1 Siangpahrang 17
1 Gilead prae Tishbe avang ah kaom Elijah mah Ahab khaeah, Kai mah a hmaa ah kang doet moe, a tok ka sak pae ih Israel Angraeng Sithaw loe hing pongah, ka thuih ih lok ai ah loe, vaining saning thungah dantui krah mak ai, kho doeh angzo mak ai boeh, tiah a naa.
És szóla Thesbites Illés, a Gileád lakói közül, Akhábnak: Él az Úr, az Izráel Istene, a ki előtt állok, hogy ez esztendőkben sem harmat, sem eső nem lészen; hanem csak az én beszédem szerint.
2 To naah Angraeng ih lok Elijah khaeah angzoh,
És lőn az Úrnak beszéde ő hozzá, mondván:
3 hae ih ahmuen hae tacawt taak loe, ni angyae bangah caeh ah, Jordan vapui hmaa ah kaom, Kerith vacong ah anghawk ah.
Menj el innét, és menj napkelet felé, és rejtezzél el a Kérith patakja mellett, mely a Jordán felé folyik.
4 Vacong tui to nae ah; nang pacah hanah pangaah to lok ka paek boeh, tiah a naa.
És a patakból lesz néked italod; a hollóknak pedig megparancsoltam, hogy tápláljanak téged ott.
5 Angraeng mah thuih ih lok baktih toengah, anih mah sak; Jordan vapui hmaa ah kaom, Kerith vacong ah caeh moe, to ahmuen ah oh.
Elméne azért, és az Úrnak beszéde szerint cselekedék; és elméne és leüle a Kérith patakja mellett, a mely a Jordán felé folyik.
6 Aduem akhawn pangaah mah takaw hoi moi to thak pae moe, vacong tui to a naek.
És a hollók hoztak néki kenyeret és húst reggel és este, és a patakból ivott.
7 Atue nazetto maw oh pacoengah loe, prae thungah kho angzo ai boeh, to pongah vacong tui to kang king.
És lőn néhány nap múlva, hogy kiszáradt a patak; mert nem volt eső a földre.
8 Angraeng ih lok anih khaeah angzoh,
És lőn az Úrnak beszéde ő hozzá, mondván:
9 angthawk ah, Sidon prae Zerephath vangpui ah caeh loe, to ah om ah; khenah, nang buh pacah hanah to ahmuen ah kaom lamhmai maeto khaeah lok ka paek boeh, tiah a naa.
Kelj fel, és menj el Sareptába, a mely Sídonhoz tartozik, és légy ott; ímé megparancsoltam ott egy özvegyasszonynak, hogy gondoskodjék rólad.
10 To pongah anih mah angthawk moe, Zerephath ah caeh; khenah, vangpui khongkha a phak naah, thing aek nongpata maeto oh; anih mah to lamhmai nongpata to kawk moe, anih khaeah, Tahmenhaih hoi ka naek hanah boengloeng pongah tui zetta na paek ah, tiah a naa.
És felkelvén, elméne Sareptába, és mikor a város kapujához érkezett, ímé egy özvegyasszony volt ott, a ki fát szedegetett, és megszólítván azt, monda néki: Hozz, kérlek, egy kevés vizet nékem valami edényben, hogy igyam.
11 Lamhmai nongpata mah tui to lak hanah caeh naah, anih mah, Tahmenhaih hoi takaw kae tetta doeh na sin thoem ah, tiah a naa.
De mikor az elment, hogy vizet hozzon, utána kiáltott, és monda néki: Hozz, kérlek, egy falat kenyeret is kezedben.
12 Lamhmai nongpata mah, na Angraeng Sithaw hing baktih toengah, takaw loe ka tawn ai; toe laom thung ih takaw dip thoemto hoi pailang thungah situi zetta ni ka tawnh; khenah, thing tanghang hnetto ka khuih, to thing hoiah ka capa kaimah hnik hanah buh ka thongh, buh ka caak hoi pacoengah loe ka duek hoi han boeh, tiah ka poek, tiah a naa.
Az pedig monda: Él az Úr, a te Istened, hogy nincs semmi sült kenyerem, csak egy marok lisztecském van a vékában, és egy kevés olajom a korsóban, és most egy kis fát szedegetek, és haza megyek, és megkészítem azt magamnak és az én fiamnak, hogy megegyük és azután meghaljunk.
13 Elijah mah anih khaeah, Zii hmah, caeh loe na thuih ih lok baktih toengah sah ah; toe kai hanah takaw zetta na sah paeh hmaloe ah loe sin ah; to pacoengah nang mah hoi na capa hanah sah ah.
Monda pedig néki Illés: Ne félj, menj el, cselekedjél a te beszéded szerint; de mindazáltal nékem süss abból először egy kis pogácsát, és hozd ide; magadnak és a te fiadnak pedig azután süss;
14 Israel Angraeng Sithaw mah hae tiah thuih; Angraeng mah prae thungah kho angzosak ai karoek to, laom thungah kaom takaw dip to boeng mak ai ueloe, pailang thung ih situi doeh kang mak ai, tiah a naa.
Mert azt mondja az Úr, Izráel Istene, hogy sem a vékabeli liszt el nem fogy, sem a korsóbeli olaj meg nem kevesül addig, míg az Úr esőt ád a földnek színére.
15 To pongah lamhmai nongpata loe caeh moe, Elijah mah thuih ih lok baktih toengah a sak; to naah Elijah, lamhmai hoi angmah ih imthung takohnawk mah, ni paroeai thung caak khawt buh to a tawnh o.
És ő elméne, és az Illés beszéde szerint cselekedék, és evék mind ő, mind amaz, mind annak háznépe, naponként.
16 Elijah mah thuih ih Angraeng ih lok baktih toengah, laom thung ih takaw dip to boeng ai moe, pailang thung ih situi doeh kang ai.
A vékabeli liszt nem fogyott el, sem pedig a korsóbeli olaj nem kevesült meg, az Úrnak beszéde szerint, a melyet szólott Illés által.
17 Ni nazetto maw oh pacoengah im tawnkung, nongpata ih capa to ngannat; anih ngannathaih loe nung parai pongah, anghah thai ai.
És lőn ezek után, hogy megbetegedék a ház gazdasszonyának fia, és az ő betegsége felette nagy vala, annyira, hogy már a lélekzete is elállott.
18 To nongpata mah Elijah khaeah, Aw Sithaw kami, nang hoi kai loe timaw asaenghaih oh? Ka zaehaih panoeksak moe, ka capa hum han ih maw kai khaeah nang zoh? tiah a naa.
Monda azért Illésnek: Mit vétettem ellened, Istennek embere? Azért jöttél hozzám, hogy eszembe juttassad álnokságomat, és megöljed az én fiamat?
19 Elijah mah, Na capa to na paek ah, tiah a naa. Anih mah nongpata ban ih nawkta to lak moe, a ohhaih im ranui ah caeh haih pacoengah, a iihhaih ahmuen ah angsongsak.
És monda néki: Add ide a te fiadat. És ő elvevé azt az ő kebeléről, és felvivé a felházba, a melyben ő lakik vala, és az ő ágyára fekteté.
20 To pacoengah Angraeng khaeah, Aw ka Angraeng Sithaw, ka toemhhaih lamhmai nuiah raihaih na phaksak moe, a capa na dueksak maw? tiah a hangh.
Akkor kiálta az Úrhoz, és monda: Én Uram, Istenem, nyomorúságot hozol erre az özvegyre is, a kinél én lakom, hogy az ő fiát megölöd?
21 Nawkta nuiah vai thumto tabok pacoengah, Angraeng khaeah, Aw ka Angraeng Sithaw, hae nawkta hinghaih amlaemsak let ah, tiah a hangh.
És ráborult háromszor a gyermekre, és felkiáltott az Úrhoz, mondván: Én Uram, Istenem, térítsd vissza e gyermek lelkét ő belé!
22 Angraeng mah Elijah hanghhaih lok to thaih naah, nawkta hinghaih amlaemsak let pongah, nawkta loe hing let.
És meghallgatta az Úr Illés szavát, és megtért a gyermekbe a lélek, és megélede.
23 Elijah mah nawkta to lak pacoengah, angmah ih imthung hoi a ohhaih im ah caeh haih let; amno khaeah paek let pacoengah, Elijah mah khenah, na capa hing let boeh, tiah a naa.
És felvévén Illés a gyermeket, alávivé őt a felházból a házba, és adá őt az ő anyjának, és monda Illés: Lássad, él a te fiad!
24 To naah nongpata mah Elijah khaeah, Nang loe vaihi Sithaw kami ah na oh, na pakha ih Sithaw lok loe loktang ni, tiah ka panoek boeh, tiah a naa.
És monda az asszony Illésnek: Most tudtam meg, hogy te Isten embere vagy, és hogy az Úrnak beszéde a te ajkadon: igazság.
