< Mga Maghuhukom 11 >
1 Karon si Jepta nga Gileadhanon usa ka kusgan nga manggugubat, apan anak siya sa babayeng nagabaligya ug dungog. Si Gilead mao ang iyang amahan.
A gileádi Jiftách pedig derék vitéz volt, egy parázna asszonynak volt a fia; Gileád nemzette Jiftáchot.
2 Ang asawa ni Gilead nanganak usab sa iyang laing mga anak nga lalaki. Sa dihang nanagko na ang mga anak nga lalaki sa iyang asawa, gipugos nila si Jepta sa pagbiya sa balay ug giingnan siya, “Wala kay bisan unsang mapanunod gikan sa among pamilya. Anak ka sa laing babaye.”
Gileád felesége szült neki fiakat; és midőn nagyok lettek az asszony fiai, elűzték Jiftáchot és mondták neki: Nem kapsz birtokot atyánk házában, mert más asszony fia vagy.
3 Busa mibiya si Jepta gikan sa iyang mga igsoong lalaki ug mipuyo sa yuta sa Tob. Miuban ang mga tawong masinupakon sa balaod ug nangadto sila ug mikuyog kaniya.
Ekkor elszökött Jiftách testvérei elől és letelepedett Tób földjén; és összeszedelőztek Jiftáchhoz üres emberek s kivonultak vele.
4 Pipila ka mga adlaw, nakiggubat ang katawhan sa Ammon batok sa Israel.
És volt idő múlva, harczoltak Ammón fiai Izraéllel.
5 Sa dihang ang katawhan sa Ammon nakiggubat batok sa Israel, miadto ang mga kadagkoan sa Gilead aron sa pagkuha pagbalik kang Jepta gikan sa yuta sa Tob.
S történt, midőn harczoltak Ammón fiai Izraéllel, elmentek Gileád vénei, hogy elhozzák Jiftáchot Tób földjéről.
6 Miingon sila kang Jepta, “Dali ug ikaw ang mangulo kanamo aron makig-away kita sa katawhan ni Ammon.”
Mondták Jiftáchnak: Jer, hogy vezérünk légy, s harczoljunk Ammón fiai ellen.
7 Si Jepta miingon sa mga pangulo sa Gilead, “Nasilag kamo kanako ug gipugos ninyo ako sa pagbiya sa balay sa akong amahan. Nganong mianhi man kamo kanako karon nga anaa kamo sa kagubot?”
Mondta Jiftách Gileád véneinek: Nemde ti gyűlöltök engem és elűztetek atyám házából! Miért jöttetek hát most hozzám, mikor meg vagytok szorulva?
8 Ang mga kadagkoan sa Gilead miingon kang Jepta, “Mao kana ang hinungdan nga mianhi kami kanimo karon; uban kanamo ug pakig-away sa katawhan sa Ammon, ug mamahimo kang pangulo ibabaw sa tanan nga nagpuyo sa Gilead.”
Erre szóltak Gileád vénei Jiftáchhoz: Mégis most visszatértünk hozzád, hogy jöjj velünk és harczolj Ammón fiai ellen; akkor fejül lész nekünk, mind a Gileád lakóinak.
9 Si Jepta miingon sa mga kadagkoan sa Gilead, “Kung inyo akung dal-on pagbalik sa balay aron sa pagpakig-away batok sa katawhan sa Ammon, ug kung hatagan ako ni Yahweh ug kadaogan tali kanila, mamahimo ninyo akong pangulo.”
És szólt Jiftách Gileád véneihez: Ha visszavisztek engem, hogy harczoljak Ammón fiai ellen és elém adja őket az Örökkévaló, én fejül leszek nektek.
10 Ang mga kadagkoan sa Gilead miingon kang Jepta, “Hinaot nga si Yahweh ang mamahimong saksi tali kanato kung dili namo buhaton ang among gisulti!”
Szóltak Gileád vénei Jiftáchhoz: Az Örökkévaló legyen hallgatója közöttünk, ha nem cselekszünk egészen szavad szerint.
11 Busa miuban si Jepta sa mga kadagkoan sa Gilead, ug ang mga tawo naghimo kaniya nga pangulo ug labaw kanila. Sa dihang didto na siya atubangan ni Yahweh sa Mizpa, gisubli ni Jepta ang tanan nga gihimo niyang panaad.
Erre elment Jiftách Gileád véneivel és megtette őt a nép maga fölé fejül és vezérül; és elmondta Jiftách mind a szavait az Örökkévaló színe előtt Miczpában.
12 Ug nagpadalag mga mensahero si Jepta ngadto sa hari sa katawhan sa Ammon, nga nag-ingon, “Unsa man kining panagbangi tali kanato? Nganong mianhi man kamo uban sa pagpamugos sa pagkuha sa among yuta?”
Követeket küldött Jiftách Ammón fiai királyához, mondván: Mi közöd velem, hogy ide jöttél hozzám, hogy harczolj országom ellen?
13 Ang hari sa katawhan sa Ammon mitubag sa mga mensahero ni Jepta, “Tungod kay sa dihang migawas ang Israel gikan sa Ehipto, giilog nila ang akong yuta gikan sa Arnon hangtod sa Jabok, latas sa Jordan. Karon ibalik kadtong mga yutaa nga malinawon.
Szólt Ammón fiainak királya Jiftách követeihez: Hogy Izraél elvette országomat, mikor fölvonult Egyiptomból az Arnóntól a Jabbókig s a Jordánig, most tehát add azokat vissza békében.
14 Nagpadala pag-usab si Jepta ug mga mensahero ngadto sa hari sa katawhan sa Ammon,
Ismét küldött Jiftách követeket Ammón fiai királyához;
15 ug miingon siya, “Mao kini ang giingon ni Jepta: Wala gikuha sa Israel ang yuta sa Moab ug ang yuta sa katawhan sa Ammon,
s mondta neki: Így szólt Jiftách, nem vette el Izraél sem Móáb országát, sem Ammón fiainak országát.
16 apan migikan sila sa Ehipto, ug milatas ang Israel sa kamingawan ngadto sa Pulang Dagat ug sa Kades.
Mert mikor fölvonultak Egyiptomból és ment Izraél a pusztában a nádas tengerig és eljutott Kádésba,
17 Sa dihang nagpadalag mga mensahero ang Israel ngadto sa hari sa Edom, nga nag-ingon, 'Palihog paagiha kami sa inyong yuta,' wala naminaw ang hari sa Edom. Nagpadala usab silag mga mensahero ngadto sa hari sa Moab, apan nagdumili siya. Busa ang Israel nagpabilin sa Kades.
akkor küldött Izraél követeket Edóm királyához, mondván: hadd vonuljak át, kérlek, országodon; de nem hallgatott rá Edóm királya. Móáb királyához is küldött, de nem egyezett bele, és letelepedett Izraél Kádésban.
18 Unya miadto sila latas sa kamingawan ug mibiya sa yuta sa Edom ug sa yuta sa Moab, ug miadto sila sa sidlakang bahin sa yuta sa Moab ug nagkampo sa pikas nga bahin sa Arnon. Apan wala sila moadto sa sakop sa Moab, kay ang Arnon mao man ang utlanan sa Moab.
Erre vonult a pusztában, megkerülte Edóm országát és Móáb országát és eljutott napkeletre Móáb országától és táboroztak túl az Arnónon – de nem mentek be Móáb határába – mert az Arnón Móábnak határa.
19 Nagpadalag mga mensahero ang Israel ngadto kang Sihon, nga hari sa mga Amorihanon, nga maoy pangulo sa Hesbon; Miingon ang Israel kaniya, 'Palihog, paagiha kami sa imong yuta paingon ngadto sa amoa.'
S küldött Izraél követeket Szíchónhoz, az emórí királyához, Chesbón királyához, és mondta neki Izraél: Hadd vonuljunk át, kérlek, országodon az én helyemre.
20 Apan wala mosalig si Sihon sa Israel nga moagi sa iyang ginsakopan. Busa gitigom ni Sihon ang tanan niyang kasundalohan ug miadto sa Jahaz, ug didto nakiggubat siya batok sa Israel.
De nem hitt Szíchón Izraélnek, hogy határán átvonulni engedje, és összegyűjtötte Szíchón az egész népét és táboroztak Jáhaczban; és harczolt Izraéllel.
21 Ug si Yahweh, ang Dios sa Israel, mitugyan kang Sihon ug sa tanan niyang katawhan ngadto sa kamot sa Israel ug nabuntog sila. Busa gikuha sa Israel ang tanan nga kayutaan sa mga Amorihanon nga nagpuyo niadtong dapita.
És Izraél kezébe adta az Örökkévaló, Izraél Istene, Szíchónt és egész népét s megverték; és elfoglalta Izraél az emórinak, amaz ország lakójának egész földjét.
22 Gikuha nila ang tanan nga anaa sa ginsakopan sa mga Amorihanon, gikan sa Arnon ngadto sa Jabbok, ug gikan sa kamingawan ngadto sa Jordan.
Elfoglalták az emóri egész határát az Arnóntól a Jabbókig, meg a pusztától a Jordánig.
23 Busa si Yahweh, ang Dios sa Israel, nagpapahawa sa mga Amorihanon diha sa iyang katawhang Israel, ug karon gusto ninyong panag-iyahon ang ilang yuta?
Most tehát, az Örökkévaló, Izraél Istene elűzte az emórit népe Izraél elől, és te birtokba vennéd?
24 Dili ba ninyo kuhaon ang yuta nga iya ni Kemosh, ang inyong dios, nga gihatag kaninyo? Busa bisan unsa nga yuta nga gihatag ni Yahweh kanamo, among kuhaon.
Nemde, a mit birtokba ad neked Kemós istened, azt bírod, és a mit elűzött az Örökkévaló, a mi Istenünk mielőlünk, azt bírjuk mi.
25 Karon tinuod ba nga mas maayo pa kamo ni Balak ang anak nga lalaki ni Zippor, ang hari sa Moab? Nakaako ba siya pagpakiglalis sa Israel? Nakiggubat ba siya batok kanila?
Most hát jobb vagy te vajon Báláknál, Czippór fiánál, Móáb királyánál? Vajon küzdeni küzdött-e Izraéllel, vagy harczolni harczolt-e ellenük?
26 Samtang nagpuyo ang Israel sulod sa 300 ka tuig sa Hesbon ug sa kabaryohan niini, ug sa Aroer sa kabaryohan niini, ug sa tanan nga mga siyudad nga anaa sa daplin sa Arnon—nganong wala man ninyo kini kuhaa pagbalik niadtong mga panahona?
Mialatt lakott Izraél Chesbónban és leányvárosaiban, Areórban és leányvárosaiban és mind az Arnón mellett levő városokban háromszáz éven át: miért nem ragadtátok ki azon idő alatt?
27 Wala akoy nabuhat nga sayop kaninyo, apan nagbuhat kamo ug sayop kanako pinaagi sa pag-ataki kanako. Si Yahweh, nga maghuhukom, ang mohukom karong adlawa tali sa katawhan sa Israel ug sa katawhan sa Ammon.”
Hiszen én nem vétettem neked és te rosszat cselekszel velem; harczolva ellenem! Ítéljen az Örökkévaló, a ki ítélni fog e napon Izraél fiai és Ammón fiai között!
28 Apan ang hari sa katawhan sa Ammon wala maminaw sa pasidaan ni Jepta nga gipadala kaniya.
De nem hallgatott Ammón fiainak királya Jiftách szavaira, melyeket küldött hozzá.
29 Ug ang Espiritu ni Yahweh mikunsad kang Jepta, ug miagi siya sa Gilead ug sa Manasses, ug miagi sa Mizpa sa Gilead, ug gikan sa Mizpa sa Gilead miadto siya ngadto sa katawhan sa Ammon.
És reá szállt az Örökkévaló szelleme Jiftáchra: átvonult Gileádon és Menassén, vonult Miczpé-Gileádba és Miczpé-Gileádból vonult Ammón fiai ellen.
30 Nanaad si Jepta kang Yaweh ug miingon, “Kung hatagan mo akog kadaogan tali sa katawhan sa Ammon,
Ekkor fogadást tett Jiftách az Örökkévalónak és mondta: Ha majd kezembe adod Ammón fiait,
31 bisan unsa nga mogawas sa mga pultahan sa akong balay aron sa pagsugat kanako sa akong pagbalik nga malinawon gikan sa katawhan sa Ammon mamahimong iya ni Yahweh, ug ihalad ko kini isip halad nga sinunog.”
akkor lészen, valami kijön házam ajtaiból elémbe, midőn visszatérek békében Ammón fiaitól – az Örökkévalóé legyen, és égőáldozatul hozom.
32 Busa miadto si Jepta sa katawhan sa Ammon aron sa pagpakig-away batok kanila, ug naghatag si Yahweh kaniya ug kadaogan.
És vonult Jiftách Ammón fiaihoz, hogy harczoljon ellenük, és kezébe adta őket az Örökkévaló.
33 Gisulong niya sila ug gipamatay gikan sa Aroer hangtod sa Minnit—20 ka siyudad—ug sa Abel Keramim. Busa ang katawhan sa Ammon nahimong ubos sa pagdumala sa katawhan sa Israel.
Megverte őket Aróértól egészen Minnit felé – húsz várost – és Ábél-Kerámímig, igen nagy vereséggel, és megalázkodtak Ammón fiai Izraél fiai előtt.
34 Miadto si Jepta sa iyang balay sa Mizpa, ug didto misugat kaniya ang iyang anak nga babaye uban sa tambor ug mga pagsayaw. Bugtong niya siyang anak, ug gawas kaniya wala na siyay anak nga lalaki ni anak nga babaye.
Midőn házához jött Jiftách Miczpába, íme kijön elébe leánya dobokkal és körtánccal, ő pedig csak egyetlen volt, nem volt neki azonkívül fia vagy leánya.
35 Sa dihang nakita niya siya, gigisi niya ang iyang bisti ug miingon, “Oh! Akong anak! Gidugmok mo ako sa kaguol, ug nahimo kang usa sa hinungdan sa akong kasakit! Kay nakahimo akog panaad ngadto kang Yahweh, ug dili ko matalikdan ang akong saad.”
És történt, a mint őt meglátta, megszaggatta ruháit és mondta: Jaj leányom, lesújtva lesújtottál engem s te lettél a megzavaróm! Hiszen én megnyitottam számat az Örökkévaló előtt és attól el nem térhetek.
36 Miingon siya kaniya, “Akong amahan, nakahimo ka ug saad ngadto kang Yahweh, himoa kanako ang tanan nimong gisaad, tungod kay si Yahweh ang nanimalos kanimo batok sa imong mga kaaway, ang Ammonihanon.”
Szólt hozzá: Atyám, megnyitottad szádat az Örökkévaló előtt, tégy velem, a mint kijött szádból; miután bosszút szerzett neked az Örökkévaló ellenségeiden, Ammón fiain.
37 Miingon siya sa iyang amahan, 'Himoa nga kining saad matuman alang kanako. Biya-i akong mag-inusara sulod sa duha ka bulan, aron makabiya ako ug makaadto sa kabungtoran ug magbangotan sa akong pagkaulay, ako ug ang akong mga kaubanan.”
És szólt atyjához: Adassék meg nekem ez a dolog: hagyj engem két hónapig, hogy mehessek és leszálljak a hegyekbe és megsirassam hajadonságomat, én meg társnőim.
38 Miingon siya, “Lakaw.” Gipalakaw niya siya sulod sa duha ka bulan. Mibiya siya kaniya, siya ug ang iyang mga kaubanan, ug nagbangotan sila sa iyang pagka-ulay didto sa kabungtoran.
Mondta: Menj! És elküldte őt két hónapra; elment ő meg társnői, és megsiratta hajadonságát a hegyekben.
39 Pagkahuman sa duha ka bulan mibalik siya sa iyang amahan, nga naghimo ngadto kaniya sumala sa saad ug panumpa nga iyang gihimo. Wala pa gayod siya madulogi ug lalaki, ug nahimo kining tulumanon sa Israel
És történt két hónap múlva, visszatért atyjához, és tett vele fogadása szerint, melyet fogadott; ő pedig nem ismert férfiút. Es törvénnyé lett Izraélben:
40 nga ang kababayen-an sa Israel matag tuig, sulod sa upat ka adlaw, pagabalikon ang sugilanon sa babayeng anak ni Jepta nga Gileadhanon.
évről-évre mennek Izraél leányai, hogy megénekeljék a gileádi Jiftách leányát, négy napig az évben.