< Isaias 52 >

1 Pagmata, pagmata, pagmalig-on, Zion; sul-oba ang imong maanyag nga mga bisti, Jerusalem, ang balaang siyudad; kay dili na mosulod pag-usab diha kanimo ang mga dili tinuli o mga hugaw.
Ébredj, ébredj, öltsd fel erődet Czión, öltsd fel díszes ruháidat, Jeruzsálem, a szent város, mert már többé nem jön beléd körülmetéletlen s tisztátalan.
2 Itaktak ang abog gikan sa imong kaugalingon; tindog ug lingkod, Jerusalem; tangtanga ang kadena sa imong liog, binihag, anak nga babaye sa Zion.
Rázd ki magadat a porból, kelj föl, ülj le Jeruzsálem, oldd le magadról nyakad kötelékeit, Cziónnak fogoly leánya.
3 Kay mao kini ang gisulti ni Yahweh, “Gibaligya ka nga walay bayad, ug tuboson ka nga walay bayad.”
Mert így szól az Örökkévaló: Ingyen adattatok el és nem pénzen fogtok megváltatni.
4 Kay mao kini ang gisulti ni Yahweh nga Ginoo, “Sa sinugdanan milugsong ang akong katawhan ngadto sa Ehipto aron magpuyo didto sa makadiyot; sa wala madugay gidaogdaog sila sa Asiria.
Mert így szól az Úr, az Örökkévaló: Egyiptomba ment le népem azelőtt, hogy ott tartózkodjék Assúr semmiért nyomorgatta.
5 Karon unsa man ang ania kanako dinhi—mao kini ang gipahayag ni Yahweh—nga makita ang akong katawhan nga panguhaon nga walay hinungdan? Gibugalbugalan sila niadtong nagdumala kanila—mao kini ang gipahayag ni Yahweh—ug padayon sila nga nagpasipala sa akong ngalan sa tanang mga adlaw.
Most pedig, mi dolgom itt, úgymond az Örökkévaló, hogy elvétetett népem ingyen? Uralkodói tombolnak, úgymond az Örökkévaló, és folyton egésznap káromoltatik a nevem.
6 Busa masayran sa akong katawhan ang akong ngalan; masayran nila nianang adlawa nga ako mao ang nagsulti, “Oo, ako kini!”
Ezért megismeri népem a nevemet, igenis ama napon, hogy én, az aki szólt, íme itt vagyok!
7 Pagkaanindot niadtong mga tiil sa mensahero nga nagdala sa maayong balita ngadto sa kabukiran, nga nagmantala sa kalinaw, nga nagdala sa maayong mga balita, nga nagmantala sa kaluwasan, nga nagsulti sa Zion, “Maghari ang imong Dios!”
Mi kedvesek a hegyeken a hírhozónak lábai, ki békét hirdet, jót hoz hírül, segítséget hirdet, azt mondja Cziónnak: király lett az Istened!
8 Patalinghogi, ang imong mga magbalantay nga nagpasibaw sa ilang mga tingog, nagdungan sila sa pagsinggit sa kalipay, kay ilang makita, sa kaugalingon nilang mga mata, nga mobalik si Yahweh sa Zion.
Hallga, őreid fölemelték hangjukat, egyetemben ujjonganak, mert szemtől szembe látják, amint visszatér az Örökkévaló Cziónba.
9 Paghugyaw kamong tanan sa panag-awit sa kalipay, kamong nagun-ob nga Jerusalem; kay gihupay ni Yahweh ang iyang katawhan; gitubos niya ang Jerusalem.
Ujjongva fakadjatok egyetemben, Jeruzsálem romjai, mert megvigasztalta az Örökkévaló az ő népét, megváltotta Jeruzsálemet,
10 Gipakita ni Yahweh ang iyang balaang bukton sa atubangan sa tanang kanasoran; makita sa tanan sa kalibotan ang kaluwasan sa atong Dios.
Feltűrte az Örökkévaló szent karját mind a nemzetek szeme láttára; és látni fogják mind a föld végei Istenünk segítségét.
11 Pahawa, pahawa, gawas gikan diha; ayaw paghikap sa mga mahugaw; pahawa gikan sa iyang taliwala; putlia ang inyong mga kaugalingon, kamo nga nagdala sa mga butang ni Yahweh.
Távozzatok, távozzatok, vonuljatok ki onnan, tisztátalant ne érintsetek; vonuljatok ki belőle, tisztálkodjatok, az Örökkévaló edényeinek vivői!
12 Kay dili na kamo magdalidali sa paggawas, ni magkaguliyang kamo sa pagbiya; kay mag-una si Yahweh kaninyo; ug ang Dios sa Israel mahimo ninyong tigpanalipod.
Mert nem sietséggel fogtok kivonulni és nem futással fogtok elmenni: mert előttetek megy az Örökkévaló és bezárja a menetet Izrael Istene.
13 Tan-awa, magmalampuson ang akong alagad; ipahitaas siya ug igatuboy, ug pasidunggan siya.
Íme, boldogulni fog az én szolgám, fölmagasodik, fölemelkedik és magas lesz nagyon.
14 Ingon nga daghan ang mangalisang kanimo—dili na mahitsura ni bisan kinsa ang iyang panagway, ug dili na sama sa tawo ang iyang hulagway.
Valamint eliszonyodtak rajtad sokan – annyira eltorzított, nem is emberi volt az ábrázata és alakja nem olyan mint az ember fiaié –
15 Bisan pa man niana, wisik-wisikan sa akong alagad ang daghang kanasoran ug itak-om sa mga hari ang ilang mga baba tungod kaniya. Tungod niana bisan wala sila gisultihan, makakita sila, ug bisan wala sila nakadungog, makasabot sila.
akképpen megdöbbent sok nemzetet, miatta királyok zárják el szájukat; mert a mi nem beszéltetett el nekik, azt látták, és amit nem hallottak, azt észlelték.

< Isaias 52 >