Isaias 50
1 Mao kini ang giingon ni Jehova: Hain man ang sulat sa pakigbulag sa imong inahan, nga tungod niini ako siya nga gibiyaan? kun kinsa sa akong mga gipangutangan gibaligyaan ko kaninyo? Ania karon, tungod sa inyong mga kasal-anan nabaligya kamo, ug tungod sa inyong mga paglapas nabiniyaan ang inyong inahan.
Így szól az Úr: Hol van anyátok elválólevele, a melylyel őt elbocsátám? vagy hol van egy kölcsönadóim közül, a kinek titeket eladtalak? Ímé, a ti vétkeitekért adattatok el, és bűneitekért bocsáttatott el anyátok!
2 Ngano man nga sa akong pag-abut walay tawo? sa akong pagtawag, wala bay usa nga mitubag? Giputlan ba gayud ang akong kamot aron kini dili makagtubos? kun wala ba akoy gahum aron sa pagluwas? Ania karon, tungod sa akong pagbadlong gipamala ko ang dapat, gihimo ko ang mga sapa nga usa ka kamingawan: ang ilang mga isda nangabaho, tungod kay wala nay tubig, ug nangamatay tungod sa kauhaw.
Miért jöttem, holott nem volt ott senki? hívtam és nem felelt senki sem! vagy olyan rövid már a kezem, hogy meg nem válthat? vagy nincs bennem megszabadításra való erő? Ímé, én dorgálásommal kiszáraztom a tengert, a folyókat pusztává teszem, megbűzhödnek halaik, hogy nincsen víz, és szomjúságtól meghalnak.
3 Ako nagsaput sa mga langit sa kangitngit, ug ako naghimo sa sako nga ilang tabon.
Felöltöztetem az egeket sötétségbe, és gyászruhával födöm be azokat.
4 Ang Ginoong Jehova nagahatag kanako sa dila niadtong mga tinon-an, aron mahibalo ako sa paglig-on uban ang mga pulong nga angay kaniya nga gikapuyan: siya nagapukaw sa buntagbuntag, siya nagapukaw sa akong igdulungog aron sa pagpamati ingon kanila nga mga tinon-an.
Az Úr Isten bölcs nyelvet adott én nékem, hogy tudjam erősítni a megfáradtat beszéddel, fölserkenti minden reggel, fölserkenti fülemet, hogy hallgassak, miként a tanítványok.
5 Ang Ginoong Jehova nag-abli sa akong igdulungog, ug ako wala magmasinuklanon, ni motalikod.
Az Úr Isten megnyitotta fülemet, és én nem voltam engedetlen, hátra nem fordultam.
6 Ako naghatag sa akong likod sa mga maghahampak, ug sa akong mga aping kanila nga nanag-ibut sa buhok; wala nako tagoi ang akong nawong gikan sa kaulaw ug pagluwa.
Hátamat odaadám a verőknek, és orczámat a szaggatóknak, képemet nem födöztem be a gyalázás és köpdösés előtt.
7 Kay ang Ginoong Jehova mobulig kanako; tungod niini ako, wala paglibuga; busa gipahaluna ko ang akong nawong sama sa usa ka batong lag-it, ug ako nasayud nga ako dili pagapakaulawan.
És az Úr Isten megsegít engemet, azért nem szégyenülök meg, ezért olyanná tettem képemet, mint a kova, és tudtam, hogy szégyent nem vallok.
8 Siya nga nagapamatarung kanako; ania sa haduol kinsa bay makigbisug batok kanako? magtingub kita sa pagtindog: kinsa bay akong kabatok? paduola siya kanako.
Közel van, a ki engem megigazít, ki perel én velem? Álljunk együtt elő! Kicsoda peresem? közelegjen hozzám!
9 Ania karon, ang Ginoong Jehova motabang kanako; kinsa ba siya nga magasilot kanako? tan-awa, silang tanan mangagabok ingon sa saput; ang tangkob magakutkot kanila.
Ímé, az Úr Isten megsegít engem, kicsoda kárhoztatna engem? Ímé, mindnyájan, mint a ruha megavulnak, moly emészti meg őket!
10 Kinsa ba ang anaa sa taliwala ninyo nga nagakahadlok kang Jehova, nga nagatuman sa tingog sa iyang alagad? siya nga nagalakaw sa kangitngitan, ug walay kahayag, pasaliga siya sa ngalan ni Jehova, ug patugyana diha sa iyang Dios.
Ki féli közületek az Urat? és ki hallgat az ő szolgája szavára? ő, a ki sötétségben jár és nincs fényesség néki, bízzék az Úr nevében, és támaszkodjék Istenhez!
11 Ania karon, kamong tanan nga nagahaling ug kalayo, nga nagabakus sa inyong mga kaugalingon ug mga agipo; lumakaw kamo sa kasiga sa inyong kalayo, ug sa mga agipo nga inyong gihaling. Kini modangat kaninyo gikan sa akong kamot; kamo manghigda sa kasub-anan.
Ímé, ti mind, a kik tüzet gyujtotok, felövezvén magatokat tüzes nyilakkal, vettessetek tüzeteknek lángjába és a tüzes nyilakba, a melyeket meggyújtottatok! Kezemből jő ez rátok; fájdalomban fogtok feküdni!
