Притчи 16
1 Плановете на сърцето принадлежат на човека, Но отговорът на езика е от Господа.
Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
2 Всичките пътища на човека са чисти в собствените му очи, Но Господ претегля духовете.
Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
3 Възлагай делата си на Господа. И ще се утвърдят твоите намерения.
Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
4 Господ е направил всяко нещо за Себе Си, Дори и нечестивия за деня на злото.
Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
5 Мерзост е Господу всеки, който е с горделиво сърце, Даже ръка с ръка да се съедини, пак той няма да остане ненаказан.
Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
6 С милост и вярност се отплаща за беззаконието, И чрез страх от Господа хората се отклоняват от злото.
Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
7 Когато са угодни на Господа пътищата на човека, Той примирява с него и неприятелите му.
Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
8 По-добре малко с правда, Нежели големи доходи с неправда,
Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
9 Сърцето на човека начертава пътя му, Но Господ оправя стъпките му.
Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.
10 Присъдата в устните на царя е боговдъхновена; Устата му няма да погрешат в съда.
Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
11 Вярната теглилка и везни са от Господа, Всичките грамове в торбата са Негово дело.
Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
12 Да се върши беззаконие е мерзост на царете, Защото престолът се утвърждава с правда.
Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
13 Праведните устни са благоприятни на царете, И те обичат онзи, който говори право.
Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.
14 Яростта на царя е вестителка на смърт, Но мъдрият човек я укротява.
A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
15 В светенето пред лицето на царя има живот, И неговото благоволение е като облак с пролетен дъжд.
A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
16 Колко по-желателно е придобиването на мъдрост, нежели на злато! И придобиването на разум е за предпочитане, нежели на сребро.
Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
17 Да се отклонява от зло е друм за праведните; Който пази пътя си, опазва душата си.
Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
18 Гордостта предшествува погибелта, И високоумието - падането.
A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
19 По-добре да е някой със смирен дух между кротките, Нежели да дели користи с горделивите.
Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
20 Който внимава на словото ще намери добро. И който уповава на Господа е блажен.
A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
21 Който е с мъдро сърце ще се нарече благоразумен, И сладостта на устните умножава знание.
A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
22 Разумът е извор на живот за притежателя му, А глупостта на безумните е наказанието им.
Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
23 Сърцето на мъдрия вразумява устата му И притуря знание на устните му.
A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
24 Благите думи са медена пита, Сладост на душата и здраве на костите.
Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
25 Има път, който се вижда прав на човека. Но краят му е пътища към смърт,
Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
26 Охотата на работника работи за него, Защото устата му го принуждават.
A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
27 Лошият човек копае зло, И в устните му има сякаш пламнал огън.
A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
28 Опак човек сее раздори, И шепотникът разделя най-близки приятели.
A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
29 Насилникът измамя ближния си, И го води в недобър път;
Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
30 Склопя очите си, за да измисля извратени неща. И прехапва устните си, за да постигне зло.
A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
31 Белите коси са венец на слава, Когато се намират по пътя на правдата.
Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
32 Който скоро не се гневи е по-добър от храбрия, И който владее духа си - от завоевател на град.
Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
33 Жребието се хвърля в скута, Но решението чрез него е от Господа.
Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.
