< Job 17 >
1 Ang akong espiritu naluya na, ang akong mga adlaw nahurot na; ang lubnganan andam na alang kanako.
Szellemem meg van törve, napjaim elenyésztek, sírok várnak rám!
2 Nakasiguro ako nga adunay mangyubit kanako; ang akong mata kinahanglan kanunay gayod makakita sa ilang pagpanghagit.
Bizony csúfolkodással illetnek engem, és zaklatásukon kell időznie szememnek.
3 Paghatag na karon sa bayad, pangakohon mo ako uban ang imong kaugalingon; kinsa pa man didto ang makatabang kanako?
Állj jót, kérlek: kezeskedjél értem tenmagadnál! Ki az, ki kezet csap velem?
4 Kay ikaw, O Dios, ang nagtabon sa ilang kasingkasing gikan sa salabotan; busa, dili ka motuboy kanila labaw pa kay kanako.
Mert az ő szívöket elzártad az eszességtől, azért nem engeded felülkerekedniök.
5 Siya nga nagbudhi sa iyang mga higala alang sa usa ka ganti, ang mga mata sa iyang mga anak mangapakyas.
Ki osztályrészért elárul barátot, fiainak szemei el fognak epedni.
6 Apan gihimo niya ako nga yubitanan sa mga tawo; giluwaan nila ang akong nawong.
Oda állított engem, hogy példálózzanak népek, s azzá lettem, hogy arczúl köpnek.
7 Ang akong mga mata mihalap usab tungod sa kasubo; ang tanang bahin sa akong lawas sama na kapayat sa mga anino.
Elhomályosúlt bosszúságtól szemem, s tagjaim akár az árnyék mindannyi.
8 Ang mga tawong matarong natingala niini; ang tawong walay sala mao ang mobatok sa mga tawong walay dios.
Eliszonyodnak e miatt az egyenesek, s az ártatlan fölgerjed az istentelen ellen;
9 Ang tawong matarong magapadayon sa iyang dalan; siya nga hinlo ang mga kamot magatubo sa kalig-on pa gayod.
és az igaz ragaszkodik útjához s a tiszta kezű gyarapodik szilárdságban.
10 Apan alang kaninyong tanan, karon duol kamo; wala akoy nakita nga maalamong tawo taliwala kaninyo.
Azonban ti mindannyian csak jöjjetek újra, de nem találok köztetek bölcset.
11 Ang akong mga adlaw nanglabay na; ang akong mga laraw nangakawang na. Ingon man ang mga pangandoy sa akong kasingkasing...
Napjaim elmúltak, gondolataim elszakadtak, szívemnek tulajdonai!
12 Kining mga tawhana, kining mga mabiaybiayon, nag-usab sa gabii ngadto sa adlaw; ang kahayag haduol na sa kangitngit.
Az éjszakát nappallá teszik, a világosságot közelebbé a sötétségnél
13 Sanglit gitan-aw ko na ang Sheol ingon nga akong pinuy-anan; tungod kay gibukhad ko na ang akong higdanan sa kangitngit; (Sheol )
Ha az alvilágot házamul reméltem, a sötétségben megterítette mágyamat, (Sheol )
14 sanglit nag-ingon na ako sa bung-aw, 'Ikaw mao ang akong amahan,' ug sa ulod, 'Ikaw mao ang akong inahan o ang akong igsoong babaye,'
a veremnek így szóltam: atyám vagy! anyám és testvérem! a féregnek:
15 nan asa may akong paglaom? Alang sa akong paglaom, kinsa pa may makakita niana?
hol van tehát reménységem, és reménységem – ki látja meg?
16 Mouban ba kanako ang paglaom paingon sa ganghaan sa Sheol sa dihang mopadulong kita sa abug?” (Sheol )
Az alvilág reteszeihez szállanak le, ha egyaránt porban lesz nyugalom. (Sheol )