2 Corinto 7
1 Sanglit nakabaton man kita niining maong mga saad, mga hinigugma, hinloan ta ang atong kaugalingon sa tanang kahugaw sa lawas ug sa espiritu, ug hingpiton ta ang pagkabalaan diha sa atong pagkahadlok sa Dios.
Mivelhogy azért ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, Isten félelmében vivén véghez a mi megszentelésünket.
2 Buksi alang kanamo ang inyong mga kasingkasing; kay wala kami magbuhat ug dili matarung kang bisan kinsa, wala kami magdaut kang bisan kinsa, ug wala kami mamintaha kang bisan kinsa.
Fogadjatok be minket; senkit meg nem bántottunk, senkit meg nem rontottunk, senkit meg nem csaltunk.
3 Gisulti ko kini dili aron sa paghukom kaninyog silot, kay giingon ko na kaniadto nga kamo ania sa among mga kasingkasing aron kami magpakig-ambit kaninyo sa kamatayon ug sa kinabuhi.
Nem vádképen mondom; hisz előbb mondottam, hogy szívünkben vagytok, hogy együtt haljunk, együtt éljünk.
4 Aduna akoy dakung pagsalig kaninyo; ako adunay dakung pagpagarbo tungod kaninyo; ako natugob sa kalipay. Ug bisan pa sa among tanang kasakit, ako malipayon sa hilabihan gayud.
Nagy az én bizodalmam hozzátok, nagy az én dicsekvésem felőletek; telve vagyok vígasztalódással, felettébb való az én örömem minden mi nyomorúságunk mellett.
5 Kay bisan sa amo nang paghidangat sa Macedonia, ang among mga lawas wala makakaplag ug pahulay, hinonoa, gisakit kini bisan asa kami lisopakigbugno sa gawas, ug kahadlok sa sulod.
Mert mikor Macedóniába jöttünk, sem volt semmi nyugodalma a mi testünknek, sőt mindenképen nyomorogtunk; kívül harcz, belől félelem.
6 Apan ang Dios nga nagalipay sa mga masulob-on, naglipay kanamo pinaagi sa paghitungha ni Tito,
De az Isten, a megalázottak vígasztalója, minket is megvígasztalt Titus megjöttével.
7 ug dili lamang pinaagi sa paghitungha niya kondili pinaagi usab sa kalipay nga iyang naangkon tungod kaninyo, samtang nanghinugilon siya kanamo mahitungod sa inyong pangandoy, sa inyong kasubo, sa inyong kasibut alang kanako, nga tungod niana misamot ang akong kalipay.
Sőt nem megjöttével csupán, hanem azzal a vígasztalással is, a melylyel ti vígasztaltátok meg, hírül hozván nékünk a ti kivánkozástokat, a ti kesergésteket, a ti hozzám való ragaszkodástokat; úgyhogy én mégjobban örvendeztem.
8 Kay bisan pa kon nakapaguol ako kaninyo tungod niadtong akong sulat, dili ko na kini karon pagabasulan (bisan tuod gibasulan ko kini kaniadto) sanglit nasuta ko na man nga ang maong sulat, bisan nakapaguol kaninyo, kini nakapaguol kaninyo sa makadiyot man lamang.
Hát ha megszomorítottalak is titeket azzal a levéllel, nem bánom, noha bántam; mert látom, hogy az a levél, ha ideig-óráig is, megszomorított titeket.
9 Ug karon ako malipayon dili tungod kay kamo nangaguol, kondili tungod kay kamo nangaguol uban sa kaguol nga nakapahinulsol kaninyo; ug kay kamo mibati man sa diosnon nga kasubo, busa wala diay kamo kapildihi tungod kanamo.
Most örülök, nem azért, hogy megszomorodtatok, hanem hogy megtérésre szomorodtatok meg. Mert Isten szerint szomorodtatok meg, hogy miattunk semmiben kárt ne valljatok.
10 Kay ang diosnon nga kasubo mosangpot sa paghinulsol nga magaagak ngadto sa kaluwasan ug dili magahambin sa pagbasol, apan ang kasubo nga kalibutanon mosangpot sa kamatayon.
Mert az Isten szerint való szomorúság üdvösségre való megbánhatatlan megtérést szerez; a világ szerint való szomorúság pedig halált szerez.
11 Kay tan-awa lang unsa ang pagkamasingkamoton nga misangpot diha kaninyo gumikan niining inyong diosnon nga pagkasubo, unsa ang pagkamaikagon sa pagpanalipod sa inyong kaugalingon, unsa ang kasuko, unsa ang kahadlok, unsa ang pangandoy, unsa ang pagkamainiton, unsa ang kamapig-uton sa pagsilot! Sa tanang butang kamo nakapamatuod nga kamo wala diay ing sala labut sa maong butang.
Mert ímé ez a ti Isten szerint való megszomorodástok milyen nagy buzgóságot keltett ti bennetek, sőt védekezést, sőt bosszankodást, sőt félelmet, sőt kívánkozást, sőt buzgóságot, sőt bosszúállást. Mindenképen bebizonyítottátok, hogy tiszták vagytok e dologban.
12 Busa, bisan tuod ako nagsulat kaninyo, kadto dili tungod kaniya nga naghimo sa kadaut, ni tungod kaniya nga nahiagum sa kadaut, kondili aron ang inyong pagkamainiton alang kanamo ikapakita nganha kaninyo sa atubangan sa Dios.
Ha tehát írtam is néktek, nem a sértő miatt, sem a sértett miatt; hanem hogy nyilvánvaló legyen nálatok a mi irántatok való buzgóságunk Isten előtt.
13 Tungod niana kami nagamalipayon.
Annakokáért megvígasztalódtunk a ti vígasztalástokon; de sokkal inkább örültünk a Titus örömén, hogy az ő lelkét ti mindnyájan megnyugtattátok:
14 Kay kon gikapasigarbo ko man kamo kaniya, ako wala kaulawi tungod niini; hinonoa, maingon nga tinuod ang tanan nga among gikasulti kaninyo, maingon man nasuta nga tinuod usab diay ang among gikapasigarbo kang Tito.
Mert ha dicsekedtem valamit néki felőletek, nem maradtam szégyenben; de a mint ti néktek mindent igazán szólottam, azonképen a mi Titus előtt való dicsekvésünk is igazsággá lett.
15 Ug ang iyang kasingkasing mosamot sa pagbati alang kaninyo inighandom niya sa pagkamasinugtanon ninyong tanan ug sa kataha ug pagkamatinahuron nga inyong gipakita uban sa inyong pagdawat kaniya.
És ő még jobb szívvel van irántatok, visszaemlékezvén mindnyájatoknak engedelmességére, hogy félelemmel és rettegéssel fogadtátok őt.
16 Ako malipayon tungod kay ako may hingpit man nga pagsalig kaninyo.
Örülök, hogy mindenképen bízhatom bennetek.
