< Job 16 >

1 Unya mitubag si Job ug miingon,
Felele pedig Jób, és monda:
2 “Nakadungog na ako sa daghang mga butang nga ingon niana; kamong tanan walay pulos nga manghuhupay.
Efféle dolgokat sokat hallottam. Nyomorult vigasztalók vagytok ti mindnyájan!
3 Aduna bay katapusan ang walay hinungdan nga mga pulong? Unsa bay nakapahagit kaninyo nga mitubag man kamo sama niini?
Vége lesz-é már a szeles beszédeknek, avagy mi ingerel téged, hogy így felelsz?
4 Makasulti usab ako sama sa inyong gibuhat, kung kamo pa ang anaa sa akong kahimtang; Makatigom ako ug usahon ang mga pulong batok kaninyo ug magpanglingo sa akong ulo sa pagbugalbugal kaninyo.
Én is szólhatnék úgy mint ti, csak volna a ti lelketek az én lelkem helyén! Szavakat fonhatnék össze ellenetek; csóválhatnám miattatok a fejemet;
5 O, pagadasigun ko gayod kamo sa akong baba! Pagahupayon ko gayod ang inyong kasubo gikan sa akong mga ngabil!
Erősíthetnélek titeket csak a szájammal és ajakim mozgása kevesbítené fájdalmatokat.
6 Kung mosulti ako, ang akong pagsubo dili mokunhod; kung magpadayon ako sa pagsulti, sa unsang paagi ako matabangan?
Ha szólnék is, nem kevesbbednék a keserűségem; ha veszteglek is: micsoda távozik el tőlem?
7 Apan karon, O Dios, gipasubo mo ako; gikuha mo ang tanan kong pamilya.
Most pedig már fáraszt engemet. Elpusztítád egész házam népét.
8 Gihimo mo akong uga, nga maoy usa ka pagpamatuod batok kanako; ang kapayat sa akong kalawasan mibatok kanako, ug nagpamatuod kini batok sa akong panagway.
Hogy összenyomtál engem, ez bizonyság lett; felkelt ellenem az én ösztövérségem is, szemtől-szembe bizonyít ellenem.
9 Gikuniskunis ako sa Dios sa iyang kapungot ug gilutos ako; mikagot ang iyang ngipon kanako; gisigaan ako sa mga mata sa akong kaaway samtang iya akong gikuniskunis.
Haragja széttépett és üldöz engem. Fogait csikorgatta rám, ellenségemként villogtatja felém tekintetét.
10 Nagnganga ang baba sa mga tawo; gisagpa nila ang akong aping uban ang pagpakaulaw; nagkatigom sila batok kanako.
Feltátották ellenem szájokat, gyalázatosan arczul csapdostak engem, összecsődültek ellenem.
11 Gitugyan ako sa Dios sa dili diosnon nga mga tawo, ug gilabay ako ngadto sa mga kamot sa mga tawong daotan.
Adott engem az Isten az álnoknak, és a gonoszok kezébe ejte engemet.
12 Anaa ako sa kaharuhay, ug iya akong gipikas. Tinuod gayod, gituok niya ang ako ug gidugmok ako sa pino; gihimo usab niya ako ingon nga iyang ig-onon.
Csendességben valék, de szétszaggata engem; nyakszirten ragadott és szétzúzott engem, czéltáblává tűzött ki magának.
13 Ang iyang mga magpapana nag-alirong kanako sa tanang higayon; gitusok sa Dios ang akong mga kidney ug wala niya ako luwasa; giula niya ang akong apdo sa yuta.
Körülvettek az ő íjászai; veséimet meghasítja és nem kimél; epémet a földre kiontja.
14 Gibalikbalik niya sa pagdugmok ang akong pader; midasmag siya kanako sama sa manggugubat.
Rést rés után tör rajtam, és rám rohan, mint valami hős.
15 Gitahi ko ang sako nga bisti sa akong panit; Gihulog ko ang akong budyong ngadto sa yuta.
Zsák-ruhát varrék az én fekélyes bőrömre, és a porba fúrtam be az én szarvamat.
16 Ang akong panagway mipula na sa paghilak; sa akong mga mata anaa ang landong sa kamatayon
Orczám a sírástól kivörösödött, szempilláimra a halál árnyéka szállt;
17 bisan walay pagpanlupig ang akong mga kamot, ug putli ang akong mga pag-ampo.
Noha erőszakosság nem tapad kezemhez, és az én imádságom tiszta.
18 Yuta, ayaw taboni ang akong dugo; ayaw papahulaya ang akong paghilak.
Oh föld, az én véremet el ne takard, és ne legyen hely az én kiáltásom számára!
19 Bisan karon, tan-awa, ang akong saksi atua sa langit; siya nga nagsaksi alang kanako atua sa kahitas-an.
Még most is ímé az égben van az én bizonyságom, és az én tanuim a magasságban!
20 Gibiaybiay ako sa akong mga higala, apan ang akong mata mihilak ngadto sa Dios.
Csúfolóim a saját barátaim, azért az Istenhez sír fel az én szemem,
21 Maghangyo ako nianang saksi sa langit aron mangatarungan alang niining tawhana uban sa Dios sama sa gibuhat sa usa ka tawo ngadto sa iyang silingan!
Hogy ítélje meg az embernek Istennel, és az ember fiának az ő felebarátjával való dolgát.
22 Kay sa paglabay sa pipila ka mga katuigan, moadto ako sa dapit nga kung diin dili na ako mobalik pa.
Mert a kiszabott esztendők letelnek, és én útra kelek és nem térek vissza.

< Job 16 >