< Mga Salmo 122 >

1 Nalipay ako sa pag-ingon nila kanako: Mangadto kita sa balay ni Jehova.
Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!
2 Ang among mga tiil nanagtindog Sa sulod sa imong mga ganghaan, Oh Jerusalem,
Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!
3 Jerusalem, ikaw natukod Ingon nga usa ka ciudad nga madasok;
Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!
4 Didto mingtungas ang mga banay, bisan ang kabanayan ni Jehova, Alang sa usa ka tulomanon sa Israel. Sa paghatag ug mga pasalamat sa ngalan ni Jehova.
A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.
5 Kay didto atua ang mga trono sa paghukom, Ang mga trono sa panimalay ni David.
Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.
6 Pag-ampo alang sa pakigdait sa Jerusalem: Manag-uswag (sila) nga nahigugma kanimo.
Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!
7 Ang pakigdait anaa unta sa sulod sa imong mga kuta, Ug ang kahamugaway sa sulod sa imong mga palacio.
Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.
8 Tungod lamang sa gugma sa akong kaigsoonan ug sa akong mga kauban, Moingon ako karon: Ang pakigdait anaa sa sulod nimo.
Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!
9 Tungod lamang sa panimalay ni Jehova nga atong Dios Magapangita ako alang sa imong kaayohan.
Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!

< Mga Salmo 122 >