! Kicsoda szabadít meg minket ennek a hatalmas Istennek kezéből? Ez az az Isten, a ki Égyiptomot mindenféle csapással sújtotta a pusztában.
9 Aw Philistinnawk, Israel kaminawk loe nangcae ih misong ah oh o baktih toengah, Hebru kaminawk ih misong ah a oh o han ai ah, thacak o sak loe, nongpa baktiah om oh, nongpa baktiah thacak o sak loe, misa to tuh oh, tiah a thuih o.
Legyetek bátrak és legyetek férfiak, Filiszteusok! hogy ne kelljen szolgálnotok a zsidóknak, mint a hogy ők szolgáltak néktek. Azért legyetek férfiak, és harczoljatok!
10 To tiah Philistinnawk loe misatuk o; to naah Israel kaminawk sung o moe, angmacae ohhaih ahmuen ah cawnh o; kami paroeai hum pae o; khok hoi misatuh Israel kaminawk sang quithumto duek o.
Megütközének azért a Filiszteusok, és megveretett Izráel, és kiki az ő sátorába menekült; és a vereség oly nagy volt, hogy Izráel közül harminczezer gyalog hullott el.
11 Sithaw ih thingkhong to misanawk mah lak pae o ving; Eli capa Hophni hoi Phinehas doeh duek hoi hmaek.
És az Isten ládája is elvétetett, és meghala Élinek mindkét fia, Hofni és Fineás.
12 To na niah Benjamin acaeng maeto loe misa angtukhaih ahmuen hoiah cawnh moe, Shiloh vangpui to a phak; a khukbuen doeh prawn boih boeh moe, a lu doeh maiphu cing ah oh.
Akkor elszalada a harczból egy ember a Benjámin nemzetségéből, és Silóba ment azon a napon, ruháit megszaggatván és port hintvén a fejére.
13 Anih to ah phak naah, Eli loe loklam taengah anghnuthaih tangkhang nuiah anghnut; Sithaw ih thingkhong to mawnhaih palung hoiah a zing; to kami vangpui thungah akun moe, tamthang a thuih pae naah, avang boih qah o.
És ímé mikor oda ért, Éli az ő székében ült, az útfélen várakozván; mert szíve rettegésben volt az Isten ládája miatt. És mihelyt odaért az ember, hogy hírt mondjon a városban, jajveszékelt az egész város.
14 Eli mah kaminawk qahhaih lok to thaih naah, Tipongah hae tiah qahhaih lok to oh? tiah a dueng. To kami loe karangah cawnh moe, Eli khaeah, tamthang to thuih pae.
És meghallotta Éli a kiáltás hangját, és monda: Micsoda nagy zajongás ez? Az az ember pedig sietve eljöve, és megmondotta Élinek.
15 Anih loe saning quitakawtto oh boeh; a mik amtueng ai boeh pongah, kho hnu thai ai boeh.
Éli pedig kilenczvennyolcz esztendős volt, és szemei annyira meghomályosodtak, hogy már nem is látott.
16 Anih mah Eli khaeah, Kai loe misatukhaih ahmuen hoiah angzo kami, vaihniah misa angtukhaih ahmuen hoiah kacawn kami ah ka oh, tiah a naa. Eli mah, Ka ca, misatukhaih kawng kawbangmaw oh? tiah a dueng.
És monda az ember Élinek: Én a harczból jövök, én a harczból menekültem ma. És monda: Mi dolog történt, fiam?
17 Misa puenhaih hoi angzo kami mah, Israel kaminawk loe Philistin kaminawk hmaa hoiah cawnh o, paroeai misatuh kaminawk doeh duek o; na capa Hophni hoi Phinehas hnik doeh duek hoi hmaek boeh; Sithaw ih thingkhong doeh misanawk mah lak o ving boeh, tiah a naa.
Felele a követ, és monda: Megfutamodék Izráel a Filiszteusok előtt, és igen nagy veszteség lőn a népben, és a te két fiad is meghalt, Hofni és Fineás, és az Isten ládáját is elvették.
18 Sithaw ih thingkhong kawng a thuih pae naah, Eli loe khongkha taeng anghnuthaih ahmuen hoiah hnukbang ah amtimh kawngh; tahnong angkhaeh poek moe, a duek. Anih loe mitong boeh pongah, takpum doeh azit parai boeh. Anih mah Israel kaminawk saning quipalito thung zaehhoih.
És lőn, hogy midőn az Isten ládáját említé, hátraesék a székről a kapufélhez, és nyakát szegte és meghala, mert immár vén és nehéz ember vala. És ő negyven esztendeig ítélt Izráel felett.
19 Anih ih langah Phinehas ih zu loe, zokpom moe, nawkta oh tom boeh; anih mah, misanawk mah Sithaw ih thingkhong lak o ving boeh moe, amqang hoi a sava doeh duek boeh ti, tiah tamthang thaih naah, nawkta oh hanah zoknat pae pongah, zok kana patanghaih hoiah a oh.
És az ő menye, Fineásnak felesége, várandós vala; és a mikor meghallá a hírt, hogy az Isten ládája elvétetett és az ő ipa és férje meghalának, térdre esék és szűle, mert a fájdalmak meglepték.
20 Anih duek tom naah, anih khenzawnkung nongpatanawk mah, Palung boengsak hmah; capa nongpa na sak boeh, tiah a naa o. Toe anih mah lok pathim pae thai ai, tidoeh sah thai ai boeh.
És mikor elalélt, mondának azok, akik mellette állanak vala: Ne félj, mert fiút szültél; de ő nem felelt és nem figyelt arra.
21 Angraeng lensawkhaih mah Israel to caehtaak ving boeh; Sithaw ih thingkhong doeh misa mah lak ving boeh moe, anih ih amqang hoi a sava doeh duek hoi hmaek boeh pongah, a capa nongpa to, Ikhabod, tiah ahmin sak.
És nevezé a gyermeket Ikábódnak, mondván: „Oda van Izráel dicsősége”, mert elvétetett az Isten ládája, és az ő ipa és az ő férje.
22 Misa mah Sithaw ih thingkhong lak ving boeh pongah, lensawkhaih mah Israel to caehtaak ving boeh, tiah a thuih.
És monda ismét: Oda van Izráel dicsősége, mert elvétetett az Isten ládája.
