Псалми 35
1 Давидов псалом. Бори се, Господи, с ония, които се борят с мене; Воювай против ония, които воюват против мене.
Dávidé. Perelj Uram a velem perlőkkel; harczolj a velem harczolókkal.
2 Вземи оръжие и щит, И стани да ми помогнеш.
Ragadj paizst és vértet, és kelj föl segítségemre.
3 Изтръгни и копие, та затвори пътя на гонителите ми; Кажи на душата ми: Аз съм избавител Твой.
Szegezz dárdát és rekeszd el üldözőim útját, mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged.
4 Нека се посрамят и се опозорят Ония, които искат да погубят душата ми; Нека се върнат назад и се смутят Ония, които ми мислят зло.
Szégyen, gyalázat érje azokat, a kik lelkemet keresik; vettessenek hátra és piruljanak, a kik vesztemet koholják.
5 Нека бъдат като плява пред вятъра, И ангел Господен да ги гони.
Legyenek olyanok, mint a polyva a szél előtt; az Úrnak angyala verdesse őket.
6 Нека бъде пътят им тъмен и плъзгав, И ангел Господен да ги гони.
Legyen útjok sötét, csuszamlós, s az Úrnak angyala kergesse őket.
7 Защото без причина скриха за мене мрежата си в трап; Без причина изкопаха яма за душата ми.
Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójokat, és ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek.
8 Да дойде върху всеки един от тях неочаквана погибел; И мрежата му, която е скрил, нека улови самия него. Той нека падне в същата погибел.
Érje őt romlás váratlanul, fogja meg hálója, a melyet kivetett, essék belé a veszedelembe.
9 А моята душа ще се весели в Господа, Ще се радва в избавлението Му:
Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve szabadításában.
10 Всичките ми кости ще рекат; Господи, кой е подобен на Тебе, Който избавяш сиромаха от по-силния от него, Да! сиромаха и немощния от грабителя му?
Minden tetemem ezt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, Uram?! A ki megszabadítod a nyomorultat a nála erősebbtől, a szegényt és szűkölködőt az ő megrablójától.
11 Несправедливи свидетели въстават И питат ме за неща, за които аз не зная нищо
Erőszakos tanúk állnak elő; azt kérdezik tőlem, a miről nem tudok.
12 Въздават ми зло за добро, За да бъде в оскъдност душата ми.
Jóért roszszal fizetnek meg nékem, megrabolják lelkemet.
13 А аз, когато те боледуваха, Аз се обличах във вретище, Смирявах с пост душата си, И молитвата ми се връщаше в пазухата ми и се повтаряше;
Pedig én az ő betegségökben gyászba öltöztem, bőjttel gyötörtem lelkemet, imádságom kebelemre vissza-vissza szállt.
14 Обхождах се като с приятел, като с мой брат, Ходех наведен и нажален както кога жалее някой майка си.
Mintha barátom, testvérem volna, úgy jártam-keltem érte; mintha anyámat siratnám, úgy jártam bútól meghajolva:
15 Но когато накуцвах в пътя си, те се зарадваха и се събраха. Побойници се събраха против мене, - човеци, които аз не знаех; Късаха ме без да престават.
Ők pedig örültek az én bukásomon és összegyűltek; összegyűltek ellenem a rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak,
16 Като нечестивите смешкари в пиршества Скърцаха на мене със зъби.
Ingyenélők léha csúfkodásai közt fogaikat vicsorgatva rám.
17 Господи до кога ще гледаш? Избави душата ми от погубленията им, Живота ми от тия лъвове.
Oh Uram, meddig nézed? Szabadítsd meg lelkemet tombolásaiktól, az oroszlánkölyköktől az én egyetlenemet.
18 Аз ще те славословя в голямо събрание, Ще Те хваля между многочислени люде.
Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak téged.
19 Да не тържествуват над мене Ония, които несправедливо враждуват против мене; Нито да помигват с очи Ония, които ме мразят без причина.
Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyűlölőim se hunyorgassanak rám.
20 Защото не говорят за мир, Но измислюват лъжливи думи против тихите на земята.
Mert nem beszélnek békességet, hanem a kik békességesek e földön, azok ellen álnok dolgokat koholnak.
21 Да! те отвориха широко срещу мене устата си; Казваха: О, хохо! очите ни видяха!
Föltátották rám szájokat, azt mondták: Haha! Haha! Látta a szemünk.
22 Ти си видял, Господи, да не премълчаваш; Господи, да се не отдалечиш от мене,
Láttad, oh Uram – ne hallgass, oh Uram; ne légy távol tőlem!
23 Стани и събуди се за съда ми; За делото ми, Боже мой и Господи мой.
Serkenj föl, ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért.
24 Съди ме, Господи Боже мой, според правдата Си, И да не тържествуват над мене.
Ítélj meg engem a te igazságod szerint, oh Uram, Istenem, hogy ne öröljenek rajtam!
25 Да не кажат в сърцето си: Ето желанието ни се изпълни. Нито да кажат: Погълнахме го.
Ne mondhassák szívökben: Örülj mi lelkünk! Ne mondhassák: Elnyeltük őt!
26 Да се посрамят и се опозорят заедно всички Ония, които се радват на злощастието ми; Да се облекат със срам и с позор Ония, които се големеят против мене.
Szégyenüljenek meg, piruljanak együttesen, a kik bajomnak örülnek; szégyen és gyalázat borítsa be őket, a kik felfuvalkodtak ellenem.
27 Да възклицават и да се зарадват Ония, които благоприятствуват на правото ми дело, И винаги нека казват: Да се възвеличи Господ, Който желае благоденствие на слугата Си.
Vigadjanak és örüljenek, a kik kivánják az én igazságomat, hadd mondják mindenkor: Nagy az Úr, a ki kivánja az ő szolgájának békességét.
28 И езикът ми ще разказва Твоята правда И твоята хвала всеки ден.
Az én nyelvem pedig hirdetni fogja a te igazságodat, a te dicsőségedet minden napon.
