Псалми 102
1 Молитва на скърбящия, когато тъжи и излива жалбата си пред Господа. Господи, послушай молитвата ми, И викът ми нека стигне до Тебе.
Imádság, egy szegény számára, midőn ellankad és az Örökkévaló előtt kiönti panaszát. Örökkévaló, halljad imámat, s fohászkodásom jusson hozzád!
2 Не скривай лицето Си от мене; В деня на утеснението ми приклони ухото Си към мене; В деня, когато Те призова, послушай ме незабавно.
Ne rejtsd el arczodat tőlem szorultságom napján; hajlítsd hozzám füledet, amely napon felkiáltok, gyorsan hallgass meg!
3 Защото дните ми изчезват като дим, И костите ми изгарят като огнище.
Mert füstben enyésztek el napjaim, és csontjaim átizzottak mint égéstől.
4 Поразено е сърцето ми и изсъхнало като трева, Защото забравям да ям хляба си.
Megveretett, mint a fű, úgy hogy elszáradt a szívem; bizony, elfeledtem megenni kenyeremet.
5 Поради гласа на охкането ми Костите ми се прилепват за кожата ми.
Nyögésem hangjától odatapadt csontom húsomhoz.
6 Приличам на пеликан в пустиня, Станал съм като бухал в развалини.
Hasonlítok a puszta pelikánjához, olyan lettem, mint kuvik a romokban.
7 Лишен от сън станал съм като врабче Усамотено на къщния покрив.
Virrasztottam s olyan lettem, mint magános madár a háztetőn.
8 Всеки ден ме укоряват неприятелите ми; Ония, които свирепеят против мене проклинат с името ми.
Egész nap gyaláztak ellenségeim; az ellenem tombolók reám esküdtek.
9 Защото ядох пепел като хляб, И смесих питието си със сълзи,
Mert hamut kenyér gyanánt ettem, s italomat sírással elegyítettem:
10 Поради негодуванието Ти и гнева Ти; Защото, като си ме дигнал, си ме отхвърлил
indulatod és haragod miatt, mert felkaptál és elhajítottál.
11 Дните ми са като уклонила се сянка по слънчев часовник, И аз изсъхвам като трева.
Napjaim akár a megnyúlt árnyék, és én elszáradok, mint a fű,
12 Но Ти, Господи, до века седиш Цар, И споменът Ти из род в род.
De te, Örökkévaló, örökké trónolsz, s neved nemzedékig meg nemzedékig tart.
13 Ти ще станеш и ще се смилиш за Сион; Защото е време да му покажеш милост. Да! определеното време дойде.
Te majd felkelsz, irgalmazol Cziónnak, mert ideje, hogy kegyelmezz neki, mert eljött a határidő;
14 Защото слугите Ти копнеят за камъните му, И милеят за пръстта му.
mert szolgáid kedvelik a köveit és porát kegyelik.
15 И тъй, народите ще се боят от името Господно, И всичките земни царе от славата Ти.
S majd félik a nemzetek az Örökkévaló nevét, s mind a föld királyai dicsőségedet;
16 Защото Господ е съградил Сион, Той се е явил в славата Си,
mert megépítette az Örökkévaló Cziónt, megjelent az ő dicsőségében.
17 Той е погледнал благосклонно на молитвата на лишените, И не е презрял молбата им.
Odafordult a hontalanok imájához, s nem vetette meg imádságukat.
18 Това ще се напише на за бъдещето поколение; И люде, които ще се създадат, ще хвалят Господа.
Fölíratik ez az utóbbi nemzedék számára, s a megteremtendő nép majd dícséri Jáht:
19 Защото Той надникна от Своята света височина, От небето Господ погледна на земята,
hogy letekintett szent magasságából, az Örökkévaló az égből a földre nézett,
20 За да чуе въздишките на затворените, Да освободи осъдените на смърт;
hogy meghallgassa a fogolynak jajgatását, hogy megoldozza a halál fiait;
21 За да възвестят името на Господа в Сион, И хвалата Му в Ерусалим,
hogy hirdessék Cziónban az Örökkévaló nevét és dícséretét Jeruzsálemben,
22 Когато се съберат заедно племената и царствата За да слугуват на Господа.
mikor népek gyűlnek együvé és királyságok, hogy szolgálják az Örökkévalót.
23 Той намали силата ми всред пътя; Съкрати дните ми.
Megsanyargatta az úton erőmet, megrövidítette napjaimat.
24 Аз рекох: Да ме не грабнеш, Боже мой, в половината на дните ми;
Azt mondom: Istenem, el ne ragadj napjaim felében, nemzedéken meg nemzedékeken át a te éveid!
25 Отдавна Ти, Господи, си основал земята, И дело на твоите ръце са небесата.
Hajdanában alapítottad a földet s kezeid műve az ég;
26 Те ще изчезнат, а Ти ще пребъдваш; Да! Те всички ще овехтеят като дреха; Като облекло ще ги смениш, и ще бъдат изменени.
ők elvesznek, de te megállasz, s mindannyian mint a ruha elkopnak: mint az öltözetet váltod őket, s ők elváltoznak.
27 Но Ти си същият, И Твоите години няма да се свършат.
De te ugyanaz vagy, és éveidnek nincsen vége.
28 Чадата на слугите Ти ще се установят, И потомството им ще се утвърди пред Тебе.
Szolgáid fiai lakni fognak s magzatjuk megszilárdul előtted.
