< Job 14 >
1 Ang tawo, nga natawo sa usa ka babaye, Hamubo ra sa panuigon, ug tugob sa kasamok.
Az asszonytól született ember rövid életű és háborúságokkal bővelkedő.
2 Siya mobuswak sama sa usa ka bulak, ug pagaputlon: Siya nagadalagan usab ingon sa usa ka anino, ug dili magadayon.
Mint a virág, kinyílik és elhervad, és eltünik, mint az árnyék és nem állandó.
3 Nan magabuka ba ikaw sa mga mata sa pagsud-ong kaniya, Ug magadala kanako sa hukmanan uban kanimo?
Még az ilyen ellen is felnyitod-é szemeidet, tennen magaddal törvénybe állítasz-é engem?
4 Kinsa ang makakuha ug usa ka butang nga mahinlo gikan sa mahugaw? walay mausa.
Ki adhat tisztát a tisztátalanból? Senki.
5 Sanglit ang iyang mga adlaw tinagalan, Ang gidaghanon sa iyang mga bulan anaa kanimo, Ug ikaw nagbutang ug mga utlanan kaniya nga dili niya malabang.
Nincsenek-é meghatározva napjai? Az ő hónapjainak számát te tudod; határt vetettél néki, a melyet nem hághat át.
6 Ayaw na siya pagsud-onga, aron siya makapahulay, Hangtud nga, ingon sa usa ka sulogoon, matapus niya ang adlaw.
Fordulj el azért tőle, hogy nyugodalma legyen, hogy legyen napjában annyi öröme, mint egy béresnek.
7 Kay adunay kalauman sa usa ka kahoy, Kong kana pagaputlon aron nga manalingsing pag-usab, Ug nga ang diyutayng sanga niana dili mohunong.
Mert a fának van reménysége; ha levágják, ismét kihajt, és az ő hajtásai el nem fogynak.
8 Bisan pa magakagulang ang gamot niana diha sa yuta, Ug ang tuud niana madunot sa yuta;
Még ha megaggodik is a földben a gyökere, és ha elhal is a porban törzsöke:
9 Apan tungod sa baho sa tubig kana mangudlot, Ug mananga ingon sa usa ka tanum.
A víznek illatától kifakad, ágakat hajt, mint a csemete.
10 Apan ang tawo mamatay, ug igalubong: Oo, ang gininhawa sa tawo mabugto, ug hain na man siya?
De ha a férfi meghal és elterül; ha az ember kimúlik, hol van ő?
11 Ingon nga ang katubigan maitus sa dagat, Ug ang suba magakakunhod ug momala;
Mint a víz kiapad a tóból, a patak elapad, kiszárad:
12 Mao usab ang tawo mamatay ug dili na mobalik: Hangtud nga mawala ang kalangitan, sila dili na manghigmata, Dili usab sila mapukaw sa ilang pagkatulog.
Úgy fekszik le az ember és nem kél fel; az egek elmúlásáig sem ébrednek, nem költetnek föl az ő álmukból.
13 Oh nga sa Sheol unta tagoan mo ako, Nga imo unta akong ibutang sa tago, hangtud nga mahupay ang imong kaligutgut, Nga imo unta akong tagalan ug panahon, ug mahinumdum ka kanako! (Sheol )
Vajha engem a holtak országában tartanál; rejtegetnél engemet addig, a míg elmúlik a te haragod; határt vetnél nékem, azután megemlékeznél rólam! (Sheol )
14 Kong ang tawo mamatay, mabuhi ba siya pag-usab? Paabuton unta nako ang tanang adlaw sa akong pagpakigbisog, Hangtud ang akong pagkabalhin modangat.
Ha meghal az ember, vajjon feltámad-é? Akkor az én hadakozásom minden idejében reménylenék, míglen elkövetkeznék az én elváltozásom.
15 Ikaw motawag unta, ug kanimo ako motubag: Ikaw mokinahanglan sa buhat sa imong mga kamot.
Szólítanál és én felelnék néked, kivánkoznál a te kezednek alkotása után.
16 Apan karon imong ginaihap ang akong mga lakang? Dili ba ikaw magtimaan sa akong sala?
De most számlálgatod az én lépéseimet, és nem nézed el az én vétkeimet!
17 Ang akong kalapasan gibaliktosan sulod sa usa ka puntil, Ug imong gitak-uman ang akong kadautan.
Gonoszságom egy csomóba van lepecsételve, és hozzáadod bűneimhez.
18 Apan ang bukid nga nagakatumpag, mawagtang: Ug ang bato mahasalikway gikan sa iyang nahamutangan;
Még a hegy is szétomlik, ha eldől; a szikla is elmozdul helyéről;
19 Ang katubigan magahilis sa mga bato; Ang mga pag-awas niana magabugwas sa abug sa yuta: Maingon man niana ginalaglag mo ang paglaum sa tawo.
A köveket lekoptatja a víz, a földet elsodorja annak árja: az ember reménységét is úgy teszed semmivé.
20 Ikaw sa walay katapusan makadaug kaniya, ug siya molabay: Ikaw magausab sa iyang nawong, ug kaniya magapalakaw.
Hatalmaskodol rajta szüntelen és ő elmegy; megváltoztatván az arczát, úgy bocsátod el őt.
21 Ang iyang mga anak mahimong dungganon, ug siya dili mahibalo niana; Ug sila ginahimong ubos apan siya dili makatimaan niana kanila.
Ha tisztesség éri is fiait, nem tudja; ha megszégyenülnek, nem törődik velök.
22 Apan kaniya may kasakit ang iyang unod, Ug sa sulod niya nagabangotan ang iyang kalag.
Csak őmagáért fáj még a teste, és a lelke is őmagáért kesereg.