< Amos 8 >
1 Mao kini ang gipakita ni Yahweh kanako, Tan-awa ang basket nga puno ug prutas!
Így láttatta velem az Úr az Örökkévaló: íme egy kosár gyümölcs.
2 Miingon siya, “Unsa man ang imong nakita Amos?” Miingon ako, “Basket nga puno ug prutas.” Unya miingon si Yahweh kanako, “Moabot na ang katapusan sa akong katawhan nga mga Israelita; Dili ko na sila luwason pa.
És mondta: Mit látsz Ámósz? Mondtam: Egy kosár gyümölcsöt. Erre szólt hozzám az Örökkévaló: Eljött a vég, népemre Izraélre, többé már nem fogok megbocsátani neki.
3 Ang mga awit sa templo mahimong pagbangotan. Nianang adlawa—mao kini ang gipahayag ni Yahweh. Modaghan ang mga patay nga lawas, ilabay sila sa hilom sa bisan asang dapit!
Jajgatássá lesznek a palota énekei azon a napon, úgymond az Úr az Örökkévaló: sok a hulla, minden helyen eldobják hallgatag!
4 Paminawa kini, kamong naglupig sa mga timawa ug nagpapahawa sa mga kabos sa ilang yuta.
Halljátok ezt ti, kik áhítoztok a szűkölködőre, és arra, hogy eltüntessétek az ország szegényeit,
5 Miingon sila, “Kanus-a man mahuman ang bag-ong bulan, aron makabaligya kita pag-usab ug trigo? Kanus-a man mahuman ang Adlaw nga Igpapahulay, aron makabaligya kita ug trigo? Himuon natong diyutay ang sukod ug patas-on nato ang kantidad, aron makalimbong kita sa sayop nga timbangan.
mondván: mikor múlik el az újhold, hogy eladhassunk gabonát, s a szombat, hogy kibocsáthassuk a búzát, megkisebbítve éfát és megnagyobbítva a sékelt és meggörbítve a csalárd mérleget,
6 Aron mabaligya nato ang daot nga trigo, paliton ang kabos pinaagi sa plata, ug ang mga timawa pinaagi sa paris nga sandalyas.”
hogy pénzen vegyünk szegényeket és szűkölködőt egy pár sarúért, és a búzának hulladékát eladjuk.
7 Nanumpa si Yahweh pinaagi sa garbo ni Jacob, “Dili ko gayod kalimtan ang ilang mga binuhatan.
Megesküdött az Örökkévaló Jákób büszkeségére: Nem felejtem el örökké mind az ő tetteiket.
8 Dili ba matay-og ang yuta alang niini, ug ang matag usa nga nagpuyo niini magbangotan? Motungha ang tanan sama sa Suba sa Nilo, ug moawas kini ug mahubas pag-usab sama sa suba sa Ehipto.
Vajon emiatt ne reszkessen-e meg a föld, hogy gyászba borul minden rajta lakó, s fölemelkedik mint a folyam egészen, fölkavarodik és lecsillapodik, mint Egyiptomnak a folyama?
9 “Modangat nianang adlawa—mao kini ang gipahayag sa Ginoong Yahweh—pasalupon ko ang adlaw sa kaudtohon, ug pangitngiton ko ang adlaw sa panahon sa adlaw.
És lészen ama napon, úgymond az Úr az Örökkévaló, lenyugtatom a napot délben, és elsötétítem a földet világos nappal.
10 Himuon kong magbangotan ang inyong pista ug ang tanan ninyong mga awit mahimong pagbangotan. magsul-ob kamong tanan sa bisti sa pagbangotan ug kiskisan ang matag ulo. Himuon ko kini sama sa pagbangotan sa usa lamang ka anak nga lalaki, ug ang mapait nga adlaw sa kataposan niini.
Átváltoztatom ünnepeiteket gyásszá és mind az énekeiteket gyászdallá és juttatok minden derékra zsákot és minden fejre kopaszságot s teszem olylyá, min ő a gyász az egyetlenért és végét olyanná, mint. a keserű nap.
11 Tan-awa ang mga adlaw moabot na—mao kini ang gipahayag sa Ginoo nga si Yahweh—sa dihang magpadala ako ug kagutom sa yuta, dili kagutom sa pagkaon, ni uhawon sa tubig, apan sa pagpaminaw sa mga pulong ni Yahweh.
Íme napok jönnek, úgymond az Úr az Örökkévaló, és éhséget bocsátok az országra, nem éhséget kenyérre, s nem szomjúságot vízre, hanem arra, hogy hallják az Örökkévalónak igéit.
12 Magsusapinday sila sa kadagatan; Modagan sila gikan sa amihanan paingon sa habagatan aron mangita sa pulong ni Yahweh, apan dili nila kini mahikaplagan.
S majd bolyongnak tengertől tengerig és északtól egészen keletig, kóborolnak, hogy keressék; az Örökkévalónak igéjét, de nem találják.
13 Nianang adlawa ang mga maanyag nga babayeng ulay ug ang mga batan-ong kalalakin-an mangaluya tungod sa kauhaw.
Azon a napon ájuldoznak majd a szép hajadonok, meg az ifjak a szomjúság miatt.
14 Kadtong nanumpa pinaagi sa sala sa Samaria mangapukan sila ug dili na gayod makabangon pag-usab.”
A kik esküsznek Sómrón bűnére, és mondogatják: él az istened, Dán, meg: él a Beérsébába vivő út! – elesnek és föl nem kelnek többé.