Job 31
1 Ako nakigsaad sa akong mga mata; Nan unsaon ko man ang pagsud-ong sa usa ka ulay?
Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.
2 Kay unsaon man ang bahin nga gikan sa Dios sa kahitas-an, Ug ang panulondon gikan sa Makagagahum nga atua sa itaas?
És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?
3 Dili ba kagul-anan alang sa mga dili matarung, Ug kadautan alang sa mga malinapason?
Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevőt-é veszedelem?
4 Wala ba siya magasud-ong sa Ug magaihap sa akong tanan nga mga lakang?
Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?
5 Kong ako naglakaw sa kabakakan, Ug ang akong tiil nahamalintak sa limbong
Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:
6 (Ipatimbang ako sa usa ka maayong timbangan, Aron ang Dios masayud sa katul-id sa akong kasingkasing);
Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!
7 Kong ang akong lakang mingtipas sa dalan, Ug ang akong kasingkasing nagasunod sa akong mga mata, Ug kong aniay buling nga nahitapot sa akong mga kamot:
Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:
8 Nan papugasa ako, ug lain ang pakan-a, Oo, ipaibut ang abut sa akong uma.
Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől!
9 Kong ang akong kasingkasing nahaylo sa lain nga babaye, Ug ako nakaghulat sa pultahan sa akong isigkatawo;
Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:
10 Nan ang akong asawa pagalinga ngadto sa uban, Ug pasagdi nga ang uban managyukbo kaniya.
Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája.
11 Kay kana usa ka sala nga makalilisang; Oo, usa ka paglapas nga angayng pagasilotan sa mga maghuhukom:
Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bűn.
12 Kay mao kanay usa ka kalayo nga magasunog hangtud sa Pagkalaglag, Ug arang makag-ibut sa tibook nakong abut.
Mert tűz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná. (questioned)
13 Kong ako nakagtamay sa katungod sa akong binatonang lalake ug binatonang babaye, Sa diha nga sila mingsupak kanako;
Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:
14 Unsa man unya ang akong buhaton sa diha nga mobangon ang Dios? Ug sa diha nga siya modu-aw, unsa man ang akong itubag kaniya?
Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?
15 Wala ba magbuhat usab kaniya ang nagbuhat kanako diha sa tagoangkan? Wala ba kaming duha himoa sa sulod sa tagoangkan?
Nem az teremtette-é őt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?
16 Kong ang kabus gidid-an ko sa ilang gikinahanglan, Kun gikawang ko ang mga mata sa balo nga babaye,
Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;
17 Kun ako lamang usara ang nagakaon sa akong hungit, Ug ang mga ilo wala makatilaw niana
És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;
18 (Dili, sukad sa akong pagkabatan-on siya nagatubo uban kanako nga ingon ako sa amahan niya, Ug ako nagmatoto sa balong babaye sukad pa sa tagoangkan sa akong inahan);
Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt!
19 Kong dinhay bisan kinsa nga nakit-an nako nga namatay tungod sa pagkawalay bisti, Kun ang hangul walay saput;
Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;
20 Kong ang iyang hawak wala magpanalangin kanako, Ug kong siya wala kainiti tungod sa balhibo sa akong carnero;
Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;
21 Kong gibakyaw ko ang akong kamot batok sa mga ilo, Tungod kay nakita ko ang akong magtatabang diha sa ganghaan:
Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;
22 Nan ipatagak ang akong abaga gikan sa balikhaw, Ug ang akong bukton maputol unta gikan sa bukog.
A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!
23 Kay ang kagul-anan gikan sa Dios makapahadlok kanako, Ug tungod sa iyang pagkahalangdon ako dili makabuhat bisan unsa.
Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!
24 Kong ang bulawan maoy gihimo ko nga akong paglaum, Ug giingon ko ang bulawang lunsay: Ikaw mao man ang akong pagsalig;
Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!
25 Kong ako nagkasadya tungod kay daghan ang akong bahandi, Ug tungod kay daku ang natigum sa akong kamot;
Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;
26 Kong nakita ko ang adlaw sa diha nga kana minghayag, Kun ang bulan nga nagpanaw sa kadan-ag,
Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,
27 Ug ang akong kasingkasing nahaylo sa tago, Ug ang akong baba mihalok sa akong kamot:
És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:
28 Kini usab maoy usa ka sala nga pagasilotan sa mga maghuhukom; Kay igalimod ko unta ang Dios nga atua sa itaas.
Ez is biró elé tartozó bűn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!
29 Kong gikalipay ko ang pagkalaglag niadtong nagdumot kanako, Kun nagpahataas ako sa akong kaugalingon sa diha nga siya hingkaplagan sa kadautan:
Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;
30 (Oo, wala ko pasagdi ang akong baba nga makasala Sa pagpangayo sa iyang kinabuhi uban ang usa ka panghimaraut);
(De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az ő lelkére!)
31 Kong ang mga tawo sa akong balong-balong wala manag-ingon: Kinsay makakita ug mausa nga wala mabusog sa iyang makaon?
Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az ő húsával jól nem lakott?
32 (Ang dumuloong wala makapuyo sa dalan; Apan gibuksan ko ang akong mga pultahan alang sa lumalangyaw);
(A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas előtt megnyitám.)
33 Kong ingon kang Adam ako nagtabon sa akong mga kalapasan, Sa pagtago sa akong sala sulod sa akong dughan,
Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bűnömet:
34 Tungod kay nahadlok ako sa daku nga panon sa katawohan, Ug kay nakapalisang kanako ang pagtamay sa mga kabanayan, Busa ako naghilum ug wala gumala sa akong pultahan,
Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtől, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétől; elnémulnék és az ajtón sem lépnék ki!
35 Oh, nga ania untay usa nga magpatalinghug kanako? (Ania karon, ania ang akong timaan, patubaga kanako ang Makagagahum) Ug nga ania unta kanako ang sumbong nga gisulat sa akong kabatok!
Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.
36 Sa pagkamatuod akong pas-anon kana unta sa akong abaga; Ibugkos ko kana kanako ingon sa usa ka purongpurong:
Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!
37 Kaniya akong ipahayag unta ang gidaghanon sa akong mga lakang; Ingon sa usa ka principe, siya pagaduolon ko.
Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!
38 Kong ang akong yuta nagasinggit batok kanako, Ug ang mga tudling niana managdungan sa pagpanghilak;
Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;
39 Kong gikaon ko ang mga bunga niana sa walay bayad, Kun gipildi ko ang kinabuhi sa mga tag-iya niana:
Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:
40 Kasampinitan ang patugka ilis sa trigo, Ug kogon ilis sa cebada. Natapus ang mga pulong ni Job.
Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végződnek a Jób beszédei.
