< Yobu 29 >
1 Yobu anapitiriza kuyankhula kwake:
Jób pedig folytatá az ő beszédét, és monda:
2 “Aa! Ndikanakhala momwe ndinalili miyezi yapitayi, masiku amene Mulungu ankandiyangʼanira,
Oh, vajha olyan volnék, mint a hajdani hónapokban, a mikor Isten őrzött engem!
3 pamene nyale yake inkandiwunikira ndipo ndi kuwunika kwakeko ine ndinkatha kuyenda mu mdima!
Mikor az ő szövétneke fénylett fejem fölött, s világánál jártam a setétet;
4 Ndithu, masiku amene ndinali pabwino kwambiri, pamene ubwenzi wa Mulungu unkabweretsa madalitso pa nyumba yanga,
A mint java-korom napjaiban valék, a mikor Isten gondossága borult sátoromra!
5 nthawi imene Wamphamvuzonse anali nane, ndipo ana anga anali atandizungulira mʼmbalimu,
Mikor még a Mindenható velem volt, és körültem voltak gyermekeim;
6 pamene popondapo ine panali patakhathamira mafuta a mkaka, ndipo pa thanthwe pamatuluka mitsinje ya mafuta a olivi.
Mikor lábaimat édes tejben mostam, és mellettem a szikla olajpatakokat ontott;
7 “Pamene ndinkapita pa chipata cha mzinda ndi kukhala pa mpando wanga pabwalo,
Mikor a kapuhoz mentem, fel a városon; a köztéren székemet fölállítám:
8 anyamata amati akandiona ankapatuka ndipo anthu akuluakulu ankayimirira;
Ha megláttak az ifjak, félrevonultak, az öregek is fölkeltek és állottak.
9 atsogoleri ankakhala chete ndipo ankagwira pakamwa pawo;
A fejedelmek abbahagyták a beszédet, és tenyeröket szájukra tették.
10 anthu otchuka ankangoti duu, ndipo malilime awo anali atamatirira ku nkhama zawo.
A főemberek szava elnémult, és nyelvök az ínyökhöz ragadt.
11 Aliyense amene anamva za ine anayankhula zabwino zanga, ndipo iwo amene anandiona ankandiyamikira,
Mert a mely fül hallott, boldognak mondott engem, és a mely szem látott, bizonyságot tett én felőlem.
12 chifukwa ndinkapulumutsa mʼmphawi wofuna chithandizo, ndiponso mwana wamasiye amene analibe aliyense womuthandiza.
Mert megmentém a kiáltozó szegényt, és az árvát, a kinek nem volt segítsége.
13 Munthu amene anali pafupi kufa ankandidalitsa; ndinkasangalatsanso mkazi wamasiye.
A veszni indultnak áldása szállt reám, az özvegynek szívét megörvendeztetém.
14 Chilungamo chinali ngati chovala changa; chiweruzo cholungama ndiye chinali mkanjo ndi nduwira yanga.
Az igazságot magamra öltém és az is magára ölte engem; palást és süveg gyanánt volt az én ítéletem.
15 Ndinali ngati maso kwa anthu osapenya; ndinali ngati mapazi kwa anthu olumala.
A vaknak én szeme valék, és a sántának lába.
16 Ndinali ngati abambo kwa anthu aumphawi; ndinkayimira mlendo pa mlandu wake.
A szűkölködőknek én atyjok valék, az ismeretlennek ügyét is jól meghányám-vetém.
17 Ndinkawononga mphamvu za anthu oyipa ndi kulanditsa amene anali atagwidwa.
Az álnoknak zápfogait kitördösém, és fogai közül a prédát kiütém vala.
18 “Ndinkaganiza kuti, ‘Ndidzafera mʼnyumba yanga, masiku a moyo wanga ali ochuluka ngati mchenga.
Azt gondoltam azért: fészkemmel veszek el, és mint a homok, megsokasodnak napjaim.
19 Mizu yanga idzatambalalira ku madzi, ndipo mame adzakhala pa nthambi zanga usiku wonse.
Gyökerem a víznek nyitva lesz, és ágamon hál meg a harmat.
20 Ulemerero wanga udzakhala wosaguga mwa ine, ndipo uta wanga udzakhala watsopano nthawi zonse mʼdzanja langa.’
Dicsőségem megújul velem, és kézívem erősebbé lesz kezemben.
21 “Anthu ankamvetsera zimene ndinkanena mwachidwi, ankadikira atakhala chete kuti amve malangizo anga.
Hallgattak és figyeltek reám, és elnémultak az én tanácsomra.
22 Ndikayankhula, iwo sankayankhulanso; mawu anga ankawagwira mtima.
Az én szavaim után nem szóltak többet, s harmatként hullt rájok beszédem.
23 Ankayembekezera ine monga momwe amayembekezera mvula ndipo ankalandira mawu anga ngati mvula ya mʼmalimwe.
Mint az esőre, úgy vártak rám, és szájukat tátották, mint tavaszi záporra.
24 Ndikawasekerera, iwo sankatha kukhulupirira; kuwala kwa nkhope yanga chinali chinthu chamtengowapatali kwa iwowo.
Ha rájok mosolyogtam, nem bizakodtak el, és arczom derüjét nem sötétíték be.
25 Ndinkawasankhira njira yawo ndipo ndinkawatsogolera ngati mfumu; ndinkakhala ngati mfumu pakati pa gulu lake lankhondo; ndinali ngati msangalatsi pakati pa anthu olira.”
Örömest választottam útjokat, mint főember ültem ott; úgy laktam ott, mint király a hadseregben, mint a ki bánkódókat vigasztal.