Притчи 19
1 По-добър е сиромахът, който ходи в непорочността си, Нежели оня, който е с извратени устни а при това безумен.
Jobb a tökéletesen járó szegény a gonosz nyelvűnél, a ki bolond.
2 Наистина ожидане без разсъдък не е добро, И който бърза с нозете си, обърква пътя си.
A lélek sem jó tudomány nélkül; és a ki csak a lábával siet, hibázik.
3 Безумието на човека изкривява пътя му, И сърцето му негодува против Господа.
Az embernek bolondsága fordítja el az ő útát, és az Úr ellen haragszik az ő szíve.
4 Богатството притуря много приятели, А сиромахът бива оставен от приятеля си,
A gazdagság szaporítja a sok barátot; a szegénytől pedig az ő barátja elválik.
5 Лъжливият свидетел няма да остане ненаказан, И който издиша лъжи няма да избегне.
A hamis tanú büntetetlen nem marad, és a hazugságoknak szólója meg nem szabadul.
6 Мнозина търсят благоволението на щедрия, И всеки е приятел на онзи, който дава подаръци.
Sokan hizelegnek a nemeslelkű embernek, és minden barát az adakozóé.
7 Всичките братя на сиромаха го мразят, - Колко повече отбягват от него приятелите му! - Той тича след тях с умолителни думи, но тях ги няма.
A szegényt minden atyjafia gyűlöli, még barátai is eltávolodnak tőle; unszolja szavakkal, de ők eltünnek.
8 Който придобива ум обича своята си душа; Който пази благоразумие ще намери добро.
A ki értelmet szerez, szereti az életét, a ki megőrzi az értelmességet, jót nyer.
9 Лъжлив свидетел няма да остане ненаказан, И който издиша лъжи ще загине.
A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél, elvész.
10 Изнежеността не прилича на безумен, - Много по-малко на слуга да властвува над началници.
Nem illik a bolondhoz a gyönyörködés; sokkal inkább nem illik a szolgának uralkodni a fejedelmeken.
11 Благоразумието на човека възпира гнева му, И слава е за него да се не взира в престъпление.
Az embernek értelme hosszútűrővé teszi őt; és ékességére van néki elhallgatni a vétket.
12 Гневът на царя е като реване на лъв, А благоволението му е като роса на тревата.
Mint az ifjú oroszlánnak ordítása, olyan a királynak haragja; mint a harmat pedig a füvön, az ő jóakaratja.
13 Безумен син е бедствие за баща си, И препирните на жена са непрестанно капене.
Romlása az ő atyjának a bolond fiú, és mint a szüntelen csepegés, az asszonynak zsémbelődése.
14 Къща и богатство се оставят наследство от бащите, Но благоразумна жена е от Господа.
A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól van pedig az értelmes feleség.
15 Леноста хвърля в дълбок сън, И бездейна душа ще гладува
A restség álomba merít, és a lomha lélek megéhezik.
16 Който пази заповедта пази душата си, А който немари пътищата си ще загине.
A ki megtartja a parancsolatot, megtartja ő magát; a ki nem vigyáz útaira, meghal.
17 Който показва милост към сиромаха заема Господу, И Той ще му въздаде за благодеянието му.
Kölcsön ád az Úrnak, a ki kegyelmes a szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti néki.
18 Наказвай сина си докато има надежда, И не закоравявай сърцето си да го оставиш да загине.
Fenyítsd meg a te fiadat, mert még van remény felőle; de annyira, hogy őt megöld, ne vigyen haragod.
19 Яростен човек ще понесе наказание, Защото, ако и да го избавиш, трябва пак същото да направиш.
A nagy haragú ember büntetést szenvedjen, mert ha menteni akarod, még növeled haragját.
20 Слушай съвет и приемай поука, За да останеш мъдър в сетнините си.
Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre.
21 Има много помисли в сърцето на човека, Но намерението Господно, то ще устои.
Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg.
22 Милосърдието на човека е чест нему, И сиромах човек е по-добър от този, който разорява.
A mit leginkább kell embernek kivánni, az irgalmasság az, és jobb a szegény a hazug férfiúnál.
23 Страхът от Господа спомага към живот; Който го има ще си ляга наситен и не ще срещне зло.
Az Úrnak félelme életre visz; és az ilyen megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik.
24 Ленивият затопява ръката си в паницата И не ще нито в устата си да я повърне.
Bemártja a rest az ő kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza.
25 Ако биеш присмивателя, простият ще стане внимателен; И ако изобличиш благоразумния, той ще придобие знание.
Ha a csúfolót megvered, az együgyű lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt.
26 Който опропастява баща си и пропъжда майка си, Той е син, който причинява срам и нанася позор.
A ki atyjával erőszakoskodik, anyját elűzi: gyalázatos és megszégyenítő fiú az.
27 Престани, сине мой, да слушаш съвети, Които те отклоняват от мъдростта.
Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, mely téged arra visz, hogy a bölcseségnek igéjétől eltévedj.
28 Лошият свидетел се присмива на правосъдието; И устата на нечестивите поглъщат беззаконие.
A semmirevaló bizonyság csúfolja a törvényt; az istentelenek szája elnyeli a gonoszságot.
29 Присъди се приготвят за присмивателите, И бой за гърба на безумните.
A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának.
