Mga Salmo 139
1 Oh Jehova, ikaw nakasusi kanako, ug nahibalo kanako.
Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz.
2 Ikaw nahibalo sa akong paglingkod ug sa akong pagtindog; Ikaw nakasabut sa akong hunahuna bisan sa halayo.
Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat.
3 Ikaw nagasusi sa akong alagianan ug sa akong paghigda, Ug ikaw nahibalo sa tanan ko nga mga dalan.
Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden útamat jól tudod.
4 Kay walay mausa ka pulong sa akong dila, Kondili, Oh Jehova, ania karon, ang tanan hibaloan nimo.
Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram!
5 Sa likod ug sa atubangan gibantayan mo ako, Ug kanako gitapion mo ang imong kamot.
Elől és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet.
6 Alang kanako katingalahan kining kinaadmana; Kini hataas, dili ako makakab-ut niini.
Csodálatos előttem e tudás, magasságos, nem érthetem azt.
7 Asa ba ako paingon gikan sa imong Espiritu? Kun asa ba ako mokalagiw gikan sa imong presencia?
Hová menjek a te lelked elől és a te orczád elől hova fussak?
8 Kong mosaka ako ngadto sa langit, didto atua ikaw: Kong sa Sheol pagabuhaton ko ang akong higdaanan, ania karon, didto atua ikaw. (Sheol h7585)
Ha a mennybe hágok fel, ott vagy; ha a Seolba vetek ágyat, ott is jelen vagy. (Sheol h7585)
9 Kong itaud ko ang mga pako sa kaadlawon, Ug magapuyo sa labing mga kinatumyang dapit sa dagat;
Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó szélére szállanék:
10 Bisan pa didto magamando ang imong kamot kanako, Ug ang imong toong kamot magagunit kanako.
Ott is a te kezed vezérelne engem, és a te jobbkezed fogna engem.
11 Kong moingon ako: Sa pagkamatuod, ang kangitngit motikyup kanako. Ug ang kahayag nga nagalibut kanako mahimong gabii;
Ha azt mondom: A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz,
12 Bisan ngani ang kangitngit dili makatago gikan kanimo, Kondili ang kagabhion mohayag ingon sa kasanag sa adlaw: Kanimo ang kangitngit ug ang kahayag managsama lamang.
A sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság.
13 Kay ikaw ang nag-umol sa akong mga sulod nga bahin: Sa tagoangkan sa akong inahan, imong gitabonan ako.
Bizony te alkottad veséimet, te takargattál engem anyám méhében.
14 Mohatag ako ug mga pasalamat kanimo; tungod kay makalilisang ug kahibulongan uyamut ang pagbuhat kanako: Kahibulongan man ang imong mga buhat; Ug kini hibaloan kaayo sa akong kalag.
Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a te cselekedeteid! és jól tudja ezt az én lelkem.
15 Ang akong lawas wala hisalipdi gikan kanimo, Sa diha nga sa tago gibuhat ako, Ug sa pagbuhat nga kahibulongan didto sa mga dapit nga labing ubos sa yuta.
Nem volt elrejtve előtted az én csontom, mikor titokban formáltattam és idomíttattam, mintegy a föld mélyében.
16 Sa wala pa mahingpit ang lawas ko, nakita na sa imong mga mata; Ug diha sa imong basahon nahasulat na ang tanan, Bisan pa ngani ang mga adlaw nga natudlo alang kanako, Sa diha nga wala pay miabut kanila.
Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, a melyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülök.
17 Pagkabililhon usab sa imong mga hunahuna alang kanako, Oh Dios! Pagkadaku sa hilabihan ang gidaghanon nila!
És nékem milyen kedvesek a te gondolataid, oh Isten! Mily nagy azoknak summája!
18 Kong isipon ko (sila) labing daghan pa (sila) kay sa gidaghanon sa balas: Sa akong paghimata, ako anaa gihapon kanimo.
Számlálgatom őket: többek a fövénynél; felserkenek s mégis veled vagyok.
19 Sa pagkamatuod gayud imong pagapatyon ang tawong dautan, Oh Dios: Busa pahalayo kamo kanako, kamong mga tawo nga giuhaw sa dugo.
Vajha elvesztené Isten a gonoszt! Vérszopó emberek, fussatok el tőlem!
20 Kay sa mga pasipala, nanagsulti (sila) batok kanimo, Ug ang imong mga kaaway nanaggamit sa imong ngalan sa walay kapuslanan.
A kik gonoszul szólnak felőled, és nevedet hiába veszik fel, a te ellenségeid.
21 Wala ba nako pagdumti (sila) Oh Jehova, (sila) nga nanagdumot kanimo? Ug wala ba ako masubo niadtong nanagpanukol batok kanimo?
Ne gyűlöljem-é, Uram, a téged gyűlölőket? Az ellened lázadókat ne útáljam-é?
22 Gidumtan ko (sila) uban sa hingpit nga pagdumot: (Sila) nahimong akong mga kaaway.
Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeimmé lettek!
23 Susiha ako, Oh Dios, ug hibaloi ang akong kasingkasing: Sulayi ako, ug hibaloi ang akong mga hunahuna;
Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat!
24 Ug tan-awa kong kanako aduna bay dalan sa pagkadautan, Ug mandoi ako sa dalan nga walay katapusan.
És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján!
