Притчи 24
1 Не завиждай на злите хора, Нито пожелавай да си с тях,
Ne irigykedjél a rosszaság embereire, és ne kívánkozzál velök lenni;
2 Защото сърцето им размишлява насилие, И устните им говорят за пакост
mert pusztítást gondol ki szívök és bajt beszélnek ajkaik.
3 С мъдрост се гради къща, И с разум се утвърждава,
Bölcsesség által épül fel a ház és értelem által szilárdul meg;
4 И чрез знание стаите се напълват С всякакви скъпоценни и приятни богатства.
és tudás által telnek meg a kamarák, mindennemű drága és kedves vagyonnal.
5 Мъдрият човек е силен, И човек със знание се укрепява в сила,
Bölcs férfi hatalmas és a tudás embere bátor erejű.
6 Защото с мъдър съвет ще водиш войната си, И чрез множеството съветници бива избавление.
Mert útmutatásokkal viselhetsz háborút, és győzelem van a tanácsosok sokaságában.
7 Мъдростта е непостижима за безумния, Той не отваря устата си в портата.
Magas az oktalannak a bölcsesség: a kapuban nem nyitja meg a száját.
8 Който намисля да прави зло, Ще се нарече пакостен човек;
A ki azon gondolkodik, hogy rosszat tegyen, azt fondorlatok emberének hívják.
9 Помислянето на такова безумие е грях, И присмивателят е мерзост на човеците.
Oktalanság gondolata a vétek, és utálata az embereknek a csúfoló.
10 Ако покажеш малодушие в усилно време, Силата ти е малка.
Ha elernyedtél a szükség napján, szűknek bizonyult az erőd.
11 Избавяй ония, които се влачат на смърт, И гледай да задържиш ония, които политат към клане.
Mentsd meg a halálra vitteket, és a megölésre támolygókat hát ha elvonnád.
12 Ако речеш: Ето, ние не знаехме това! То Оня, Който претегля сърцата, не разбира ли? Оня, Който пази душата ти, на знае ли, И не ще ли въздаде на всеки според делата му?
Ha azt mondod: lám nem tudtunk róla, nemde a szívek meghatározója, ő ügyel rá, és lelked megóvója – ő tudja, és viszonoz az embernek tette szerint.
13 Сине мой, яж мед, защото е добър, И медена пита, защото е сладка на вкуса ти.
Egyél, fiam, mézet, mert jó, és színméz édes az ínyednek:
14 И ще знаеш, че такава е мъдростта за душата ти, Ако си я намерил; и има бъдеще, И надеждата ти няма да се отсече.
ilyen, tudd meg, a bölcsesség a te lelkednek; ha megtaláltad, van jövendő és reményed nem írtatik ki.
15 Не поставяй засада, о нечестиви човече, против жилището на праведния, Не разваляй мястото му за почивка.
Ne leselkedjél, te gonosz, az igaznak hajlékára, ne pusztítsd el heverő helyét;
16 Защото праведният ако седем пъти пада, пак става, Докато нечестивите се препъват в злото.
mert hétszer elesik az igaz, de fölkel, de a gonoszok megbotlanak a szerencsétlenségben.
17 Не се радвай когато падне неприятелят ти, И да се не весели сърцето ти, когато се подхлъзне той.
Midőn elesik az ellenséged, ne örülj, s midőn megbotlik, ne vigadjon szíved;
18 Да не би да съгледа Господ, и това да Му се види зло, И Той да оттегли гнева Си от него.
nehogy lássa az Örökkévaló és rossznak tetszenék szemeiben és elfordítaná tőle haragját.
19 Не се раздразвай, поради злодейците, Нито завиждай на нечестивите,
Ne gerjedj föl a gonosztevők ellen, ne irigykedjél a gonoszokra;
20 Защото злите не ще имат бъдеще; Светилникът на нечестивите ще изгасне.
mert nem lesz jövendője a rossznak, a gonoszok mécsese kialszik.
21 Сине мой, бой се от Господа и от царя, И не се сношавай с непостоянните,
Féljed az Örökkévalót, fiam, és a királyt, az elszakadókkal ne állj össze;
22 Защото бедствие ще се издигне против тях внезапно, И кой знае какво наказание ще им се наложи и от двамата?
mert hírtelen támad szerencsétlenségük, és mindkettejük balvégzetét ki ismeri?
23 И тия са изречения на мъдрите: - Лицеприятие в съд не е добро.
Ezek is bölcsektől valók. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
24 Който казва на нечестивия: Праведен си, Него народи ще кълнат, него племена ще мразят;
A ki azt mondja a gonosznak: igaz vagy, azt átkozzák a népek, szidják a nemzetek;
25 Но който го изобличават, към тях ще се показва благоволение, И върху тях ще дойде добро благословение.
de a megfeddőknek kellemes lesz a dolguk, és reájuk száll a jónak áldása.
26 Който дава прав отговор, Той целува в устни.
Az ajkakat csókolja, a ki helyes szavakkal válaszol.
27 Нареди си работата навън, И приготви си я на нивата, И после съгради къщата си.
Készítsd el odakünn munkádat, és intézd el azt magadnak a mezőn; azután építsd fel házadat.
28 Не бивай свидетел против ближния си без причина, Нито мами с устните си.
Ne légy ok nélkül tanú felebarátod ellen; vajon ámítanád-e ajkaiddal?
29 Не казвай: Както ми направи той, така ще му направя и аз, Ще въздам на човека според делата му.
Ne mondd: amint velem tett, úgy teszek ő vele, viszonzok az embernek tette szerint.
30 Минах край нивата на ленивия И край лозето на нехайния човек,
Rest ember mezeje mellett mentem el, és esztelen ember szőlleje mellett;
31 И всичко бе обрасло с тръни, Коприва беше покрила повърхността му, И каменната му ограда беше съборена
s íme egészen benőtte a tövis, ellepte színét a csalán, és kőfala le volt rombolva.
32 Тогава, като прегледах, размислих в сърцето си, Видях и взех поука.
Néztem én, ráfordítottam szívemet, láttam, tanulságot vettem.
33 Още малко спане, малко дрямка, Малко сгъване на ръце за сън,
Egy kis alvás, egy kis szendergés, egy kis kézösszekulcsolás, hogy feküdj;
34 И сиромашията ще дойде върху тебе, като крадец И немотията - като въоръжен мъж,
majd el jön vándorként a te szegénységed és szűkölködésed, mint a pajzsos férfi.
