Притчи 27
1 Недей се хвали с утрешния ден, Защото не знаеш какво ще роди денят.
Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap tereád.
2 Нека те хвали друг, а не твоите уста, - Чужд, а не твоите устни.
Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.
3 Камъкът е тежък и пясъкът много тегли; Но досадата на безумния е по-тежка и от двете.
Nehézség van a kőben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettőnél.
4 Яростта е жестока и гневът е като наводнение, Но кой може да устои пред завистта?
A búsulásban kegyetlenség van, és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység előtt?
5 Явното изобличение е по-добро От оная любов, която не се проявява.
Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.
6 Удари от приятел са искрени, А целувки от неприятел - изобилни.
Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek; és temérdek a gyűlölőnek csókja.
7 Наситената душа се отвръща и от медена пита, А на гладната душа всичко горчиво е сладко.
A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.
8 Както птица, която е напуснала гнездото си, Така е човек, който е напуснал мястото си.
Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, a ki elbujdosott az ő lakóhelyétől.
9 Както благоуханните места и каденията веселят сърцето, Така - и сладостта на сърдечния съвет на приятел.
Mint a kenet és jó illat megvídámítja a szívet: úgy az ő barátjának édes szavai is, melyek lelke tanácsából valók.
10 Не оставяй своя приятел нито приятеля на баща си. И не влизай в къщата на брата си, в деня на злощастието си. По-добре близък съсед, отколкото далечен брат.
A te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál.
11 Сине мой, бъди мъдър и радвай сърцето ми, За да имам що да отговарям на онзи, който ме укорява.
Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.
12 Благоразумният предвижда злото и се укрива, А неразумните вървят напред - и страдат.
Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják.
13 Вземи дрехата на този, който поръчителствува за чужд; Да! Вземи залог от онзи, който поръчителствува за чужда жена.
Vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.
14 Който става рано и благославя ближния си с висок глас, Ще се счете, като че го кълне.
A ki nagy hangon áldja az ő barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki.
15 Непрестанно капене в дъждовен ден И жена крамолница са еднакви;
A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.
16 Който би я обуздал, обуздал би вятъра И би хвърлил дървено масло с десницата си.
Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik.
17 Желязо остри желязо; Така човек остри лицето си срещу приятеля си.
Miképen egyik vassal a másikat élesítik, a képen az ember élesíti az ő barátjának orczáját.
18 Който пази смоковницата ще яде плода й, И който се грижи за господаря си ще бъде почитан.
Mint a ki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy a ki az ő urára vigyáz, tiszteltetik.
19 Както водата отразява лице срещу лице, Така сърцето - човек срещу човека.
Mint a vízben egyik orcza a másikat megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat.
Mint a sír és a pokol meg nem elégednek, úgy az embernek szemei meg nem elégednek. (Sheol h7585)
21 Горнилото е за пречистване среброто и пещта за златото. А човекът се изпитва чрез онова, с което се хвали.
Mint az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében próbáltatik meg, úgy az ember az ő híre-neve szerint.
22 Ако и с черясло сгрухаш безумния в кутел между грухано жито, Пак безумието му няма да се отдели от него.
Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő bolondsága.
23 Внимавай да познаваш състоянието на стадата си, И грижи се за добитъка си;
Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.
24 Защото богатството не е вечно, И короната не трае из род в род.
Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-é?
25 Сеното се прибира, зеленината се явява, И планинските билки се събират.
Mikor levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a fűvek:
26 Агнетата ти служат за облекло, И козлите за купуване на нива.
Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául,
27 Ще има достатъчно козе мляко за храна На теб, на дома ти и за живеене на слугините ти.
És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.
