< Genesis 47 >
1 Unya si Jose midangat ug nagpahibalo kang Faraon ug miingon siya: Ang akong amahan ug ang akong mga igsoon nga lalake, ug ang ilang mga panon sa carnero ug ang ilang mga panon sa vaca, uban ang tanan nga ila, nangabut na gikan sa yuta sa Canaan, ug ania karon, atua sila sa yuta sa Gosen.
Ελθών δε ο Ιωσήφ, απήγγειλε προς τον Φαραώ λέγων, Ο πατήρ μου και οι αδελφοί μου, και τα ποίμνια αυτών και αι αγέλαι αυτών και πάντα όσα έχουσιν, ήλθον εκ της γης Χαναάν· και ιδού, είναι εν τη γη Γεσέν.
2 Ug sa iyang mga igsoon nga lalake mikuha siya ug lima sa mga tawo, ug iyang gipaatubang sila sa atubangan ni Faraon.
Και παραλαβών εκ των αδελφών αυτού πέντε άνδρας, παρέστησεν αυτούς ενώπιον του Φαραώ.
3 Ug si Faraon miingon sa iyang mga igsoon: Unsa ba ang inyong pangita sa kinabuhi? Ug sila mingtubag kang Faraon: Ang imong mga ulipon, mga magbalantay sa mga carnero, kami ingon man ang among mga ginikanan.
Και είπεν ο Φαραώ προς τους αδελφούς αυτού, Τι είναι το επιτήδευμά σας; οι δε είπον προς τον Φαραώ, Ποιμένες προβάτων είναι οι δούλοί σου και ημείς και οι πατέρες ημών.
4 Labut pa miingon sila kang Faraon: Sa pagpuyo niining yutaa mianhi kami; kay walay sibsibon alang sa mga panon sa mga carnero sa imong mga ulipon; kay ang gutom daku kaayo sa yuta sa Canaan: busa, gipangaliyupo namo karon kanimo nga makapuyo unta ang imong mga ulipon sa yuta sa Gosen.
Είπον έτι προς τον Φαραώ, Ήλθομεν διά να παροικήσωμεν εν τη γή· διότι δεν υπάρχει βοσκή διά τα ποίμνια των δούλων σου, επειδή επεβάρυνεν η πείνα εν τη γη Χαναάν· τώρα λοιπόν ας κατοικήσωσι, παρακαλούμεν, οι δούλοί σου εν τη γη Γεσέν.
5 Ug si Faraon misulti kang Jose nga nagaingon: Ang imong amahan ug ang imong mga igsoong lalake ming-anhi kanimo.
Και είπεν ο Φαραώ προς τον Ιωσήφ λέγων, Ο πατήρ σου και οι αδελφοί σου ήλθον προς σέ·
6 Ang yuta sa Egipto anaa sa atubangan mo; papuy-on mo sa labing maayong yuta ang imong amahan ug ang imong mga igsoon nga lalake; papuy-on mo sila sa yuta sa Gosen; ug kong makamatngon ka nga sa ilang taliwala adunay mga tawo nga mga masingkamuton ibutang mo sila sa pagkapangulo nga mga magbalantay sa akong mga vaca.
η γη της Αιγύπτου είναι έμπροσθέν σου· εις το καλήτερον της γης κατοίκισον τον πατέρα σου και τους αδελφούς σου· ας κατοικήσωσιν εν τη γη Γεσέν· και εάν γνωρίζης ότι ευρίσκονται μεταξύ αυτών άνδρες άξιοι, κατάστησον αυτούς επιστάτας επί των ποιμνίων μου.
7 Ug gipasulod ni Jose ang iyang amahan, ug iyang gipaatubang siya sa atubangan ni Faraon; ug si Jacob nanalangin kang Faraon.
Εισήγαγε δε ο Ιωσήφ Ιακώβ τον πατέρα αυτού και παρέστησεν αυτόν ενώπιον του Φαραώ· και ευλόγησεν ο Ιακώβ τον Φαραώ.
8 Ug miingon si Faraon kang Jacob: Kapid-an na ka mga adlaw sa mga tuig ang imong kinabuhi?
Και είπεν ο Φαραώ προς τον Ιακώβ, Ως πόσαι είναι αι ημέραι των ετών της ζωής σου;
9 Ug si Jacob mitubag kang Faraon: Ang mga adlaw sa mga tuig sa akong paglangyaw-langyaw, usa ka gatus ug katloan ka tuig; diyutay, ug mga dautan ang mga adlaw sa mga tuig sa akong kinabuhi, ug kini wala makakab-ut sa mga adlaw sa mga tuig sa akong mga ginikanan, sa mga adlaw sa kinabuhi sa ilang paglangyaw-langyaw.
Και ο Ιακώβ είπε προς τον Φαραώ, Αι ημέραι των ετών της παροικίας μου είναι εκατόν τριάκοντα έτη· ολίγαι και κακαί υπήρξαν αι ημέραι των ετών της ζωής μου και δεν έφθασαν εις τας ημέρας των ετών της ζωής των πατέρων μου εν ταις ημέραις της παροικίας αυτών.
10 Ug si Jacob nanalangin kang Faraon, ug mipahawa siya sa atubangan ni Faraon.
Και ευλόγησεν ο Ιακώβ τον Φαραώ και εξήλθεν απ' έμπροσθεν του Φαραώ.
11 Sa ingon niini, gipahaluna ni Jose ang iyang amahan, ug ang iyang mga igsoon nga lalake, ug iyang gihatag kanila ang pagpanag-iya sa yuta sa Egipto sa labing maayo nga yuta, sa yuta sa mga Ramesehanon, ingon sa gisugo ni Faraon.
Και κατώκισεν ο Ιωσήφ τον πατέρα αυτού και τους αδελφούς αυτού, και έδωκεν εις αυτούς ιδιοκτησίαν εν τη γη της Αιγύπτου, εις το καλήτερον της γης, εν τη γη Ραμεσσή, καθώς προσέταξεν ο Φαραώ.
12 Ug ginapakaon ni Jose ug tinapay ang iyang amahan ug ang iyang mga igsoon nga lalake, ug ang tanan sa panimalay sa iyang amahan, sumala sa ilang mga kabanayan.
Και έτρεφεν ο Ιωσήφ τον πατέρα αυτού και τους αδελφούς αυτού και πάντα τον οίκον του πατρός αυτού με άρτον, κατά τας οικογενείας αυτών.
13 Ug wala nay tinapay sa tibook nga yuta kay ang gutom hilabihan pagkadaku sa pagkaagi nga nagakamatay sa gutom ang yuta sa Egipto ug ang yuta sa Canaan tungod sa gutom.
Και άρτος δεν ήτο καθ' όλην την γήν· διότι η πείνα ήτο βαρεία σφόδρα, ώστε η γη της Αιγύπτου και η γη της Χαναάν απέκαμον υπό της πείνης.
14 Ug gitigum ni Jose ang tanan nga salapi nga nakita didto sa yuta sa Egipto, ug sa yuta sa Canaan, alang sa trigo nga ilang gipamalit; ug gisulod ni Jose ang salapi sa balay ni Faraon.
Και συνήγαγεν ο Ιωσήφ άπαν το αργύριον, το ευρισκόμενον εν τη γη της Αιγύπτου και εν τη γη Χαναάν, διά τον σίτον τον οποίον ηγόραζον· και έφερεν ο Ιωσήφ το αργύριον εις τον οίκον του Φαραώ.
15 Ug sa nahurot na ang salapi sa yuta sa Egipto, ug sa yuta sa Canaan, mingdangup ang tanang mga Egiptohanon kang Jose, nga nag-ingon: Hatagi kami ug tinapay: kay nganong mangamatay kami sa atubangan mo? tungod kay nahurot na ang among salapi.
Και αφού εξέλιπε το αργύριον εκ της γης Αιγύπτου και εκ της γης Χαναάν, ήλθον πάντες οι Αιγύπτιοι προς τον Ιωσήφ, λέγοντες, Δος άρτον εις ημάς· επειδή διά τι να αποθάνωμεν έμπροσθέν σου; διότι εξέλιπε το αργύριον.
16 Ug si Jose miingon: Ihatag ninyo ang inyong kahayupan, ug pagahatagan ko kamo ug baylo alang sa inyong kahayupan, kong mahurot na ang salapi.
Είπε δε ο Ιωσήφ, Φέρετε τα κτήνη σας και θέλω σας δώσει άρτον αντί των κτηνών σας, εάν εξέλιπε το αργύριον.
17 Ug ilang gidala ang ilang kahayupan ngadto kang Jose; ug si Jose mihatag kanila ug mga makaon nga baylo sa mga kabayo, ug alang sa panon sa mga carnero, ug alang sa mga vaca, ug alang sa panon sa mga asno: ug sila ginahatagan niya ug tinapay alang sa tanang kahayupan nila niadtong tuiga.
Και έφεραν τα κτήνη αυτών προς τον Ιωσήφ και έδωκεν εις αυτούς ο Ιωσήφ άρτον αντί των ίππων και αντί των προβάτων και αντί των βοών και αντί των όνων· και έθρεψεν αυτούς με άρτον εν τω ενιαυτώ εκείνω αντί πάντων των κτηνών αυτών.
18 Ug sa tapus ang tuig, miadto sila kaniya sa ikaduha nga tuig, ug miingon sila kaniya: Dili kami magatago sa akong ginoo nga ang among salapi sa pagkamatuod nahurot na; ug ang mga panon sa kahayupan iya na sa among ginoo; walay nahabilin sa atubangan sa among ginoo kondili ang among mga lawas ug ang among mga yuta na lamang.
Αφού δε ετελείωσεν ο ενιαυτός εκείνος, ήλθον προς αυτόν το δεύτερον έτος και είπον προς αυτόν, δεν θέλομεν κρύψει από του κυρίου ημών ότι εξέλιπε το αργύριον· και τα κτήνη έγειναν του κυρίου ημών· δεν έμεινεν άλλο έμπροσθεν του κυρίου ημών, ειμή τα σώματα ημών και η γη ημών·
19 Busa ngano ba nga magpakamatay kami sa atubangan sa imong mga mata, kami ingon man ang among yuta? Palita kami ug ang among yuta sa tinapay, ug kami ug ang among yuta maulipon kang Faraon; ug hatagi kami ug binhi aron mabuhi kami, ug kami dili mangamatay ug aron dili mahimong awa-aw ang yuta.
διά τι να απολεσθώμεν ενώπιόν σου και ημείς και η γη ημών; αγόρασον ημάς και την γην ημών διά άρτον· και θέλομεν είσθαι ημείς και η γη ημών δούλοι εις τον Φαραώ· και δος εις ημάς σπόρον, διά να ζήσωμεν και να μη αποθάνωμεν και η γη να μη ερημωθή.
20 Unya gipalit ni Jose ang tanan nga yuta sa Egipto alang kang Faraon; kay ang mga Egiptohanon namaligya ang tagsatagsa ka tawo sa iyang yuta, kay ang gutom misamut gayud sa ibabaw nila; ug ang yuta midangat nga naiya ni Faraon.
Και ηγόρασεν ο Ιωσήφ πάσαν την γην Αιγύπτου διά τον Φαραώ· διότι οι Αιγύπτιοι επώλησαν έκαστος τον αγρόν αυτού, επειδή η πείνα υπερεβάρυνεν επ' αυτούς· ούτως η γη έγεινε του Φαραώ·
21 Ug mahitungod sa katawohan, gihimo niya ang pagbalhin kanila ngadto sa mga kalungsoran gikan sa usa ka tumoy sa katapusang utlanan sa Egipto ngadto sa laing tumoy niini.
τον δε λαόν μετετόπισεν αυτόν εις πόλεις, απ' άκρου των ορίων της Αιγύπτου έως άκρου αυτής·
22 Ang yuta sa mga sacerdote mao lamang ang wala niya mapalit, tungod kay ang mga sacerdote adunay pahat kang Faraon, ug sila nagakaon sa ilang pahat nga gihatag kanila ni Faraon: tungod niana wala nila ikabaligya ang ilang yuta.
μόνον την γην των ιερέων δεν ηγόρασε· διότι οι ιερείς είχον μερίδιον προσδιωρισμένον υπό του Φαραώ· και έτρωγον το μερίδιον αυτών, το οποίον έδωκεν εις αυτούς ο Φαραώ· διά τούτο δεν επώλησαν την γην αυτών.
23 Unya si Jose miingon sa katawohan: Ania karon, gipalit ko kamo ug ang inyong yuta alang kang Faraon: tan-awa, aniay binhi alang kaninyo, ug magpugas kamo sa yuta.
Τότε είπεν ο Ιωσήφ προς τον λαόν, Ιδού, ηγόρασα εσάς και την γην σας σήμερον εις τον Φαραώ· ιδού, λάβετε σπόρον και σπείρατε την γήν·
24 Ug mahitabo nga sa panahon sa ting-ani ihatag ninyo ang ikalima ka bahin kang Faraon, ug ang upat ka bahin inyo alang sa inyong binhi sa yuta, ug alang sa inyong kalan-on, ug alang kanila sa inyong mga panimalay, ug aron nga makakaon ang inyong mga anak.
και εν τω καιρώ των γεννημάτων, θέλετε δώσει το πέμπτον εις τον Φαραώ· τα δε τέσσαρα μέρη θέλουσιν είσθαι εις εσάς διά σπόρον των αγρών και διά τροφήν σας και διά τους όντας εν τοις οίκοις υμών και διά τροφήν των παιδίων υμών.
25 Ug sila mingtubag: Imong giluwas ang among kinabuhi; hatagi kami ug kalomo sa mga mata sa akong ginoo, ug magpaulipon kami kang Faraon.
Οι δε είπον, συ έσωσας την ζωήν ημών· ας εύρωμεν χάριν έμπροσθεν του κυρίου ημών και θέλομεν είσθαι δούλοι του Φαραώ.
26 Ug gihimo ni Jose ang balaod mahatungod sa yuta sa Egipto hangtud karon, nga kang Faraon ang bahin nga ikalima; gawas lamang ang yuta sa mga sacerdote nga wala maiya ni Faraon.
Και έθεσεν ο Ιωσήφ τούτο νόμον εν τη γη της Αιγύπτου μέχρι της σήμερον, να δίδεται το πέμπτον εις τον Φαραώ· εκτός της γης των ιερέων μόνον, ήτις δεν έγεινε του Φαραώ.
27 Ug si Israel nagpuyo sa yuta sa Egipto, sa yuta sa Gosen; ug sila nakapanag-iya niana, ug nagmabungaon sila ug nanagdaghan sa hilabihan gayud.
Κατώκησε δε ο Ισραήλ εν τη γη της Αιγύπτου, εν τη γη Γεσέν· και απέκτησαν εν αυτή κτήματα, και ηυξήνθησαν και επληθύνθησαν σφόδρα.
28 Ug si Jacob nagpuyo sa yuta sa Egipto napulo ug pito ka tuig: ug mao kana ang mga adlaw ni Jacob, ang mga tuig sa iyang kinabuhi, nga usa ka gatus kap-atan ug pito ka tuig.
Επέζησε δε ο Ιακώβ εν τη γη της Αιγύπτου δεκαεπτά έτη· και έγειναν αι ημέραι των ετών της ζωής του Ιακώβ εκατόν τεσσαράκοντα επτά έτη.
29 Ug nagkahaduol na ang mga adlaw sa pagkamatay ni Israel, ug iyang gitawag si Jose nga iyang anak, ug miingon kaniya: Kong nakakaplag ako karon ug kalomo sa imong mga mata, ginapangaliyupo ko kanimo nga ibutang mo ang imong kamot sa ilalum sa akong paa, ug magbuhat ka kanako sa kalooy ug kamatuoran; ginapangaliyupo ko kanimo nga dili mo ako pag-ilubong sa Egipto.
Και επλησίασαν αι ημέραι του Ισραήλ διά να αποθάνη· και καλέσας τον υιόν αυτού τον Ιωσήφ, είπε προς αυτόν, Εάν εύρηκα τώρα χάριν έμπροσθέν σου, βάλε, παρακαλώ, την χείρα σου υπό τον μηρόν μου, και κάμε εις εμέ έλεος και αλήθειαν· μη με θάψης, παρακαλώ, εν τη Αιγύπτω·
30 Apan sa diha nga matulog na ako uban sa akong mga ginikanan, dad-on mo ako gawas sa Egipto ug ilubong mo ako sa ilang lubnganan. Ug siya mitubag: Ako magabuhat ingon sa imong ginaingon.
αλλά θέλω κοιμηθή μετά των πατέρων μου και θέλεις με μετακομίσει εκ της Αιγύπτου και θέλεις με θάψει εν τω τάφω αυτών. Ο δε είπεν, Εγώ θέλω κάμει κατά τον λόγον σου.
31 Ug siya miingon: Manumpa ka kanako. Ug siya nanumpa kaniya. Unya si Israel sa iyang kaugalingon miyukbo didto sa ibabaw sa ulohan sa higdaanan.
Ο δε είπεν, Ομοσόν μοι και ώμοσεν εις αυτόν. Και προσεκύνησεν ο Ισραήλ επί το άκρον της ράβδου αυτού.