Притчи 23
1 Когато седнеш да ядеш с началник, Прегледай добре какво има пред тебе
Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
2 Иначе ще туриш нож в гърлото си. Ако те обладава охота,
És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
3 Не пожелавай вкусните му ястия, Защото те са примамливи гозби.
Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
4 Не се старай да придобиеш богатство, Остави се от тая си мисъл.
Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
5 Хвърляш ли на него очите си, - то го няма! Защото наистина богатството си прави крила, Както орел ще лети към небето.
Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
6 Не яж хляба на онзи, който има лошо око, Нито пожелавай вкусните му ястия,
Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
7 Защото, каквито са мислите в душата му - такъв е и той. Каза ти: Яж и пий, Но сърцето му не е с тебе.
Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
8 Залъка, който си изял, ще избълваш, И ще изгубиш сладките си думи.
A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
9 Не говори на ушите на безумния, Защото той ще презре разумността на думите ти.
A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
10 Не премествай стари межди, Нито влизай в нивите на сирачетата,
Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
11 Защото Изкупителят им е мощен; Той ще защити делото им против тебе.
Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!
12 Предай сърцето си на поука И ушите си към думи на знание.
Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
13 Да не ти се свиди да наказваш детето, Защото, ако и да го биеш с пръчка, то няма да умре.
Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki. (Sheol h7585)
15 Сине мой, ако бъде сърцето ти мъдро, То и на моето сърце ще е драго.
Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
16 Да! сърцето ми ще се радва, Когато устните ти изговарят правото
És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
17 Сърцето ти да не завижда на грешните, Но да пребъдва в страх от Господа цял ден,
Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
18 Защото наистина има бъдеще, И надеждата ти няма да се отсече.
Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
19 Ти, сине мой, слушай и бъди мъдър, И оправяй сърцето си в пътя,
Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
20 Не бъди между винопийци, Между невъздържани месоядци,
Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
21 Защото пияницата и чревоугодникът ще осиромашеят, И дремливостта ще облече човек в дрипи.
Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
22 Слушай баща си, който те е родил, И не презирай майка си, когато остарее.
Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
23 Купувай истината и не я продавай, Тоже и мъдростта, поуката и разума.
Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
24 Бащата на праведния ще се радва много, И който ражда мъдро чадо ще има радост от него.
Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
25 Прочее, нека се веселят твоят баща и твоята майка, И да се възхищава оная, която те е родила.
Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
26 Сине мой, дай сърцето си на мене, И очите ти нека внимават в моите пътища,
Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
27 Защото блудницата е дълбока яма, И чуждата жена е тесен ров.
Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
28 Да! тя причаква като зла плячка, И умножава числото на неверните между човеците.
És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
29 Кому горко? кому скръб? кому каране? Кому оплакване? кому удари без причина? Кому подпухнали очи?
Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
30 На ония, които се бавят около виното, Които отиват да вкусят подправено вино.
A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
31 Не гледай виното, че е червено, Че показва цвета си в чашата, Че се поглъща гладко,
Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
32 Защото после то хапе като змия, И жили като ехидна.
Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
33 Очите ти ще гледат чужди жени, И сърцето ти ще изригва развратни неща;
A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
34 Даже ще бъдеш като един, който би легнал всред море, Или като един, който би лежал на върха на мачта.
És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
35 Удариха ме ще речеш, и не ме заболя; Биха ме, и не усетих. Кога ще се събудя за да го търся пак?
Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
