Genesis 37
1 Nagpuyo si Jacob sa dapit nga gipuy-an sa iyang amahan sa yuta sa Canaan.
És Jákob lakott atyja tartózkodásának országában, Kánaán országában.
2 Mao kini ang mga panghitabo mahitungod kang Jacob. Si Jose, usa ka batan-on nga nag-edad ug 17 anyos, nagabantay siya ug karnero uban sa iyang mga igsoon. Kuyog niya ang mga anak nga lalaki ni Bilha ug anak nga lalaki ni Zilpa, mga asawa sa iyang amahan. Ginasumbong ni Jose ngadto sa iyang amahan ang mga dili maayo nila nga binuhatan.
Ezek Jákob nemzetségei: József, tizenhét éves korában legeltette testvéreivel a juhokat; ő pedig ifjú volt Bilhó fiaival és Zilpó fiaival, akik atyjának feleségei voltak; és elvitte József rossz hírüket atyjukhoz.
3 Karon gihigugma pag-ayo ni Israel si Jose labaw pa sa iyang mga anak nga lalaki tungod kay anak man siya sa iyang pagkatigulang. Tungod niini gibuhatan niya siya ug maanindot nga bisti.
Izrael pedig jobban szerette Józsefet mind a fiainál, mert öregségének gyermeke volt, és készített neki, tarka köntöst.
4 Nakita sa iyang mga igsoon nga ang ilang amahan nahigugma pag-ayo kaniya labaw pa sa tanan nilang managsuon. Busa nasuko sila kaniya ug dili maayo ang ilang pagtagad ngadto kaniya.
Midőn testvérei látták, hogy őt szereti atyjuk jobban mind a testvéreinél, gyűlölték őt és nem bírtak vele békésen beszélni.
5 Nagdamgo si Jose, ug gisuginlan niya ang iyang mga igsoon mahitungod niini. Nisamot ang ilang kasuko kaniya.
József pedig álmodott álmot és tudtára adta testvéreinek; és még inkább gyűlölték őt.
6 Miingon siya kanila, “Palihog paminawa kining akong nadamgohan.
És mondta nekik: Halljátok csak ezt az álmot, melyet álmodtam.
7 Tan-awa, nagbugkos kita ug mga trigo sa kaumahan, ug tan-awa, ang akong binugkos mitindog ug mipataas, ug tan-awa, ang inyong mga binugkos mipalibot ug miyukbo sa akong binugkos.”
Íme, mi kévéket kötöttünk a mezőn és íme, fölállt az én kévém és állva is maradt, és íme, körülveszik a ti kévéitek és leborulnak az én kévém előtt.
8 Ang iyang mga igsoon miingon kaniya, “Maghari ka ba diay kanamo? Maghari ka ba gayod diay kanamo?” Misamot pa ang ilang kasuko kaniya tungod sa iyang damgo ug sa iyang mga gipamulong.
És mondták neki testvérei: Vajon király akarsz-e lenni fölöttünk, avagy uralkodni akarsz rajtunk? És még inkább gyűlölték őt álmai miatt és beszédei miatt.
9 Nagdamgo na usab siya ug lain nga damgo ug iya kining gisugilon sa iyang mga igsoon. Miingon siya, “Tan-awa, nagdamgo ako ug lain na usab nga damgo: Ang adlaw ug bulan ug ang napulog usa ka mga bituon miyukbo kanako.”
És még álmodott egy másik álmot és elbeszélte azt testvéreinek és mondta: Íme, álmodtam még egy álmot és íme, a nap, a hold és tizenegy csillag leborulnak előttem.
10 Gisugilon niya kini sa iyang amahan ingon man sa iyang mga igsoon, ug gibadlong siya sa iyang amahan. Miingon siya kaniya, “Unsa ba kining imong gidamgo? Moyukbo ba ako ug ang imong inahan, ingon man ang imong mga igsoon nganha kanimo?”
És elbeszélte atyjának és testvéreinek, de atyja megdorgálta őt és mondta neki: Micsoda álom ez, melyet álmodtál? Vajon eljöjjünk-e én, anyád és testvéreid, hogy leboruljunk előtted a földre?
11 Nasina ang iyang mga igsoon kaniya, apan gitipigan sa hunahuna sa iyang amahan kining mga butanga.
És irigykedtek rá testvérei, atyja pedig megjegyezte a dolgot.
12 Miadto sa Shekem ang iyang mga igsoon aron pagbantay sa mga karnero sa ilang amahan.
És elmentek testvérei, hogy legeltessék atyjuk juhait Sechemben.
13 Miingon si Israel kang Jose, “Dili ba nagbantay man sa mga karnero sa Shekem ang imong mga igsoon? Dali, ug ipadala ko ikaw ngadto kanila.” Miingon si Jose kaniya, “Andam ako.”
Izrael pedig mondta Józsefnek: Nemde, testvéreid legeltetnek Sechemben Gyere, hadd küldjelek el hozzájuk; és ő mondta neki: Itt vagyok.
14 Miingon siya kaniya, “Lakaw na karon, tan-awa kung maayo ba ang kahimtang sa imong mga igsoon ingon man ang mga karnero, ug suginli ako.” Busa gipaadto siya ni Jacob gawas sa walog sa Hebron ug miadto si Jose sa Shekem.
És mondta neki: Menj csak el, nézd meg testvéreid jólétét és a juhok jólétét és hozz nekem feleletet; és elküldte őt Hebrón völgyéből és ő ment Sechembe.
15 Adunay usa ka tawo nga nakakita kang Jose. Tan-awa, naglatagaw si Jose sa kaumahan. Miingon ang tawo kaniya, “Unsa man ang imong gipangita?”
És rátalált egy férfi és íme, ő tévelyeg a mezőn; és megkérdezte őt a férfi, mondván: Mit keresel?
16 Miingon si Jose, “Gipangita ko ang akong mga igsoon. Palihog sultihi ako, kung asa sila nagbantay sa mga karnero.”
És ő mondta: Testvéreimet keresem én; add, kérlek, tudtomra, hol legeltetnek ők?
17 Miingon ang tawo, “Mibiya sila niini nga dapit, kay nadungog ko sila, nga nag-ingon, 'Moadto kita sa Dotan.'” Miapas si Jose sa iyang mga igsoong lalaki ug nakita niya sila didto sa Dotan.
És a férfiú mondta: Elvonultak innen, mert hallottam, amint mondták: Menjünk el Dószonba. És elment József az ő testvérei után és megtalálta őket Dószonban.
18 Nakita nila siya sa layo, ug sa wala pa siya maabot duol kanila, naglaraw sila nga patyon siya.
Midőn meglátták őt távolról, még mielőtt közeledett hozzájuk, fondorkodtak ellene, hogy megöljék.
19 Ang iyang mga igsoon miingon sa usag-usa, “Tan-awa, nagpaingon dinhi ang tigdamgo.
És mondta egyik a másiknak: Íme, az álmok embere ott jön!
20 Busa, dali kamo, patyon ta siya ug ihulog siya sa isa sa mga atabay ug moingon kita, 'Gilamoy siya sa ihalas nga mananap.' Tan-awon ta kung unsa ang mahitabo sa iyang mga damgo.'”
Most gyertek, öljük meg őt és dobjuk a gödrök egyikébe és mondjuk majd, vadállat ette meg őt; majd meglátjuk, mivé lesznek az ő álmai.
21 Nakadungog si Ruben niini ug giluwas niya siya sa ilang mga kamot. Miingon siya, “Dili nato kuhaon ang iyang kinabuhi.”
De meghallotta Rúbén és megmentette őt kezükből; mondta: Ne üssük őt agyon.
22 Miingon si Ruben kanila, “Walay dugo nga angay moawas. Ihulog siya niining atabay nga anaa sa kamingawan, apan ayaw ninyo siya dapati”— aron luwason niya siya gikan sa ilang mga kamot ug dad-on siya pagbalik sa iyang amahan.
És mondta nekik. Rúbén: Ne ontsatok vért, dobjátok ebbe a gödörbe, amely a pusztában van, de kézzel ne nyúljatok hozzá; hogy megmentse őt a kezükből, hogy visszavigye az atyjához.
23 Sa dihang niabot na si Jose sa iyang mga igsoon, gigisi nila ang iyang maanindot nga bisti.
És volt, midőn odaérkezett József az ő testvéreihez, levettették Józseffel a köntösét, a tarka köntöst, mely, rajta volt,
24 Ila siyang gikuha ug gihulog siya sa atabay. Walay tubig kadto nga atabay.
Vették és beledobták őt a gödörbe; a gödör pedig üres volt, nem volt benne víz.
25 Nanglingkod sila aron mokaon ug tinapay. Sa dihang mihangad sila ug mitan-aw, tan-awa, ilang nakita ang panon sa mga Ismaelita nga gikan sa Gilead, uban sa ilang mga kamelyo nga nagkarga ug mga lamas ug balsamo ug mira. Nagpanaw sila aron ila kining dad-on paubos sa Ehipto.
És leültek kenyeret enni: fölvetették szemeiket és látták, hogy íme Ismaelből karavánja jön Gileádból, tevéik pedig visznek fűszert, balzsamot és lótuszt, mennek, hogy levigyék Egyiptomba.
26 Miingon si Juda sa iyang mga igsoon, “Unsa man ang atong makuha kung patyon ta ang atong igsoon ug tabonan ang iyang dugo?
És mondta Júda az ő testvéreinek: Mi haszna, ha megöljük testvérünket és befedjük a vérét?
27 Dali kamo, ibaligya ta siya sa mga Ismaelita ug dili nato siya dapatan. Tungod kay ato siyang igsoon, atong unod.” Ang iyang mga igsoon naminaw kaniya.
Gyertek, adjuk el őt az ismaelitáknak, de kezünk ne legyen rajta, hisz testvérünk, ami húsunk ő; és hallgattak rá testvérei.
28 Milabay ang Midianhon nga negosyanti. Gikuha sa iyang mga igsoon si Jose gawas sa atabay. Ug unya gibaligya nila si Jose ngadto sa mga Ismaelita sa 20 kabuok nga plata. Gidala si Jose sa mga Ismaelita ngadto sa Ehipto.
És arra vonultak midjánita emberek, kereskedők, akkor kihúzták és fölhozták Józsefet a gödörből és eladták Józsefet az ismaelitáknak húsz ezüstért; és elvitték Józsefet Egyiptomba.
29 Mibalik si Ruben sa atabay, ug tan-awa, wala na didto si Jose sa atabay. Gigisi niya ang iyang bisti.
Midőn Rúbén visszatért a gödörhöz és íme, József nincs a gödörben, akkor megszaggatta ruháit.
30 Mibalik siya sa iyang mga igsoon ug miingon, “Asa na ang bata? Ug ako, asa na man ako moadto?”
Visszatért testvéreihez és mondta: A gyermek nincs meg, én pedig, hova legyek én?
31 Nagpatay sila ug kanding unya gikuha ang bisti ni Jose ug gituslob kini sa dugo.
És vették József köntösét, levágtak egy kecskebakot és belemártották a köntöst a vérbe.
32 Unya gidala nila kini sa ilang amahan ug miingon, “Nakita namo kini. Palihog tan-awa kung bisti ba kini sa imong anak o dili.”
És elküldték a tarka köntöst és elvitték atyjukhoz és mondták: Ezt találtuk; ismerd csak föl, vajon fiadnak köntöse-e, vagy nem?
33 Nailhan kini ni Jacob ug miingon, “Bisti kini sa akong anak. Gitukob siya sa ihalas nga mananap. Sigurado gayod nga gikunis-kunis niini si Jose.”
És ő fölismerte azt és mondta: Fiamnak köntöse, vadállat ette meg őt szétszaggattatott József!
34 Gigisi ni Jacob ang iyang bisti ug nagsul-ob ug sako sa iyang hawak. Nagbangotan siya alang sa iyang anak sa daghang mga adlaw.
És megszaggatta Jákob a ruháit, zsákot öltött csípőire, és gyászolt fiáért sok ideig.
35 Ang tanan niyang anak nga lalaki ug mga babaye miadto kaniya ug gihupay siya, apan wala siya mosugot nga ila siyang hupayon. Miingon siya, “Sa pagkatinuod, moadto ako sa seol ug magbangotan alang sa akong anak.” Mihilak ang iyang amahan alang kaniya. (Sheol h7585)
És fölkerekedtek mind a fiai és mind a lányai, hogy megvigasztalják, de ő vonakodott vigasztalódni és mondta: Bizony leszállok fiamhoz gyászolva a sírba; és megsiratta őt az atyja. (Sheol h7585)
36 Gibaligya siya sa mga Midianhon didto sa Ehipto ngadto kang Potifar, usa ka opisyal ni Paraon, ang kapitan sa mga guwardiya.
A Medónim pedig eladták őt Egyiptomba, Potifárnak, Fáraó udvari tisztjének, a testőrök főnökének.
