Псалми 109
1 За първия певец. Давидов псалом. Недей мълча, Боже, хвало моя;
Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
2 Защото нечестиви уста и уста коварни се отвориха срещу мене, Говориха против мене с лъжлив език;
Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
3 Обиколиха ме тъй също с думи на омраза, И воюват против мене без причина.
És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
4 За отплата на любовта ми те ми станаха противници; Но аз все съм на молитва.
Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
5 И въздадоха ми зло за добро, И омраза за любовта ми.
Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
6 Господи, постави нечестив човек над него. И противник нека стои отдясно му.
Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
7 Когато се съди, нека излезе виновен. И молитвата му нека стане грях.
Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
8 Дните му нека бъдат малко; Друг нека вземе чина му.
Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
9 Децата му нека бъдат сираци, И жена му вдовица,
Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
10 Децата му нека се скитат винаги и станат просяци, И далеч от развалените си жилища нека просят хляб.
És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
11 Лихоимецът нека впримчи целият му имот, И чужденци нека разграбват трудовете му.
Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
12 Да няма кой да простре милост към него, Нито кой да пожали сирачетата му.
Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
13 Внуците му нека бъдат отсечени, В идното поколение нека се изличи името им.
Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
14 Нека се помни пред Господа беззаконието на бащите му, И грехът на майка му нека се не изличи;
Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
15 Нека бъдат винаги пред Господа За да отсече помена им от земята,
Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
16 Защото той си науми да показва милост, Но преследваше немотния и беден човек, И съкрушения в сърце, за да ги умъртви.
A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
17 Да! той обича да проклина, и проклетията го стигна; Не му беше драго да благославя, и благословението се отдалечи от него.
Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
18 Да: той обичаше проклетията като своя дреха; И тя влезе като вода във вътрешностите му, И като масло в костите му.
Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
19 Нека му стане като дрехата, в която се увива, И като пояса, с който постоянно се опасва.
Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
20 Това нека бъде въздаянието на противниците ми от Господа, И ония, които говорят зло против душата ми.
Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
21 А Ти, Иеова Господи, застъпвай се за мене заради името Си; Понеже Твоята милост е блага, избави ме,
De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
22 Защото съм сиромах и немотен, И сърцето ми е наранено дълбоко в мене.
Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
23 Преминал съм като уклонила се сянка по слънчев часовник; Изхвърлен съм като скакалец.
Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
24 Колената ми се клатят от пост; И снагата ми губи тлъстината си.
Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
25 И аз им станах за укор; Като ме гледат кимат с глава.
Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
26 Помогни ми, Господи Боже мой, Избави ме според милостта си,
Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
27 За да познаят, че това е твоята ръка, Че Ти си сторил това, Господи.
Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
28 Те нека кълнат, а Ти благославяй; Когато станат те ще се посрамят, а Твоят слуга ще се весели.
Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
29 Нека се облекат противниците ми с позор, И нека се покрият със срама си като с дреха.
Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
30 И аз ще благодаря много на Господа с устата си, Да! между множеството ще Го хваля;
Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
31 Защото Той стои отдясно на немотния За да го избавя от ония, които съдят душата му.
Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.
