< Job 6 >
1 Unya mitubag si Job ug miingon,
Jób pedig felele, és monda:
2 “Kung matimbang pa lamang unta ang akong pag-agulo; kung ang tanan kong kagul-anan mapahimutang pa sa timbangan!
Oh, ha az én bosszankodásomat mérlegre vetnék, és az én nyomorúságomat vele együtt tennék a fontba!
3 Kay karon mas bug-at pa kini kay sa balas sa kadagatan. Mao kana ang hinungdan nga sakit ang akong mga pulong.
Bizony súlyosabb ez a tenger fövenyénél; azért balgatagok az én szavaim.
4 Kay ang pana sa Makagagahom mitaop man kanako, miinom sa hilo ang akong espiritu; ang kalisang sa Dios naglaray sa pagpakigbatok kanako.
Mert a Mindenható nyilai vannak én bennem, a melyeknek mérge emészti az én lelkemet, és az Istennek rettentései ostromolnak engem.
5 Magabahihi ba sa kaguol ang ihalas nga asno kung siya aduna pay sagbot? O magaunga ba ang baka kung siya may kumpay?
Ordít-é a vadszamár a zöld füvön, avagy bőg-é az ökör az ő abrakja mellett?
6 Makaon ba ang walay lami nga pagkaon kung walay asin? O aduna bay lami ang puti sa itlog?
Vajjon ízetlen, sótalan étket eszik-é az ember; avagy kellemes íze van-é a tojásfehérnek?
7 Nagdumili ako sa paghikap niini; sama sila sa kalan-on nga luod alang kanako.
Lelkem iszonyodik érinteni is; olyanok azok nékem, mint a megromlott kenyér!
8 O, maangkon ko unta ang akong gipangayo; O, nga tumanon unta sa Dios ang butang nga akong gipangandoy:
Oh, ha az én kérésem teljesülne, és az Isten megadná, amit reménylek;
9 nga makapahimuot unta kini sa Dios ang pagdugmok kanako, nga buhian unta niya ang iyang kamot ug putlon ako niining kinabuhia!
És tetszenék Istennek, hogy összetörjön engem, megoldaná kezét, hogy szétvagdaljon engem!
10 Nga mao na unta kini ang akong ganti—bisan paman kung maglipay ako sa kasakit nga dili mawala: nga wala ko ilimod ang mga pulong sa Balaang Pinili.
Még akkor lenne valami vigasztalásom; újjonganék a fájdalomban, a mely nem kimél, mert nem tagadtam meg a Szentnek beszédét.
11 Unsa ba ang akong kusog, nga ako magapaabot man? Unsa ba ang akong kataposan, nga ako magpakabuhi pa man?
Micsoda az én erőm, hogy várakozzam; mi az én végem, hogy türtőztessem magam?!
12 Ang kusog ba sa mga bato ang akong kusog? O binuhat ba sa tumbaga ang akong unod?
Kövek ereje-é az én erőm, avagy az én testem aczélból van-é?
13 Dili ba tinuod man kini nga wala akoy ikatabang sa akong kaugalingon, ug ang kaalam gipapahawa na kanako?
Hát nincsen-é segítség számomra; avagy a szabadulás elfutott-é tőlem?!
14 Ngadto sa tawo nga hapit nang maluya, ang pagkamatinud-anon kinahanglan ipakita sa iyang higala; bisan paman kaniya nga mibiya sa kahadlok sa Makagagahom.
A szerencsétlent barátjától részvét illeti meg, még ha elhagyja is a Mindenhatónak félelmét.
15 Apan ang akong kaigsoonan nagluib kanako ingon nga ugang sapa, sama sa tubig sa kasapaan nga molabay lamang kadali,
Atyámfiai hűtlenül elhagytak mint a patak, a mint túláradnak medrükön a patakok.
16 nga miitom tungod sa yelo nga mitabon kanila, ug tungod sa niyebe nga nagtago niini.
A melyek szennyesek a jégtől, a melyekben olvadt hó hömpölyög;
17 Sa pagkatunaw niini, mangawala sila; sa dihang ting-init, mangatunaw sila sa ilang dapit.
Mikor átmelegülnek, elapadnak, a hőség miatt fenékig száradnak.
18 Ang mga magbabaklay nga nanglakaw sa ilang dalan misimang alang sa tubig; nangasaag sila didto sa mamingaw nga yuta ug unya nangalaglag.
Letérnek útjokról a vándorok; felmennek a sivatagba utánok és elvesznek.
19 Ang mga magbabaklay nga gikan sa Tema mingtan-aw didto, samtang ang kapundokan sa Seba naglaom kanila.
Nézegetnek utánok Téma vándorai; Sébának utasai bennök reménykednek.
20 Nasubo sila tungod kay naglaom sila nga makakita ug tubig. Miadto sila didto, apan nalimbongan sila.
Megszégyenlik, hogy bíztak, közel mennek és elpirulnak.
21 Kay karon kamong mga higala wala nay pulos alang kanako; nakakita kamo sa akong makalilisang nga kahimtang ug nangahadlok.
Így lettetek ti most semmivé; látjátok a nyomort és féltek.
22 Nag-ingon ba ako kaninyo, 'Hatagi ako ug usa ka butang?' O, 'Hatagi ako ug gasa gikan sa inyong bahandi?'
Hát mondtam-é: adjatok nékem valamit, és a ti jószágotokból ajándékozzatok meg engem?
23 O, 'Luwasa ako gikan sa kamot sa akong mga kaaway?' O, 'Bawia ako gikan sa kamot sa mga nagdaogdaog kanako?'
Szabadítsatok ki engem az ellenség kezéből, és a hatalmasok kezéből vegyetek ki engem?
24 Tudloi ako, ug pagagunitan ko ang akong kalinaw; pasabta ako kung asa ako nasayop.
Tanítsatok meg és én elnémulok, s a miben tévedek, értessétek meg velem.
25 Pagkasakit gayod sa matuod nga mga pulong! Apan ang inyong pagbadlong, unsay gibadlong niana kanako?
Oh, mily hathatósak az igaz beszédek! De mit ostoroz a ti ostorozásotok?
26 Naglaraw ba kamo nga dili tagdon ang akong mga pulong, ang pagtagad sama sa hangin sa mga pulong sa tawong nawad-an ug paglaom?
Szavak ostorozására készültök-é? Hiszen a szélnek valók a kétségbeesettnek szavai!
27 Tinuod, giripahan ninyo ang mga batang ilo, ug mibaligya sa inyong mga higala sama sa nagpatigayon.
Még az árvának is néki esnétek, és sírt ásnátok a ti barátotoknak is?!
28 Busa karon, tan-awa intawon ako, kay sigurado gayod nga dili ako mamakak diha sa inyong atubangan.
Most hát tessék néktek rám tekintenetek, és szemetekbe csak nem hazudom?
29 Hunong na, nagpakiluoy ako kaninyo; wad-a ang inyong pagkadili-makatarunganon; Sa pagkatinuod, hunonga na, kay ang akong tinguha matarong.
Kezdjétek újra kérlek, ne legyen hamisság. Kezdjétek újra, az én igazságom még mindig áll.
30 Aduna bay daotan sa akong dila? Dili ba ang akong baba makaila man sa malaw-ay nga mga butang?
Van-é az én nyelvemen hamisság, avagy az én ínyem nem veheti-é észre a nyomorúságot?