Притчи 24
1 Не завиждай на злите хора, Нито пожелавай да си с тях,
Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni.
2 Защото сърцето им размишлява насилие, И устните им говорят за пакост
Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik.
3 С мъдрост се гради къща, И с разум се утвърждава,
Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.
4 И чрез знание стаите се напълват С всякакви скъпоценни и приятни богатства.
És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.
5 Мъдрият човек е силен, И човек със знание се укрепява в сила,
A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.
6 Защото с мъдър съвет ще водиш войната си, И чрез множеството съветници бива избавление.
Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
7 Мъдростта е непостижима за безумния, Той не отваря устата си в портата.
Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.
8 Който намисля да прави зло, Ще се нарече пакостен човек;
A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.
9 Помислянето на такова безумие е грях, И присмивателят е мерзост на човеците.
A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.
10 Ако покажеш малодушие в усилно време, Силата ти е малка.
Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.
11 Избавяй ония, които се влачат на смърт, И гледай да задържиш ония, които политат към клане.
Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
12 Ако речеш: Ето, ние не знаехме това! То Оня, Който претегля сърцата, не разбира ли? Оня, Който пази душата ти, на знае ли, И не ще ли въздаде на всеки според делата му?
Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.
13 Сине мой, яж мед, защото е добър, И медена пита, защото е сладка на вкуса ти.
Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
14 И ще знаеш, че такава е мъдростта за душата ти, Ако си я намерил; и има бъдеще, И надеждата ти няма да се отсече.
Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
15 Не поставяй засада, о нечестиви човече, против жилището на праведния, Не разваляй мястото му за почивка.
Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!
16 Защото праведният ако седем пъти пада, пак става, Докато нечестивите се препъват в злото.
Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.
17 Не се радвай когато падне неприятелят ти, И да се не весели сърцето ти, когато се подхлъзне той.
Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
18 Да не би да съгледа Господ, и това да Му се види зло, И Той да оттегли гнева Си от него.
Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.
19 Не се раздразвай, поради злодейците, Нито завиждай на нечестивите,
Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
20 Защото злите не ще имат бъдеще; Светилникът на нечестивите ще изгасне.
Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
21 Сине мой, бой се от Господа и от царя, И не се сношавай с непостоянните,
Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.
22 Защото бедствие ще се издигне против тях внезапно, И кой знае какво наказание ще им се наложи и от двамата?
Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
23 И тия са изречения на мъдрите: - Лицеприятие в съд не е добро.
Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
24 Който казва на нечестивия: Праведен си, Него народи ще кълнат, него племена ще мразят;
A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
25 Но който го изобличават, към тях ще се показва благоволение, И върху тях ще дойде добро благословение.
A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
26 Който дава прав отговор, Той целува в устни.
Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
27 Нареди си работата навън, И приготви си я на нивата, И после съгради къщата си.
Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.
28 Не бивай свидетел против ближния си без причина, Нито мами с устните си.
Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?
29 Не казвай: Както ми направи той, така ще му направя и аз, Ще въздам на човека според делата му.
Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.
30 Минах край нивата на ленивия И край лозето на нехайния човек,
A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.
31 И всичко бе обрасло с тръни, Коприва беше покрила повърхността му, И каменната му ограда беше съборена
És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.
32 Тогава, като прегледах, размислих в сърцето си, Видях и взех поука.
Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:
33 Още малко спане, малко дрямка, Малко сгъване на ръце за сън,
Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
34 И сиромашията ще дойде върху тебе, като крадец И немотията - като въоръжен мъж,
És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
