Притчи 22
1 За предпочитане е добро име, нежели голямо богатство, И благоволение е по-добро от сребро и злато.
Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
2 Богат и сиромах се срещат; Господ е Създателят на всички тях.
A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
3 Благоразумният предвижда злото и се укрива. А неразумните вървят напред - и страдат.
Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
4 Наградата на смирението и на страха от Господа Е богатство, слава и живот.
Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
5 Тръне и примки има по пътя на опакия, Който пази душата си се отдалечава от тях.
Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
6 Възпитавай детето отрано в подходящия за него път, И не ще се отклони от него, дори когато остарее.
Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
7 Богатият властвува над сиромасите, И който взема на заем е слуга на заемодавеца.
A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
8 Който сее беззаконие ще пожъне бедствие, И жезълът на буйството му ще изчезне.
A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
9 Който има щедро око ще бъде благословен Защото дава от хляба си на сиромаха.
Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
10 Изпъди присмивателя и препирнята ще се махне, И свадата и позорът ще престанат.
Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
11 Който обича чистота в сърцето И има благодатни устни, царят ще му бъде приятел.
A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
12 Очите на Господа пазят онзи, който има знание, И той осуетява думите на коварния.
Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
13 Ленивецът казва: Лъв има вън! Ще бъда убит всред улиците!
A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
14 Устата на чужди жени са дълбока яма, И оня, на когото Господ се гневи, ще падне в нея.
Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
15 Безумието е вързано в сърцето на детето, Но тоягата на наказанието ще го изгони от него.
A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
16 Който угнетява сиромаха, за да умножи богатството си, И който дава на богатия, непременно ще изпадне в немотия.
A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
17 Приклони ухото си та чуй думите на мъдрите, И взимай присърце моето знание,
Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
18 Защото е приятно, ако ги пазиш вътре в себе си, И ако бъдат всякога готови върху устните ти.
Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
19 За да бъде упованието ти на Господа, Аз те научих на тях днес - да! тебе.
Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
20 Не писах ли ти хубави неща От съвет и знание.
Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
21 За да те направя да познаеш верността на думите на истината, Та да отговаряш с думи на истината на ония, които те пращат?
Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
22 Не оголвай сиромаха, защото той е беден, Нито притеснявай в портата угнетения,
Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
23 Защото Господ ще защити делото им, И ще оголи живота на ония, които са ги оголили.
Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
24 Не завързвай приятелство с ядовит човек, И не ходи с гневлив човек.
Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
25 Да не би да научиш пътищата му, И да приготвиш примка за душата си.
Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
26 Не бъди от тия, които дават ръка, От тия, които стават поръчители за дългове,
Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
27 Ако нямаш с какво да платиш, Защо да вземат постелката ти изпод тебе?
Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
28 Не премествай старите межди, Които са положили бащите ти.
Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
29 Видял ли си човек трудолюбив в работата си? Той ще стои пред царе, няма да стои пред неизвестни хора.
Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
