Job 21
1 Unya mitubag si Job ug miingon,
Felelt Jób és mondta:
2 “Patalinghogi pag-ayo ang akong isulti, ug tugoti kini nga mohupay kaninyo.
Hallva halljátok szavaimat s ez legyen vigasztalástok.
3 Paantosa ako, ug magasulti usab ako; human ako makasulti, tamaya dayon ako.
Tűrjetek el engem, majd én beszélek, s miután beszéltem, gúnyolódhatsz!
4 Alang kanako, sa tawo ba ang akong sumbong? Nganong kinahanglan man nga dili ako mag-apura?
Vajon embernek szól-e az én panaszom, avagy miért nem volnék türelmetlen?
5 Tan-wa ako ug katingala, ug ibutang ang imong kamot sa imong baba.
Forduljatok hozzám, iszonyodjatok el s tegyétek kezeteket szátokra!
6 Sa paghunahuna ko sa akong mga pag-antos, nasamok gayod ako, ug nagagunit ang kahadlok sa akong unod.
Hisz, ha rágondolok, megrémülök, s borzadály fogja el testemet.
7 Nganong nagpadayon man ang mga daotang tawo sa pagkabuhi, hangtod matigulang, ug magdako nga kusgan diha sa gahom?
Miért élnek a gonoszok, megszilárdulnak, meg is erősödnek vagyonban?
8 Nagmalig-on ang ilang mga kaliwatan atubangan sa ilang panan-aw, ug nalig-on ang ilang kaliwatan atubangan sa ilang mga mata.
Magzatjuk bizton áll előttük, velök, és ivadékaik szemeik előtt.
9 Ang ilang mga balay mahilayo gikan sa kahadlok; bisan ang sungkod sa Dios anaa kanila.
Házaik csupa béke, félelem nélkül, és nincsen rajtuk Isten vesszeje.
10 Misanay ang ilang torong baka; wala gayod kini napakyas sa pagbuhat niana; ang ilang mga bayeng baka nanagpanganak ug wala nangamatay ang ilang mga nati.
Bikája hág s el nem vetél, tehene ellik és nem szül idétlent.
11 Pagawason nila ang ilang mga anak sama sa panon sa mananap, ug nanagsayaw ang ilang mga anak.
Kieresztik, mint a juhokat, gyerkőczeiket, és gyermekeik ugrándoznak.
12 Nanag-awit sila uban ang mga tambor ug alpa ug nagsadya uban sa mga sonata sa plawta.
Énekelnek dobszó és hárfa mellett s örülnek a fuvola hangjánál.
Jóban végzik el napjaikat a egy pillanat alatt az alvilágba szállanak alá. (Sheol h7585)
14 Moingon sila sa Dios, 'Biya gikan kanamo tungod kay wala kami nangandoy ug bisan unsa nga kahibalo sa imong mga pamaagi.
Pedig mondták Istennek: Távozz tőlünk s útaidat megismerni nem kívánjuk;
15 Unsa man ang Gamhanan, nganong kinahanglan man nga mosimba kita kaniya? Unsa man ang atong makuha kung moampo kita kaniya?'
mi a Mindenható, hogy szolgáljuk őt, s mi hasznunk lesz, ha imádjuk őt?
16 Tan-awa, dili ba ang ilang kadagaya anaa man sa ilang mga kamot? Wala akoy mahimo sa tambag sa daotang tawo.
Lám, nem kezökben van javuk, – a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!
17 Makapila man ka higayon nga ang suga sa tawong daotan palungon, o nga ang kalamidad mahitabo kanila? Makapila man ka higayon nga maghatag kanila ang Dios ug kalisdanan pinaagi sa iyang kasuko?
Hányszor alszik ki a gonoszok mécsese, és jön reájuk szerencsétlenségök, midőn részeket oszt ki haragjában!
18 Makapila man ka higayon nga mahimo silang sama sa uhot atubangan sa hangin o sama sa tahop nga mapalid sa bagyo?
Lesznek olyanok, mint szalma szél előtt s mint polyva, melyet elragad a vihar.
19 Miingon kamo, 'Nagalista ang Dios sa kasal-anan sa iyang mga anak aron bayran nila kini.' Tugoti nga siya mismo ang mobayad niini, aron masayod siya sa iyang kasal-anan.
Isten majd gyermekei számára teszi el jogtalanságát. – Fizessen neki magának, hogy érezze;
20 Tugoti nga makita niya ang iyang pagkalaglag, ug tugoti siya sa pag-inom sa kasuko sa Makagagahom.
saját szemei lássák vesztét és a Mindenható haragjából igyék!
21 Kay unsa man ang kalabotan niya sa iyang pamilya sa dihang ang gidaghanon sa iyang mga bulan giputol na?
Mert mi dolga van ő utána házával a hónapjainak száma után, melyek neki rendeltettek?
22 Aduna bay makatudlo sa Dios ug kaalam nga bisan man gani ang anaa sa kahitas-an iyang ginahukman?
Istent lehet-e tanítani tudásra, őt, ki a magasakat is ítéli?
23 Ang tawo mamatay diha sa iyang tibuok kusog, hingpit nga hilom ug kalmado.
Emez teljes épségében hal el, egészen gondtalan és boldog;
24 Napuno sa gatas ang iyang lawas, ug ang kinauyokan sa iyang bukog nagyamog ug anaa sa maayo nga panlawas.
sajtárai telve voltak tejjel és csontjainak veleje üde.
25 Ang usa ka tawo namatay sa kapait sa kalag, ang usa ni wala nakasinati ug bisan unsang butang nga maayo.
Amaz pedig keserű lélekkel hal meg és nem élvezett a jóból:
26 Managsama sila nga mihigda sa yuta; ang mga ulod nitabon kanilang duha.
Együtt a porban feküsznek és féreg fedi el őket.
27 Tan-awa, nasayod ako sa inyong mga hunahuna, ug sa inyong mga pamaagi aron himoon akong sayop.
Lám, ismerem a ti gondolataitokat a a fondorlatokat, melyekkel erőszakot míveltek ellenem.
28 Kay kamo moingon, 'Asa man karon ang balay sa prinsipe? Asa man ang tolda nga gipuy-an kaniadto sa daotang tawo?'
Midőn mondjátok: hol van a hatalmasnak háza és hol a gonoszoknak sátra, lakása?
29 Wala ba kamo nangutana sa mga tawong nagapanaw? Wala ba kamo nasayod sa kamatuoran nga ilang giingon,
– nem kérdeztétek-e az úton járókat, hisz az ő jeleiket nem ismerhetitek félre:
30 nga ang daotang tawo ipahilayo sa adlaw sa kalamidad, ug nga ipahilayo siya gikan sa adlaw sa kasuko?
hogy a szerencsétlenség napjára tartatik fenn az, a ki rossz, a harag napjára vitetik el?
31 Kinsa man ang mohukom sa binuhatan sa tawong daotan sa iyang atubangan? Kinsa man ang mobayad sa iyang gibuhat?
Ki mondja meg neki szemébe az útját, s a mit cselekedett, ki fizeti meg neki?
32 Hinuon ipakatawo siya aron ilubong; ang tawo magbantay sa iyang lubnganan.
Hisz ő a sírkertbe vitetik és a sírhalom fölött virraszt;
33 Ang tibugol nga yuta sa walog mahimong tam-is kaniya; ang tanang mga tawo magasunod kaniya, ingon nga adunay dili maihap nga katawhan sa iyang atubangan.
édesek neki a völgy göröngyei, és ő utána húzódik minden ember, s őelőtte számtalanok.
34 Unsaon man ninyo ako paghupay sa walay pulos nga butang, nga bakak man gani ang inyong mga tubag?”
Hogy vigasztaltok hát engem hiábavalóval, hisz válaszaitok – a mi marad, hűtelenség!
