Genesis 43
1 Hilabihan na kaayo ang kagutom sa yuta.
Az éhség pedig elhatalmazott vala az országon.
2 Niabot ang higayon sa dihang ila nang nahurot ug kaon ang mga trigo nga ilang gidala gikan sa Ehipto, miingon kanila ang ilang amahan, “Lakaw pag-usab; pagpalit ug pagkaon alang kanato.”
És lőn mikor fogytán vala az eleség, melyet Égyiptomból hoztak vala, monda nékik az ő atyjok: Menjetek el ismét, vegyetek nékünk egy kevés eleséget.
3 Miingon si Juda kaniya, “Ang tawo nagpasidaan pag-ayo kanamo, 'Dili kamo makakita sa akong dagway gawas kung kauban ninyo ang inyong igsoong lalaki.'
És felele néki Júda, mondván: Erősen fogadkozék az a férfiú, mondván: Színem elé ne kerűljetek, ha veletek nem lesz a ti atyátokfia.
4 Kung imong ipauban ang among igsoong lalaki kanamo, molugsong kami ug palitan ka namo ug pagkaon.
Ha azért elbocsátod velünk a mi öcsénket, elmegyünk, és veszünk néked eleséget;
5 Apan kung dili mo siya ipauban, dili kami molugsong. Kay miingon kanamo ang tawo, 'Dili kamo makakita sa akong dagway gawas kung inyong kauban ang inyong igsoong lalaki.'”
Ha pedig el nem bocsátod, nem megyünk, mert az a férfiú megmondá nékünk: Színem elé ne kerűljetek, ha a ti atyátokfia veletek nem lesz.
6 Miingon si Israel, “Nganong dili man maayo ang inyong pagtagad kanako pinaagi sa pag-ingon sa tawo nga aduna pa kamoy usa pa ka igsoong lalaki?”
És monda Izráel: Miért cselekedtetek gonoszul velem, hogy megmondtátok annak a férfiúnak, hogy még van egy öcsétek?
7 Miingon sila, “Nangutana pag-ayo ang tawo mahitungod kanamo ug sa atong pamilya. Miingon siya, 'Buhi pa ba ang inyong amahan? Aduna pa ba kamoy igsoong lalaki?' Gitubag namo siya sumala niini nga mga pangutana. Unsaon man namo pagkasayod nga moingon siya, 'Dad-a palugsong ang inyong igsoong lalaki?”'
Azok pedig mondának: Nagyon tudakozódék az a férfiú felőlünk és nemzetségünk felől, mondván: Él-é még atyátok? van-é még testvéretek? És mi kérdéseihez képest feleltünk néki. Avagy tudhattuk-é mi, hogy azt mondja: Hozzátok ide a ti atyátokfiát?
8 Miingon si Juda kang Israel nga iyang amahan, “Ipadala uban kanako ang batang lalaki. Motindog kami ug molakaw aron mabuhi kita ug dili mangamatay, kami, ikaw, ug ang among mga kabataan usab.
És monda Júda Izráelnek, az ő atyjának: Bocsásd el azt a fiút én velem, és mi azonnal felkelünk és elmegyünk, hogy éljünk és meg ne haljunk se mi, se te, se a mi gyermekeink.
9 Magpasalig ako alang kaniya. Manubag ako kanimo. Kung dili ko siya madala balik kanimo ug mapakita siya diha sa imong atubangan, unya ipapas-an kanako ang pagbasol hangtod sa hangtod.
Én leszek kezes érette, az én kezemből kérd elő. Ha vissza nem hozom őt hozzád, és elődbe nem állítom őt, mind éltig bűnös legyek előtted.
10 Kay kung wala kita maglangay, sa pagkatinuod lang nakabalik na unta kami karon dinhi sa ikaduhang higayon.”
Bizony ha nem késlekedünk vala, ez ideig már kétszer is megjöhettünk volna.
11 Ang ilang amahan nga si Israel miingon kanila, “Kung mao kana, himoa kini karon. Pagkuha ug pipila ka pinakamaayong abot sa yuta ug ibutang sa inyong panudlanan. Pagdala palugsong ug gasa ngadto sa tawo: pipila nga lana ug dugos, mga lamas ug mira, mga pistasio nga mani ug mga almendras nga mani.
És monda nékik Izráel az ő atyjok: Ha csakugyan így kell lenni, akkor ezt cselekedjétek: Vegyetek e föld válogatott gyümölcseiből a ti edényeitekbe, és vigyetek ajándékot annak a férfiúnak; egy kevés balzsamot, egy kevés mézet, fűszerszámokat, mirhát, diót, mandulát.
12 Pagdala ug doble nga salapi ug dad-a pag-usab ang salapi nga gibalik sa sulod sa inyong mga sako. Basin sayop lamang kini.
Pénzt pedig két annyit vigyetek magatokkal, sőt a mely pénzt meghoztatok a ti zsákjaitok szájában, azt is vigyétek vissza magatokkal, talán tévedés ez.
13 Dad-a usab ang inyong igsoong lalaki. Tindog ug lakaw pag-usab ngadto sa tawo.
Öcséteket is vegyétek, keljetek fel és menjetek vissza ahhoz a férfiúhoz.
14 Hinaot pa nga ang Dios nga Makagagahom maghatag kaninyo ug kaluoy sa atubangan sa tawo, aron iyang buhian ang usa pa ninyo ka igsoong lalaki ug si Benjamin. Kung ako mawad-an sa akong mga anak, mawad-an gayod ako.”
A mindenható Isten pedig engedje, hogy kedvet találjatok annál a férfiúnál, és bocsássa vissza ti veletek a másik atyátokfiát, és Benjámint. Én pedig ha megfosztottnak kell lennem, hadd legyek megfosztva.
15 Gikuha sa mga tawo kini nga mga gasa, ug gidoble nila ang kantidad sa salapi, ug gidala si Benjamin. Migikan sila ug milugsong paingon sa Ehipto ug mibarog atubangan kang Jose.
Vevék azért a férfiak azt az ajándékot, és vevének kétannyi pénzt az ő kezökbe, és Benjámint, és felkelének és alámenének Égyiptomba, és megállának József előtt.
16 Sa dihang nakita ni Jose si Benjamin uban kanila, miingon siya sa piniyalan sa iyang balay, “Dad-a ang mga tawo didto sa balay, pag-ihaw ug hayop ug andama kini, kay ang mga tawo mokaon uban kanako sa paniudto.”
A mint meglátá József ő velök Benjámint, monda az ő háza gondviselőjének: Vidd be azokat az embereket a házba, és ölj barmot, s készítsd el, mert velem ebédelnek ez emberek ma délben.
17 Gihimo sa piniyalan kung unsa ang gisulti ni Jose. Iyang gidala ang mga tawo didto sa balay ni Jose.
És az a férfiú aképen cselekedék, amint József parancsolta vala, és bevivé az a férfiú azokat az embereket a József házába.
18 Nangahadlok ang mga tawo tungod kay gidala man sila didto sa balay ni Jose. Miingon sila, “Tungod kini sa salapi nga gibalik sa atong mga sako sa unang higayon nga gidala kita dinhi, aron makakita siya ug higayon batok kanato. Basin ug iya kitang dakpon ug kuhaon kita aron mahimong ulipon, ug kuhaon ang atong mga asno.”
És megfélemlének azok az emberek, a miért bevivék őket a József házába, és mondának: A pénzért hozattatánk ide be, mely először a mi zsákjainkba tétetett volt, hogy reánk rohanjon, megtámadjon és minket rabszolgákká tegyen a mi szamarainkkal együtt.
19 Miduol sila sa piniyalan sa balay ni Jose, ug nakigsulti sila kaniya diha sa pultahan sa balay,
És járulának József házának gondviselőjéhez, és szólának néki a ház ajtajában.
20 nga naga-ingon, “Among agalon, milugsong kami dinhi sa unang higayon aron mopalit ug pagkaon.
És mondának: Kérünk uram! Ennekelőtte alájöttünk vala eleséget venni.
21 Ug nahitabo kini, nga sa dihang nahiabot kami sa dapit nga among gipahulayan, nga among giablihan ang among mga sako, ug, tan-awa, ang matag salapi sa tawo anaa sa sulod sa iyang sako, ang among salapi anaa sa sakto nga kantidad. Gidala namo kini pagbalik.
És lőn mikor éjjeli szállásra jutánk és kioldjuk vala a mi zsákjainkat: ímé mindenikünknek pénze az ő zsákjának szájában vala, tulajdon pénzünk teljes mértéke szerint; és visszahoztuk azt magunkkal.
22 Nagdala na usab kami palugsong ug dugang nga salapi aron pagpalit ug pagkaon. Wala kami masayod kung si kinsa ang nagsulod sa among salapi sa among mga sako.”
De más pénzt is hoztunk le magunkkal eleséget venni; nem tudjuk ki tette a mi pénzünket zsákjainkba.
23 Miingon ang piniyalan, “Magmalinawon kamo, ayaw kamo kahadlok. Ang inyong Dios ug ang Dios sa inyong amahan mao ang nagsulod sa inyong salapi sa inyong mga sako.” Akong nadawat ang inyong salapi.” Unya gidala pagawas sa piniyalan si Simeon ngadto kanila.
És monda: Legyetek békén, ne féljetek; a ti Istentek és a ti atyátok Istene adta néktek azt a kincset zsákjaitokba; pénzetek az én kezemhez jutott. És kihozá hozzájok Simeont.
24 Gidala sa piniyalan ang mga tawo didto sa balay ni Jose. Gihatagan niya sila ug tubig, ug nanghugas sila sa ilang mga tiil. Gihatagan niya ug pagkaon ang ilang mga asno.
Bevivé azután a férfiú azokat az embereket a József házába, és vizet hozata, és megmosák lábaikat, és abrakot is ada az ő szamaraiknak.
25 Ug giandam nila ang mga gasa kay moabot si Jose sa pagka-udto, kay nadungog nila nga mokaon sila didto.
Ők pedig elkészíték az ajándékot mire József délben megjöve; mert megértették vala, hogy ott ebédelnek.
26 Sa dihang nahiabot si Jose sa iyang panimalay, gidala nila ang mga gasa nga anaa kanila didto sa balay, ug miyukbo sa iyang atubangan.
Mikor József haza jöve, bevivék néki az ajándékot, mely kezökben vala, a házba, és leborulának előtte a földig.
27 Nangutana siya mahitungod sa ilang kahimtang ug miingon, “Maayo ba ang kahimtang sa inyong amahan, kadtong tigulang na nga lalaki nga inyong giingon? Buhi pa ba siya?”
És kérdezősködék egészségök felől, s monda: Egészségben van-é a ti vén atyátok, a kiről nékem szóltatok? él-é még?
28 Miingon sila, “Ang imong sulugoon nga among amahan anaa sa maayong kahimtang. Buhi pa siya.” Unya mihapa ug miyukbo.
Azok pedig mondának: Egészségben van a te szolgád, a mi atyánk, még él. És meghajták magokat és leborulának.
29 Sa dihang giyahat niya ang iyang mga mata iyang nakita si Benjamin nga iyang igsoon, ang anak nga lalaki sa iyang inahan, ug siya miingon, “Mao ba kini ang inyong kinamanghorang igsoon nga inyong gisugilon kanako?” Ug unya miingon siya, “Hinaot nga ang Dios maluoy kanimo, akong anak.”
És felemelé szemeit és látá Benjámint az ő atyjafiát, az ő anyjának fiát, és monda: Ez-é a ti legkisebbik atyátokfia, a ki felől nékem szóltatok vala? És ismét monda: Az Isten légyen hozzád kegyelmes, fiam!
30 Nagdali si Jose nga migawas sa lawak, kay naluoy siya pag-ayo sa iyang igsoong lalaki. Nangita siya ug luna aron mohilak. Miadto siya sa iyang lawak ug mihilak didto.
Akkor elsiete onnan József, mert felgerjede szíve az ő öcscse iránt, és erőlteti vala a sírás; beméne azért szobájába, és ott síra.
31 Nanghilam-os siya ug migawas. Gipugngan niya ang iyang kaugalingon, nga nag-ingon, “Idalit ang pagkaon.”
Azután megmosá orczáját, és kiméne, és megtartóztatá magát, és monda: Hozzatok enni valót.
32 Gidalit sa mga sulugoon ang pagkaon nga alang lamang kang Jose ug alang usab sa iyang mga igsoong lalaki. Nangaon usab didto ang mga Ehiptohanon uban kang Jose tungod kay dili man sila makakaon ug tinapay kauban sa mga Hebreo, kay makauulaw kana alang sa mga Ehiptohanon.
És elhozák néki külön, azoknak is külön, és az Égyiptombelieknek is, kik vele esznek vala, külön: Mert nem ehettek az Égyiptombeliek együtt a héberekkel, mert utálatos az az Égyiptombeliek előtt.
33 Naglingkod ang mga managsoong lalaki sa iyang atubangan, sa pinaka- kamagulangan sumala sa iyang katungod sa pagkamagulang, ug sa pinaka-kamanghoran sumala sa ilang pagkabatan-on. Nahibulong ang mga tawo.
Leűlének azért ő előtte, az elsőszülött az ő elsőszülöttsége szerint, és a fiatalabb az ő fiatalsága szerint. És az emberek álmélkodva nézének egymásra.
34 Nagpadala si Jose kanila ug bahin sa mga pagkaon nga anaa sa iyang atubangan. Apan ang bahin ni Benjamin adunay kalimahon ang kadaghan kaysa sa iyang mga igsoong lalaki. Miinom sila ug nagmalipayon uban kaniya.
Ő pedig részt juttata azoknak maga elől és a Benjámin része ötszörte nagyobb vala mindnyájok részénél. És ivának és megittasodának ő nála.
