Job 4
1 Unya mitubag si Eliphaz nga Temanitanhon ug miingon,
És felele a témáni Elifáz, és monda:
2 Kung adunay mosulay sa pagpakigsulti kanimo, maguol ka ba? Apan si kinsa man ang makapugong kaniya sa pagsulti?
Ha szólni próbálunk hozzád, zokon veszed-é? De hát ki bírná türtőztetni magát a beszédben?
3 Tan-awa, daghan ang imong natudloan; gilig-on mo ang huyang nga mga kamot.
Ímé sokakat oktattál, és a megfáradott kezeket megerősítetted;
4 Ang imong mga pulong nagaagak niadtong nagakatumba, gibaskog mo ang mahuyang nga mga tuhod.
A tántorgót a te beszédeid fentartották, és a reszkető térdeket megerősítetted;
5 Apan karon ang kasakitan midangat kanimo, ug naluya ka; mitandog kini kanimo, ug nasamok ka.
Most, hogy rád jött a sor, zokon veszed; hogy téged ért a baj, elrettensz!
6 Dili ba ang imong kahadlok sa Dios mao ang imong gisandigan? Dili ba ang pagkamatul-id sa imong mga dalan mao ang imong gilaoman?
Nem bizodalmad-é a te istenfélelmed, s nem reménységed-é utaidnak becsületessége?
7 Hunahunaa kini, nagpakiluoy ako kanimo: kinsa ba ang nawagtang nga walay sala? O kanus-a ba gilaglag ang matarong nga tawo?
Emlékezzél, kérlek, ki az, a ki elveszett ártatlanul, és hol töröltettek el az igazak?
8 Sumala sa akong namatikdan, kadtong magdaro ug kasaypanan ug magpugas sa kasamok susama usab ang anihon.
A mint én láttam, a kik hamisságot szántanak és gonoszságot vetnek, ugyanazt aratnak.
9 Pinaagi sa gininhawa sa Dios nalaglag sila; pinaagi sa pag-ulbo sa iyang kasuko nangaut-ut sila.
Az Istennek lehelletétől elvesznek, az ő haragjának szelétől elpusztulnak.
10 Ang pagngulob sa liyon, ang tingog sa mabangis nga liyon, ang bangkil sa mga gagmay nga liyon— nangapudpod.
Az oroszlán ordítása, a sakál üvöltése, és az oroszlán-kölykök fogai megsemmisülnek.
11 Ang tigulang nga liyon mamatay sa kakulangon sa tukbonon; ang mga anak sa baye nga liyon nagkatibulaag bisan asa.
Az agg oroszlán elvész, ha nincs martaléka, a nőstény oroszlán kölykei elszélednek.
12 Karon ang usa ka butang gisugilon kanako sa tago ug ang akong igdulongog nakadawat sa hunghong mahitungod niini.
Szó lopódzék hozzám, s valami nesz üté meg abból fülemet.
13 Unya miabot ang mga panumdoman gikan sa mga panan-awon sa kagabhion, sa dihang nahinanok ang katawhan.
Éjjeli látásokon való töprengések között, mikor mély álom fogja el az embereket.
14 Panahon kadto sa kagabhion sa dihang midangat kanako ang kakulba ug pagpangurog ug nakapauyog sa tanan kong kabukogan.
Félelem szálla rám, és rettegés, s megreszketteté minden csontomat.
15 Unya ang espiritu milabay sa akong atubangan ug nanindog ang balahibo sa akong kalawasan.
Valami szellem suhant el előttem, s testemnek szőre felborzolódék.
16 Nagpabilin nga mibarog ang espiritu, apan wala ako makakita sa panagway niini. Dihay anino nga anaa sa akong mga mata; adunay kahilom, ug nadungog ko ang tingog nga miingon,
Megálla, de ábrázatját föl nem ismerém, egy alak vala szemeim előtt, mély csend, és ilyen szót hallék:
17 “Molabaw ba ang pagkamatarong sa usa ka tawo kay sa Dios? Molabaw ba ang pagkaputli sa usa ka tawo kay sa iyang Magbubuhat?
Vajjon a halandó igaz-é Istennél: az ő teremtője előtt tiszta-é az ember?
18 Tan-awa, kung wala pa mosalig ang Dios sa iyang mga sulugoon; kung namasangil siya sa iyang mga anghel sa kahungog,
Ímé az ő szolgáiban sem bízhatik és az ő angyalaiban is talál hibát:
19 unsa nalang kaha katinuod kini alang niadtong nagpuyo sa mga balay nga lapok, kansang patukoranan anaa sa abog, nga nadugmok lang dayon una pa sa mga anay?
Mennyivel inkább a sárházak lakosaiban, a kiknek fundamentumok a porban van, és könnyebben szétnyomhatók a molynál?!
20 Taliwala sa kabuntagon ug sa kagabhion gilaglag sila; mangawagtang sila sa walay kataposan nga walay makabantay kanila.
Reggeltől estig gyötrődnek, s a nélkül, hogy észrevennék, elvesznek örökre.
21 Dili ba ang hikot sa ilang tolda pang-ibton diha kanila? Mangamatay sila; mangamatay sila nga walay kaalam.
Ha kiszakíttatik belőlök sátoruk kötele, nem halnak-é meg, és pedig bölcsesség nélkül?
