Jeremias 8

1 Nianang panahona—kini ang gipahayag ni Yahweh—kuhaon nila gikan sa mga lubnganan ang mga bukog sa mga hari sa Juda ug sa mga opisyal niini, ang mga bukog sa mga pari ug sa mga propeta, ug ang mga bukog sa mga lumolupyo sa Jerusalem.

Abban az időben, azt mondja az Úr, kihányják majd Júda királyainak csontjait és az ő fejedelmeinek csontjait, a papok csontjait és a próféták csontjait és Jeruzsálem lakosainak csontjait az ő sírjaikból;

2 Unya katagon nila kini ilalom sa kahayag sa adlaw ug bulan ug sa tanang mga bituon sa kalangitan; gisunod ug gialagaran nila kini nga mga butang sa kalangitan, nga gisundan nila ug gipangita, ug gisimba nila. Dili na tigomon ang mga bukog o ilubong pag-usab. Mahisama kini sa hugaw sa mga hayop ibabaw sa yuta.

És kiterítik azokat a napra és a holdra és az égnek minden serege elé, amelyeket szerettek, és a melyeknek szolgáltak, és a melyek után jártak, és a melyeket kerestek, és a melyek előtt leborultak; nem szedetnek össze, el sem temettetnek, ganéjjá lesznek a föld színén!

3 Sa matag nahibiling dapit diin giabog ko sila, mas pilion nila ang kamatayon kaysa kinabuhi alang sa ilang mga kaugalingon, kadtong tanan nga nahibilin gikan niining daotan nga nasod—kini ang gipahayag ni Yahweh nga pangulo sa kasundalohang anghel.

És inkább választja a halált, mint az életet az egész maradék, mindazok, a kik megmaradtak a gonosz nemzetségből, mindazokon a helyeken; a hol megmaradtak, a hová kiűztem őket; azt mondja a Seregek Ura!

4 Busa sultihi sila, miingon si Yahweh niini: Dili ba mobangon si bisan kinsa nga matumba? Dili ba mosulay sa pagbalik si bisan kinsa nga nawala?

Ezt is mondjad nékik: Így szól az Úr: Úgy esnek-é el, hogy fel nem kelhetnek? Ha elfordulnak, nem fordulhatnak-é vissza?

5 Nganong kini nga katawhan, sa Jerusalem, nagpadayon sa pagkawalay pagtuo? Nagpabilin sila sa pagkamabudhion ug nagdumili sa paghinulsol.

Miért fordult el ez a nép, Jeruzsálem népe, örök elfordulással? A csalárdságnak adták magokat, visszafordulni nem akarnak.

6 Nagpatalinghog ug naminaw ako, apan wala sila nagsulti ug matarong; walay usa nga nagbasol sa iyang pagkadotan, walay usa nga miingon, “Unsa man ang akong nabuhat?” Silang tanan mipadayon sa ilang gitinguha, sama sa laki nga kabayo nga nagdali padulong sa gubat.

Figyeltem és hallottam: nem igazán beszélnek, senki sincs, a ki megbánja az ő gonoszságát, ezt mondván: Mit cselekedtem? Mindnyájan az ő futó-pályájokra térnek, mint a harczra rohanó ló.

7 Bisan pa ang tolabong sa langit nasayod sa hustong mga panahon; ug ang mga salampati, mga sayaw, ug mga lapay. Moadto sila sa mga dapit nga ilang padulngan sa hustong panahon, apan wala masayod ang akong katawhan sa mga sugo ni Yahweh.

Még az eszterág is tudja a maga rendelt idejét az égben, és a gerlicze, a fecske és daru is megtartják, hogy mikor kell elmenniök, de az én népem nem tudja az Úr ítéletét!

8 Unsaon ninyo pag-ingon, nga “Maalamon kami, kay ang balaod ni Yahweh anaa kanato”? Sa pagkatinuod, tan-awa! Ang malimbongong pangsulat sa mga escriba nagbuhat ug bakak.

Hogyan mondhatjátok: Bölcsek vagyunk, és az Úr törvénye nálunk van? Bizony ímé hazugságra munkál az írástudók hazug tolla!

9 Maulaw ang maalamong mga tawo. Mahadlok ug malit-ag sila. Tan-awa! Gisalikway nila ang pulong ni Yahweh, busa unsa may kapuslanan sa ilang kaalam?

Megszégyenülnek a bölcsek, megrémülnek és megfogattatnak! Ímé, megvetették az Úr szavát; micsoda bölcsességök van tehát nékik?

10 Busa ihatag ko sa uban ang ilang mga asawa, ug ang ilang kaumahan ngadto sa mopanag-iya niini, tungod kay gikan sa yano ngadto sa pinakamahinungdanon, hakog silang tanan alang sa dili matinud-anon nga katuyoan! Gikan sa propeta ngadto sa pari, nagbuhat silang tanan ug bakak.

Azért az ő feleségeiket idegeneknek adom, mezőiket hódítóknak; mert kicsinytől fogva nagyig mindnyájan nyereség után nyargalnak; a prófétától fogva a papig mindnyájan hamisságot űznek.

11 Giayo nila ang mga samad sa akong katawhan, sa pag-ingon “Kalinaw, Kalinaw” bisan walay kalinaw.

És hazugsággal gyógyítgatják az én népem leányának romlását, mondván: Békesség, békesség, és nincs békesség!

12 Naulaw ba sila sa dihang nagbuhat sila ug mga dulomtanan? Wala man gani sila naulaw! Busa mangapukan sila uban niadtong nangapukan; miingon si Yahweh, mapukan sila sa dihang silotan na sila.

Szégyenkezniök kellene, hogy útálatosságot cselekedtek; de szégyenkezni nem szégyenkeznek, még pirulni sem tudnak: ezért elesnek majd az elesendőkkel; az ő megfenyíttetésök idején elhullanak, azt mondja az Úr.

13 Papahawaon ko gayod sila sa hingpit—mao kini ang gipahayag ni Yahweh—wala na unyay mga ubas sa paras, ni mga bunga sa mga kahoy nga igera. Kay malaya ang dahon, ug mangahanaw lamang ang gihatag ko kanila.

Végképen véget vetek nékik, azt mondja az Úr! Nincs gerezd a szőlőtőkén, nincs füge a fügefán, a levele is elhervadt; azt teszem azért, hogy tovavigyék őket.

14 Nganong nanglingkod man kita dinhi? magtigom kita; mangadto kita sa pinarilang mga siyudad, ug mangahilom kita didto sa kamatayon. Kay pahilomon kita ni Yahweh nga atong Dios. Paimnon niya kita ug hilo, tungod kay nakasala man kita batok kaniya.

Miért ülünk még? Gyűljetek össze, és menjünk be az erősített városokba, és hallgassunk ott; mert az Úr, a mi Istenünk hallgatásra juttatott minket, és mérges vizet adott innunk; mert vétkeztünk az Úr ellen!

15 Naghandom kita ug kalinaw, apan wala gayoy maayo. Naghandom kita ug panahon sa pagkaayo, apan tan-awa, adunay kalisang.

Miért békességre várni, holott nincs semmi jó; gyógyító időre, holott ímé itt van az ijedelem.

16 Ang kinusmo sa iyang mga lalaking kabayo nadungog gikan sa Dan. Nauyog ang tibuok kalibotan sa dinahunog sa pagbahihi sa iyang kusgang mga kabayo. Kay moabot sila ug molamoy sa yuta ug sa kabtangan niini, ang siyudad ug sa nagpuyo niini.

Dántól fogva hallatszik az ő lovainak tüsszögése; méneinek nyerítő hangjától reng az egész föld; és eljőnek és megemésztik e földet és mindenét, a mije van, a várost és annak lakóit.

17 Kay tan-awa, magpadala ako ug mga bitin sa inyong taliwala, mga malala nga bitin nga dili ninyo maorasyonan. Paakon nila kamo—kini ang gipahayag ni Yahweh.”'

Mert ímé, én vipera-kígyókat bocsátok reátok, a melyek ellen nincsen varázslás, és megmarnak titeket, azt mondja az Úr!

18 Walay kataposan ang akong kasubo, ug nasakitan ang akong kasingkasing.

Megnyugodhatom-é a nyomorúság felett? Szívem eleped én bennem!

19 Tan-awa! Ang pagtuaw sa anak nga babaye sa akong katawhan gikan sa layong yuta! Wala ba si Yahweh sa Zion? O wala ba ang iyang hari? Nganong gipasuko man nila ako pinaagi sa ilang kinulit nga mga larawan ug walay bili nga langyaw nga mga diosdios?

Ímé, az én népem leányának kiáltó szava a messze földről: Nincsen-é ott az Úr a Sionon? Nincsen-é azon az ő királya? Miért ingereltek fel engem az ő faragott bálványaikkal, az idegen semmiségekkel?

20 Milabay na ang ting-ani ug nahuman na ang ting-init. Apan wala pa kita naluwas.

Elmult az aratás, elvégződött a nyár, és mi nem szabadultunk meg!

21 Nasakitan ako tungod kay nasakitan ang anak nga babaye sa akong katawhan. Nasubo ako sa makalilisang nga mga butang nga nahitabo kaniya; nadismaya ako.

Az én népem leányának romlása miatt megromlottam, szomorkodom, iszonyat fogott el engem!

22 Wala bay tambal sa Gilead? Wala bay mananambal didto? Nganong wala man naayo ang anak nga babaye sa akong katawhan?

Nincsen-é balzsamolaj Gileádban? Nincsen-é ott orvos? Miért nem gyógyíttatott meg az én népem leánya?