< Sofonias 2 >
1 Paghiusa ug pagtigom gayod kamo, walay ulaw nga nasod—
Szedjétek össze magatokat, szedjétek, nemzet, mely erre nem vágyik!
2 sa dili pa mahitabo ang gimando kanang adlaw molabay sama sa tahop, sa dili pa moabot ang hilabihan nga kasuko ni Yahweh diha kaninyo, sa dili pa moabot ang adlaw sa kaligutgot ni Yahweh diha kaninyo.
Mielőtt megszületnék a végzés – mint – polyva múlnak a napok – mielőtt még nem jön reátok az Örökkévaló föllobbanó haragja, mielőtt még nem jön reátok az Örökkévaló haragjának napja.
3 Pangitaa si Yahweh, kamong tanang mapaubsanon nga katawhan sa kalibotan nga nagtuman sa iyang mga mando! Pagmatarong kamo. Pagmapaubsanon, ug tingali niana nga paagi mapanalipdan kamo sa adlaw sa kasuko ni Yahweh.
Keressétek az Örökkévalót, ti mind az ország alázatosai, kik az ő törvényét cselekedték; keressetek igazságot, keressetek alázatosságot: hátha rejtve lehetnétek az Örökkévaló haragjának napján.
4 Tungod kay ang Gaza pagabiyaan gayod, ug ang Ashkelon maguba. Sa udtong tutok papahawaon nila ang Ashdod, ug paga-ibton nila ang Ekron!
Mert Azza elhagyatottá lészen és Askelón pusztasággá; Asdódot délben kergetik ki és Ekrón gyökerestől kitépetik.
5 Pagkaalaot sa mga lumulupyo sa kabaybayonan, ang nasod sa Keretihanon! Nagsulti si Yahweh batok kanimo, Canaan, nga yuta sa mga Filistihanon. Laglagon ko ikaw hangtod nga mahurot kamo.
Oh ti lakói a tengermelléknek, kerétiek népe! Az Örökkévaló igéje rátok, Kanaán, filiszteusok országa: Elveszítelek, lakó nélkül lészsz!
6 Busa ang mga kabaybayonan mahimong pasibsibanan alang sa magbalantay sa mga karnero ug ranso sa mga karnero.
És lészen a tengermellék pásztorok tanyáivá, rétjeivé és juhok aklaivá.
7 Ang mga baybayon sa rehiyon mahisakop sa mga nahibilin sa panimalay ni Juda, nga maoy magbantay sa ilang mga karnero didto. mangatulog ang ilang mga katawhan didto panahon sa kagabhion sa mga balay sa Ashkelon, kay si Yahweh man nga ilang Dios maoy nag-atiman kanila ug magpasig-uli sa ilang mga bahandi.
És osztály része lesz Jehúda háza maradékának, azokon legeltetnek: Askelón házaiban estennen heverésznek, mert gondol majd rájuk az Örökkévaló, az ő Istenök, és visszahozza foglyaikat.
8 Nadungog ko ang pagbiaybiay sa Moab ug ang pagyubit sa katawhan sa Amon sa dihang gibiaybiay nila ang akong katawhan ug gidaot ang ilang mga utlanan.
Hallottam Móáb gyalázását, és Ammón fiainak szidalmait, a melyekkel gyalázták a népemet és fennhéjáztak az ő határa ellen.
9 Busa, ingon nga ako buhi— mao kini ang gipamulong ni Yahweh nga pangulo sa mga kasundalohang anghel, ang Dios sa Israel, — Himuon ko nga ang Moab mahisama sa Sodoma, ug ang katawhan sa Amon mahisama sa Gomora; ang dapit sa mga sampinit ug bung-aw nga asin, ug mahimong mingaw hangtod sa hangtod. Apan pang-ilugon sa nahibilin kong katawhan ang ilang mga kabtangan, ug ang salin sa akong nasod maoy magapanag-iya kanila.”
Azért, ahogy élek, úgymond az Örökkévaló, a seregek Ura, Izraél Istene, bizony Móáb olyan lesz mint Szodoma és Ammón fiai mint Amóra, csalánnak birtoka és sónak bányája és pusztaság mindörökké: népem maradéka prédálja őket és nemzetem megmaradt része birtokba veszi őket.
10 Mahitabo kini sa Moab ug Amon tungod sa ilang garbo, tungod kay gitamay ug gibiaybiay man nila ang katawhan ni Yahweh nga pangulo sa mga kasundalohang anghel.
Ez jut nekik gőgjük fejében, a miért gyaláztak és fennhéjáztak az Örökkévaló, a seregek Urának népe ellen.
11 Unya mahadlok sila kang Yahweh, kay pagatamayon man niya ang tanan nga mga diosdios sa kalibotan. Ug ang matag-usa mosimba kaniya, ang matag-usa nga gikan sa iyang dapit, ug gikan sa matag baybayon.
Félelmetes az Örökkévaló felettük, mert elsorvasztotta mind a föld isteneit, és leborulnak előtte, kiki a maga helyéről, mind a nemzetek szigetei.
12 Kamo usab nga mga Cushihanon mangamatay pinaagi sa akong espada,
Ti is kúsiták, kardom megöltjei vagytok.
13 ug sulongon sa Dios ang amihang bahin sa Asiria ug laglagon, aron nga mahimong biniyaan ug pinasagdan ang Nineve, ingon nga uga sama sa desyerto.
Nyújtsa ki kezét az észak ellen, veszítse el Assúrt és tegye Ninivét pusztasággá, szárazsággá, mint a sivatag.
14 Unya didto magapanghingda ang mga mananap, ang matag mananap sa mga kanasoran, bisan ang kuwago ug ang ngewngew nga gikan sa desyerto mobatog ibabaw sa mga haligi niini. Ang singgit sa awit magagikan sa mga bintana; ang tinumpag maanaa sa mga agianan sa pultahan; ang sidro nga kahoy nga iyang sagbayan makita.
És heverésznek benne nyájak, mindennemű vad, pelikán is, sün is, ott hálnak oszlopcsúcsain, énekelő hang az ablakban, rom a küszöbön, mert czédrusa csupasszá lett.
15 Kini nga siyudad walay kahadlok ug tinuboy sa iyang kaugalingon, nga nag-ingon, “Kanako, walay makatupong.” Nganong nahimo man siyang makahahadlok, ang dapit nga puy-anan sa mga mapintas nga mananap. Ang matag usa nga moagi kaniya magpangsitsit ug magpangumo kaniya.
Ez az az ujjongó város, mely biztosságban lakott, a mely azt mondta szívében: én és senki más! Mint lett pusztulássá, vadnak heverőjévé! Bárki elmegy mellette, az pisszeg, rázza kezét.