Job 3
1 Human niini, mibungat si Job sa iyang baba ug mibalikas sa adlaw sa iyang pagkahimugso.
Ezután megnyitá Jób az ő száját, és megátkozá az ő napját.
2 Miingon siya:
És szóla Jób, és monda:
3 “Wagtanga ang adlaw sa akong pagkahimugso, ang gabii nga miingon, “Gipanamkon ang usa ka batang lalaki.'
Veszszen el az a nap, a melyen születtem, és az az éjszaka, a melyen azt mondták: fiú fogantatott.
4 Pangitngita kanang adlawa; ayaw ipahinumdom sa Dios sa kahitas-an, ni mosidlak ang adlaw niini.
Az a nap legyen sötétség, ne törődjék azzal az Isten onnét felül, és világosság ne fényljék azon.
5 Pasagdi ang kangitngit ug ang landong sa kamatayon nga moangkon niini alang sa ilang kaugalingon; palukopa ang panganod ibabaw niini; pasagdi nga ang tanang nagpahimo ug itom sa adlaw moguba niini.
Tartsa azt fogva sötétség és a halál árnyéka; a felhő lakozzék rajta, nappali borulatok tegyék rettenetessé.
6 Alang niadtong gabhiona, ipasakop kini sa baga nga kangitngit: ayaw pagpasadyaa kini nga mga adlaw sa tuig; ayaw kana ilakip sa pag-ihap sa mga bulan.
Az az éjszaka! Sűrű sötétség fogja be azt; ne soroztassék az az esztendőnek napjaihoz, ne számláltassék a hónapokhoz.
7 Tan-awa, himoa nga mangiob kanang gabhiona; ayaw pasudla ang tingog nga malipayon.
Az az éjszaka! Legyen az magtalan, ne legyen örvendezés azon.
8 Ipatunglo kanila kanang adlawa, niadtong nasayod sa pagpamata sa Leviathan.
Átkozzák meg azt, a kik a nappalt átkozzák, a kik bátrak felingerelni a leviathánt.
9 Pangitngita ang mga bituon sa kagabhion. Papangitaa kanang adlawa sa kahayag, apan ayaw ipakita; ni pakit-on sa mga mata sa kaadlawon,
Sötétüljenek el az ő estvéjének csillagai; várja a világosságot, de az ne legyen, és ne lássa a hajnalnak pirját!
10 tungod kay wala patak-uma niini ang ganghaan sa tagoangkan sa akong inahan, ni gitagoan niini ang kasamok gikan sa akong mga mata.
Mert nem zárta be az én anyám méhének ajtait, és nem rejtette el szemeim elől a nyomorúságot.
11 Nganong wala man ako mamatay sa paggawas ko gikan sa tagoangkan? Nganong wala man mibiya ang akong espiritu sa pagpahimugso kanako sa akong inahan?
Mért is nem haltam meg fogantatásomkor; mért is ki nem multam, mihelyt megszülettem?
12 Nganong gidawat man ako sa iyang mga tuhod? O nganong gidawat man ako sa iyang mga dughan aron makasuso ako niini?
Mért vettek fel engem térdre, és mért az emlőkre, hogy szopjam?!
13 Kay karon unta naghigda na ako sa hilom; natulog na unta ako ug nakapahulay
Mert most feküdném és nyugodnám, aludnám és akkor nyugton pihenhetnék –
14 kauban ang mga hari ug mga magtatambag sa kalibotan, nga nagtukod sa mga lubnganan alang sa ilang kaugalingon nga nagun-ob na karon.
Királyokkal és az ország tanácsosaival, a kik magoknak kőhalmokat építenek.
15 O naghigda na unta ako kauban sa mga prinsipe nga adunay mga bulawan kanhi, nga napuno sa mga plata ang ilang mga pinuy-anan.
Vagy fejedelmekkel, a kiknek aranyuk van, a kik ezüsttel töltik meg házaikat.
16 O dili ba kaha namatay na lamang unta ako sa tagoangkan sa akong inahan, sama sa mga gagmay'ng bata nga wala na makakita sa kahayag.
Vagy mért nem lettem olyan, mint az elásott, idétlen gyermek, mint a világosságot sem látott kisdedek?
17 Didto ang daotan dili na makasamok pa; ug didto ang gikapuyan may kapahulayan.
Ott a gonoszok megszünnek a fenyegetéstől, és ott megnyugosznak, a kiknek erejök ellankadt.
18 Didto ang mga binilanggo managkatigom; dili na nila madunggan ang tingog sa labaw sa sulugoon.
A foglyok ott mind megnyugosznak, nem hallják a szorongatónak szavát.
19 Ang ubos ug bantogan nga mga tawo atua usab didto; ang sulugoon gawasnon na sa iyang agalon didto.
Kicsiny és nagy ott egyenlő, és a szolga az ő urától szabad.
20 Nganong ang kahayag gihatag man kaniya nga anaa sa kaalaot; nganong ang kinabuhi gihatag man sa tawong may mapait nga kalag;
Mért is ad Isten a nyomorultnak világosságot, és életet a keseredett szivűeknek?
21 ngadto sa tawong nangandoy alang sa kamatayon, apan wala kini miabot; ngadto sa tawo nga nangita sa kamatayon labaw pa niadtong nangita sa bahanding tinagoan?
A kik a halált várják, de nem jön az, és szorgalmasabban keresik mint az elrejtett kincset.
22 Nganong ang kahayag gihatag man sa nagmaya pag-ayo ug malipay kung makaplagan na niya ang lubnganan?
A kik nagy örömmel örvendeznek, vigadnak, mikor megtalálják a koporsót.
23 Nganong gihatag man ang kahayag sa tawo nga kansang dalan tinagoan, usa ka tawo nga gisalikway sa Dios?
A férfiúnak, a ki útvesztőbe jutott, és a kit az Isten bekerített köröskörül.
24 Kay nanghupaw ako inay mokaon; ang akong pag-agulo ginayabo sama sa tubig.
Mert kenyerem gyanánt van az én fohászkodásom, és sóhajtásaim ömölnek, mint habok.
25 Kay ang butang nga akong gikahadlokan midangat kanako; kung unsa ang akong gikalisangan miabot kanako.
Mert a mitől remegve remegtem, az jöve reám, és a mitől rettegtem, az esék rajtam.
26 Wala na akoy kalinaw, dili na ako maghilom, ug wala na akoy pahulay; kasamok na hinoon ang miabot.
Nincs békességem, sem nyugtom, sem pihenésem, mert nyomorúság támadt reám.
