< Job 17 >

1 Ang akong espiritu naluya na, ang akong mga adlaw nahurot na; ang lubnganan andam na alang kanako.
Szellemem meg van törve, napjaim elenyésztek, sírok várnak rám!
2 Nakasiguro ako nga adunay mangyubit kanako; ang akong mata kinahanglan kanunay gayod makakita sa ilang pagpanghagit.
Bizony csúfolkodással illetnek engem, és zaklatásukon kell időznie szememnek.
3 Paghatag na karon sa bayad, pangakohon mo ako uban ang imong kaugalingon; kinsa pa man didto ang makatabang kanako?
Állj jót, kérlek: kezeskedjél értem tenmagadnál! Ki az, ki kezet csap velem?
4 Kay ikaw, O Dios, ang nagtabon sa ilang kasingkasing gikan sa salabotan; busa, dili ka motuboy kanila labaw pa kay kanako.
Mert az ő szívöket elzártad az eszességtől, azért nem engeded felülkerekedniök.
5 Siya nga nagbudhi sa iyang mga higala alang sa usa ka ganti, ang mga mata sa iyang mga anak mangapakyas.
Ki osztályrészért elárul barátot, fiainak szemei el fognak epedni.
6 Apan gihimo niya ako nga yubitanan sa mga tawo; giluwaan nila ang akong nawong.
Oda állított engem, hogy példálózzanak népek, s azzá lettem, hogy arczúl köpnek.
7 Ang akong mga mata mihalap usab tungod sa kasubo; ang tanang bahin sa akong lawas sama na kapayat sa mga anino.
Elhomályosúlt bosszúságtól szemem, s tagjaim akár az árnyék mindannyi.
8 Ang mga tawong matarong natingala niini; ang tawong walay sala mao ang mobatok sa mga tawong walay dios.
Eliszonyodnak e miatt az egyenesek, s az ártatlan fölgerjed az istentelen ellen;
9 Ang tawong matarong magapadayon sa iyang dalan; siya nga hinlo ang mga kamot magatubo sa kalig-on pa gayod.
és az igaz ragaszkodik útjához s a tiszta kezű gyarapodik szilárdságban.
10 Apan alang kaninyong tanan, karon duol kamo; wala akoy nakita nga maalamong tawo taliwala kaninyo.
Azonban ti mindannyian csak jöjjetek újra, de nem találok köztetek bölcset.
11 Ang akong mga adlaw nanglabay na; ang akong mga laraw nangakawang na. Ingon man ang mga pangandoy sa akong kasingkasing...
Napjaim elmúltak, gondolataim elszakadtak, szívemnek tulajdonai!
12 Kining mga tawhana, kining mga mabiaybiayon, nag-usab sa gabii ngadto sa adlaw; ang kahayag haduol na sa kangitngit.
Az éjszakát nappallá teszik, a világosságot közelebbé a sötétségnél
13 Sanglit gitan-aw ko na ang Sheol ingon nga akong pinuy-anan; tungod kay gibukhad ko na ang akong higdanan sa kangitngit; (Sheol h7585)
Ha az alvilágot házamul reméltem, a sötétségben megterítette mágyamat, (Sheol h7585)
14 sanglit nag-ingon na ako sa bung-aw, 'Ikaw mao ang akong amahan,' ug sa ulod, 'Ikaw mao ang akong inahan o ang akong igsoong babaye,'
a veremnek így szóltam: atyám vagy! anyám és testvérem! a féregnek:
15 nan asa may akong paglaom? Alang sa akong paglaom, kinsa pa may makakita niana?
hol van tehát reménységem, és reménységem – ki látja meg?
16 Mouban ba kanako ang paglaom paingon sa ganghaan sa Sheol sa dihang mopadulong kita sa abug?” (Sheol h7585)
Az alvilág reteszeihez szállanak le, ha egyaránt porban lesz nyugalom. (Sheol h7585)

< Job 17 >