Притчи 20
1 Виното е присмивател, и спиртното питие крамолник; И който се увлича по тях е неблагоразумен.
A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!
2 Царското заплашване е като реване на лъв; Който го дразни съгрешава против своя си живот.
Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.
3 Чест е за човека да страни от препирня; А всеки безумен се кара.
Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstől; valaki pedig bolond, patvarkodik.
4 Ленивият не иска да оре, поради зимата, Затова, когато търси във време на жътва, не ще има нищо.
A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.
5 Намерението в сърцето на човека е като дълбока вода; Но разумен човек ще го извади.
Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.
6 Повечето човеци разгласяват всеки своята доброта: Но кой може да намери верен човек?
A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hű embert, azt ki találhat?
7 Чадата на праведен човек, който ходи в непорочността си, Са блажени след него.
A ki az ő tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az ő fiai ő utána!
8 Цар, който седи на съдебен престол, Пресява всяко зло с очите си.
A király, ha az ő ítélőszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.
9 Кой може да каже: Очистих сърцето си; Чист съм от греховете си?
Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bűnömtől?
10 Различни грамове и различни мерки, И двете са мерзост Господу.
A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettő.
11 Даже и детето се явява чрез постъпките си - Дали делата му са чисти и прави.
Az ő cselekedetiből ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az ő cselekedete.
12 Слушащото ухо и гледащото око, Господ е направил и двете.
A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettőt.
13 Не обичай спането, да не би да обеднееш! Отвори очите си, и ще се наситиш с хляб.
Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, és megelégszel kenyérrel.
14 Лошо е! лошо е! казва купувачът, Но като си отиде, тогава се хвали.
Hitvány, hitvány, azt mondja a vevő; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.
15 Има злато и изобилие драгоценни камъни, Но устните на знанието са скъпоценнно украшение.
Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.
16 Вземи дрехата на този, който поръчителствува за чужд. Да! вземи залог от онзи, който поръчителствува за чужди хора.
Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.
17 Хлябът спечелен с лъжа е сладък за човека; Но после устата му ще се напълнят с камъчета.
Gyönyörűséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az ő szája kavicsokkal.
18 Намеренията се утвърждават чрез съвещание, Затова с мъдър съвет обяви война.
A gondolatok tanácskozással erősek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.
19 Одумникът обхожда и открива тайни, Затова не се събирай с онзи, който отваря широко устните си.
Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegő szájú, azzal ne barátkozzál.
20 Светилникът на този, който злослови баща си или майка си, Ще изгасне в най-мрачната тъмнина.
A ki az ő atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.
21 На богатството, което бързо се придобива из начало, Сетнината не ще бъде благословена.
A mely örökséget először siettetnek, annak vége meg nem áldatik.
22 Да не речеш: Ще въздам на злото; Почакай Господа и Той ще се избави.
Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!
23 Различни грамове са мерзост за Господа, И неверните везни на са добри.
Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.
24 Стъпките на човека се оправят от Господа; Как, прочее, би познал човек пътя си?
Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az ő útában?
25 Примка е за човека да казва необмислено: Посвещавам това, И след като се е обрекъл тогава да разпитва.
Tőr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.
26 Мъдрият цар пресява нечестивите, И докарва върху тях колелото на вършачката.
Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.
27 Духът на човека е светило Господно, Което изпитва всичките най-вътрешни части на тялото.
Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.
28 Милост и вярност пазят царя, И той поддържа престола си с милост.
A kegyelmesség és az igazság megőrzik a királyt, megerősíti irgalmasság által az ő székét.
29 Славата на младите е силата им, И украшението на старците са белите им коси.
Az ifjaknak ékessége az ő erejök; és a véneknek dísze az ősz haj.
30 Бой, който наранява, И удари, които стигат до най-вътрешните части на тялото, Очистват злото.
A kékek és a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belső részekig ható csapások.
