< Panultihon 10 >
1 Ang mga panultihon ni Solomon. Ang anak nga maalamon makapalipay sa iyang amahan apan ang anak nga buangbuang maghatag ug kasub-anan sa iyang inahan.
Salamon bölcs mondásai. A bölcs fiú örvendezteti az ő atyját; a bolond fiú pedig szomorúsága az ő anyjának.
2 Walay bili ang kabtangan nga naangkon pinaagi sa pagkadaotan, apan ang pagbuhat ug matarong maglikay kanimo sa kamatayon.
Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig megszabadít a halálból.
3 Dili itugot ni Yahweh nga magutman ang nagbuhat kung unsa ang matarong, apan iyang pakyason ang mga tinguha sa daotan.
Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kivánságát pedig elveti.
4 Ang kamot nga tapulan makapahimong kabos sa tawo, apan ang kamot sa tawong kugihan makaangkon ug mga bahandi.
Szegénynyé lesz, a ki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.
5 Ang maalamon nga anak magtigom sa abot sa yuta sa ting-init apan makauulaw alang kaniya kung matulog siya panahon sa ting-ani.
Gyűjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítő fiú.
6 Ang mga gasa nga gikan sa Dios anaa sa ulo niadtong mga mobuhat sa matarong, apan ang baba sa daotan motabon sa kasamok.
Áldások vannak az igaznak fején; az istentelenek szája pedig erőszaktételt fed be.
7 Ang tawo nga mobuhat sa matarong makapalipay kanato sa dihang maghunahuna kita mahitungod kaniya, apan ang ngalan sa daotan madunot.
Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad.
8 Kadtong adunay panabot modawat sa mga pagmando, apan ang sabaan nga buangbuang magun-ob.
A bölcs elméjű beveszi a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elveszti magát.
9 Siya nga maglakaw sa kaligdong maglakaw nga luwas, apan ang tawong mohimo sa iyang mga dalan nga baliko, masakpan ra unya siya.
A ki tökéletességben jár, bátorsággal jár; a ki pedig elferdíti az ő útát, kiismertetik.
10 Siya nga mangidhat makapasubo, apan pagalumpagon ang sabaan nga buangbuang.
A ki szemmel hunyorgat, bántást szerez; és a bolond ajkú elesik.
11 Ang baba sa tawo nga mobuhat sa matarong mao ang tubig sa kinabuhi, apan ang baba sa daotan motabon sa kasamok.
Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erőszaktételt fedez el.
12 Ang kaligutgot hinungdan sa panagbingkil, apan tabonan sa gugma ang tanang kasal-anan.
A gyűlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet.
13 Ang kaalam makaplagan diha sa mga ngabil sa tawong adunay maayong paghukom, apan ang bunal alang sa likod sa tawong walay alamag.
Az eszesek ajkain bölcseség találtatik; a vessző pedig a bolond hátának való.
14 Ang mga tawong maalamon magtigom ug kahibalo, apan ang baba sa buangbuang nagapaduol sa kagub-anan.
A bölcsek tudományt rejtegetnek; a bolondnak szája pedig közeli romlás.
15 Ang bahandi sa tawong adunahan mao ang iyang lig-on nga siyudad; ang kawad-on sa kabos mao ang iyang kagub-anan.
A gazdagnak marhája az ő megerősített városa; szűkölködőknek romlása az ő szegénységök.
16 Ang bayad niadtong magbuhat kung unsa ang matarong mogiya kanila ngadto sa kinabuhi; ang ginansiya sa daotan mogiya kanila ngadto sa sala.
Az igaznak keresménye életre, az istentelennek jövedelme bűnre van.
17 Adunay agianan paingon sa kinabuhi alang niadtong mosunod sa pagpanton, apan mahisalaag ang tawo nga magsalikway sa pagbadlong.
A bölcseség megőrizőnek útja életre van; a fenyítéket elhagyó pedig tévelyeg.
18 Si bisan kinsa nga adunay tinago nga pagdumot adunay bakakon nga mga ngabil, ug si bisan kinsa nga magbutangbutang mga buangbuang.
A ki elfedezi a gyűlölséget, hazug ajkú az; és a ki szól gyalázatot, bolond az.
19 Kung adunay daghang mga pulong, dili mawala ang kalapasan, apan siya nga nagmaampingon sa iyang isulti maalamon.
A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; a ki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.
20 Ang dila sa mobuhat ug matarong, lunsay nga plata; adunay gamay nga bili sa kasingkasing sa daotan.
Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonoszok elméje kevés érő.
21 Ang mga ngabil sa tawong mobuhat kung unsa ang matarong makapahimsog sa kadaghanan, apan mangamatay ang mga buangbuang tungod kay wala silay alamag.
Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségökben halnak meg.
22 Ang maayong mga gasa ni Yahweh magdala ug bahandi ug walay kasakit niini.
Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal semmi nem szerez bántást.
23 Ang pagkadaotan mao ang dula nga ginadula sa buangbuang, apan ang kaalam mao ang makapahimuot sa tawong adunay panabot.
Miképen játék a bolondnak bűnt cselekedni, azonképen az eszes férfiúnak bölcsen cselekedni.
24 Ang kahadlok sa daotan mogukod kaniya, apan ang tinguha sa matarong igahatag.
A mitől retteg az istentelen, az esik ő rajta; a mit pedig kivánnak az igazak, meg lesz.
25 Ang daotan sama sa bagyo nga molabay lang, ug mahanaw dayon, apan kadtong mobuhat kung unsa ang matarong mao ang patukoranan nga molungtad hangtod sa kahangtoran.
A mint a forgószél ráfuvall, már oda van az istentelen; az igaznak pedig örökké való fundamentoma van.
26 Sama sa suka nga anaa sa ngipon ug aso sa mga mata, mao usab ang tapulan alang niadtong nagpadala kaniya.
Minémű az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, a kik azt elküldötték.
27 Ang pagkahadlok kang Yahweh makapalugway sa kinabuhi, apan ang mga katuigan sa daotan mapamubo.
Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek.
28 Ang paglaom niadtong mobuhat sa matarong mao ang ilang kalipay, apan ang katuigan sa mga daotan mapamubo.
Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész.
29 Ang dalan ni Yahweh mopanalipod niadtong adunay dungog, apan kagub-anan kini alang sa daotan.
Erősség a tökéletesnek az Úrnak úta: de romlás a hamisság cselekedőinek.
30 Kadtong mobuhat sa matarong dili gayod mapukan, apan ang daotan dili magpabilin sa yuta.
Az igaz soha meg nem mozdul; de az istentelenek nem lakják a földet.
31 Gikan sa baba niadtong magbuhat ug matarong adunay bunga sa kaalam, apan ang bakakon nga dila pagaputlon.
Az igaznak szája bőségesen szól bölcsességet; a gonoszság nyelve pedig kivágatik.
32 Ang mga ngabil niadtong mobuhat sa matarong nasayod kung unsa ang angayan, apan ang baba sa daotan, nasayod sila kung unsa ang tinuis.
Az igaznak ajkai azt tudják, a mi kedves; az istenteleneknek szája pedig a gonoszságot.