< Isaias 33 >
1 Alaut ikaw nga nagalaglag, ug ikaw wala malaglag; ug nagabuhat ka nga maliputon, ug sila wala maglipot kanimo! Sa diha nga ikaw mohunong sa paglaglag, ikaw pagalaglagon; ug sa diha nga makatapus na ikaw sa paglipot, sila magalipot kanimo.
Jaj néked pusztító és el nem pusztított, te csalárd, a kit még meg nem csaltak! Ha bevégzed a pusztítást, el fogsz pusztíttatni; ha készen leszel csalárdságoddal, téged fognak megcsalni.
2 Oh Jehova, magmaloloy-on ka kanamo; kami naghulat kanimo: mahimo unta ikaw nga among bukton sa buntag-buntag, amo usab nga kaluwasan sa panahon sa kagul-anan.
Uram, könyörülj rajtunk! Téged várunk; légy karjuk reggelenként, és szabadítónk a szorongatásnak idején!
3 Sa kagahub sa kagubot ang mga katawohan manalagan; sa imong pagtindog sa imong kaugalingon ang mga nasud magakatibulaag.
Egy zendülő szózattól elfutnak a népek; ha te felemelkedel, elszélednek a népségek.
4 Ug ang imong inagaw pagatigumon ingon sa ulod nga magatigum: ingon sa mga dulon nga manglukso ang mga tawo molukso sa ibabaw niini.
És elpusztítják zsákmánytokat sáska pusztításával, szöcske-ugrással ugrálnak reá.
5 Si Jehova ginabayaw, kay siya nagapuyo sa kahitas-an: gipuno niya ang Sion uban sa justicia ug pagkamatarung.
Felmagasztaltatott az Úr, mert magasságban lakozik, betölté Siont ítélettel és igazsággal.
6 Ug moabut ang kalig-on sa imong mga panahon, kadagaya sa kaluwasan, kaalam ug kahibalo: ang kahadlok kang Jehova mao ang imong bahandi.
És békés lesz a te időd, gazdag boldogságban, bölcseségben és tudományban; az Úr félelme lesz kincse.
7 Ania karon, ang ilang mga tawong maisug nagatiyabaw sa gawas; ang mga sinugo sa pakigdait nagahilak sa mapait gayud.
Ímé, erőseik ott künn kiáltanak, a békesség követei keservesen sírnak.
8 Ang mga dalan nangagun-ob: ug ang tawo nga nagabaktas nagahunong, ang kaaway naglapas sa pakigsaad, iyang gitamay ang mga ciudad, wala niya ilha ang tawo.
Puszták az ösvények, megszünt az úton járó; megszegte a frigyet, lenézte a városokat, nem gondolt az emberrel!
9 Ang yuta nagabangotan ug nagakaluya; ang Libano nalibog ug nagakaluya; ang Saron sama sa usa ka kamingawan; ug ang Basan ug ang Carmel nagayabyab sa ilang mga dahon.
Sírt, meghervadt a föld, a Libánon megszégyenült, ellankadt; olyan lett Sáron, mint egy puszta, és lombtalan Básán és Karmel.
10 Karon motindog ako, miingon si Jehova; karon motindog ako sa akong kaugalingon; karon pagabayaon ako.
Most fölkelek, így szól az Úr, most föltámadok, most fölemelkedem!
11 Kamo manamkon ug tahup, kamo manganak ug tuod sa balili, ang inyong gininhawa kalayo man nga magalamoy kaninyo.
Fogantok szalmát, szültök polyvát, dühötök tűz, megemészt titeket.
12 Ug ang mga katawohan mahisama sa mga pagsunog sa apog, ingon sa mga tunok nga gipamutol, nga ginasunog sa kalayo.
A népek égetett mészszé lesznek, levágott tövisekké; tűzben hamvadnak el.
13 Panimati, kamong mga atua sa halayo, unsay akong nahimo; ug, kamo nga ania sa haduol, ilha ang akong kagahum.
Halljátok meg távol valók, a mit cselekedtem, és tudjátok meg közel valók az én hatalmamat!
14 Ang mga makasasala diha sa Sion nangahadlok; ang pagkurog mingdakup niadtong mga walay Dios: Kinsa ba sa taliwala kanato ang makapuyo uban sa kalayo nga nagalamoy? kinsa ba sa taliwala kanato ang makapuyo uban sa mga kasunog nga walay katapusan?
Megrettentek a bűnösök Sionban, félelem fogja el a gazokat: ki lakhatik közülünk megemésztő tűzzel, ki lakhatik közülünk örök hőséggel?
15 Kadtong nagalakaw sa minatarung, ug magasulti sa matul-id; kadtong magatamay ug ganancia gikan sa mga pagpanlupig, nga magasalikway sa iyang mga kamot sa dili pagdawat ug hiphip, nga magasampong sa iyang mga igdulungog sa dili pagpamati mahitungod sa dugo, ug nga magapiyong sa iyang mga mata gikan sa pagtan-aw sa dautan:
A ki igazságban jár és egyenesen beszél, a ki megveti a zsarolt nyereséget, a ki kezeit rázván, nem vesz ajándékot, a ki fülét bedugja, hogy véres tervet ne halljon, és szemeit befogja, hogy gonoszt ne lásson:
16 Siya maoy magapuyo sa kahitas-an; ang iyang dapit nga dalangpanan mao ang mga kalig-on sa kabatoan; ang iyang tinapay igahatag kaniya; ang iyang mga tubig dili mohubas.
Az magasságban lakozik, kőszálak csúcsa a bástyája, kenyerét megkapja, vize el nem fogy.
17 Ang imong mga mata makakita sa hari sa iyang katahum: sila makalantaw ug usa ka yuta nga atua sa halayo.
A királyt ékességében látják szemeid; látnak széles országot.
18 Ang imong kasingkasing magapalandong mahitungod sa kalisang, ug magaingon: Hain man siya nga miihap? Hain man siya nga mitimbang ug buhis? hain man siya nga miihap sa mga torre?
Szíved elgondolja a mult félelmét: hol az író, hol a mérlegelő, hol a tornyok összeírója?
19 Ikaw dili makakita sa mapintas nga katawohan, usa ka katawohan sa halalum nga pakigpulong aron dili mo matugkad, sa usa ka dila nga lumalangyaw nga dili mo masabut.
A gőgös népet nem látod, a homályos, érthetetlen ajkú népet, dadogó nyelve meg nem érthető.
20 Tan-awa ang Sion, ang ciudad sa atong mga tinudlong fiesta: ang imong mga mata makakita sa Jerusalem nga usa ka puloy-anan nga malinaw, usa ka balong-balong nga dili pagabalhinon, ang mga lagdok niini dili gayud pagalukahon, ni bugtoon ang bisan usa sa iyang mga pisi niini.
Lássad Siont, ünnepeinknek városát, szemeid nézzék Jeruzsálemet, mint nyugalom hajlékát, mint sátort, mely nem vándorol, melynek szegei soha ki nem húzatnak, s kötelei soha el nem szakadnak;
21 Apan didto si Jehova magauban kanato sa pagkahalangdon, usa ka dapit sa halagpad nga suba ug mga sapa, diin walay moagi nga dagkung sakayan nga may mga gayong, ni manglabay niini ang mga sakayan nga maambong.
Sőt az Úr, a dicsőséges lesz ott nékünk folyók és széles vizek gyanánt, a melyekbe nem jő evezős hajó, és nehéz gálya rajtok át nem megy.
22 Kay si Jehova mao ang atong maghuhukom, si Jehova mao ang atong maghahatag sa balaod, si Jehova mao ang atong hari; siya magaluwas kanato.
Mert az Úr a mi bíránk, az Úr a mi vezérünk, az Úr a mi királyunk, Ő tart meg minket!
23 Ang imong mga banting ginaluagan; sila wala makapalig-on sa ug bokanan sa ilang palo, sila wala makabuklad sa layag: unya ang tukbonon gikan sa inagaw nga daghan gibahin; ang piang mikuha sa tukbonon.
Megtágultak köteleid, árbóczfájok alapját nem tartják erősen, vitorlát nem feszítenek: akkor sok rablott prédát osztanak, még a sánták is zsákmányt vetnek.
24 Ug ang molupyo dili magaingon: Ako masakiton man: ang katawohan nga nagpuyo niini pagapasayloon sa ilang kasal-anan.
És nem mondja a lakos: beteg vagyok! a nép, a mely benne lakozik, bűnbocsánatot nyer.