Притчи 16
1 Плановете на сърцето принадлежат на човека, Но отговорът на езика е от Господа.
Az emberéi a szívnek szándékai, de az Örökkévalótól való a nyelv felelete.
2 Всичките пътища на човека са чисти в собствените му очи, Но Господ претегля духовете.
Mindenik útja az embernek tiszta az ő szemében, de az elméket meghatározza az Örökkévaló.
3 Възлагай делата си на Господа. И ще се утвърдят твоите намерения.
Hárítsd az Örökkévalóra dolgaidat, és majd megszilárdulnak gondolataid.
4 Господ е направил всяко нещо за Себе Си, Дори и нечестивия за деня на злото.
Mindet a maga czéljára alkotta az Örökkévaló, és a gonoszt is a bajnak napjára.
5 Мерзост е Господу всеки, който е с горделиво сърце, Даже ръка с ръка да се съедини, пак той няма да остане ненаказан.
Az Örökkévaló utálata minden büszke szívű; kezet kézre, nem marad büntetlenül.
6 С милост и вярност се отплаща за беззаконието, И чрез страх от Господа хората се отклоняват от злото.
Szeretettel és hűséggel megengeszteltetik a bűn, és istenfélelem által távozunk a rossztól.
7 Когато са угодни на Господа пътищата на човека, Той примирява с него и неприятелите му.
Midőn kedveli az Örökkévaló a férfi útjait, ellenségeit is megbékélteti vele.
8 По-добре малко с правда, Нежели големи доходи с неправда,
Jobb kevés igazsággal, mint termések bősége jog nélkül.
9 Сърцето на човека начертава пътя му, Но Господ оправя стъпките му.
Az ember szíve kigondolja útját, de az Örökkévaló igazítja lépését.
10 Присъдата в устните на царя е боговдъхновена; Устата му няма да погрешат в съда.
Varázs van királynak ajkain: az ítéletben ne vétsen szája.
11 Вярната теглилка и везни са от Господа, Всичките грамове в торбата са Негово дело.
Jogos mérleg és serpenyő az Örökkévalóé, az ő műve minden súlykő a zacskóban.
12 Да се върши беззаконие е мерзост на царете, Защото престолът се утвърждава с правда.
Királyoknak utálata gonoszságot cselekedni, mert igazság által szilárdul meg a trón.
13 Праведните устни са благоприятни на царете, И те обичат онзи, който говори право.
Királyoknak kedve az igazság ajkai; s a ki egyeneset beszél, azt szereti.
14 Яростта на царя е вестителка на смърт, Но мъдрият човек я укротява.
Királynak indulata: halál követei, de bölcs ember megengeszteli azt.
15 В светенето пред лицето на царя има живот, И неговото благоволение е като облак с пролетен дъжд.
Király arczának világosságában élet van, és jóakarata olyan mint a tavaszi eső felhője.
16 Колко по-желателно е придобиването на мъдрост, нежели на злато! И придобиването на разум е за предпочитане, нежели на сребро.
Bölcsességet szerezni mennyivel jobb az aranynál, és értelmet szerezni becsesebb az ezüstnél.
17 Да се отклонява от зло е друм за праведните; Който пази пътя си, опазва душата си.
Az egyenesek pályája: távozni a rossztól; lelkét őrzi meg, a ki megóvja útját.
18 Гордостта предшествува погибелта, И високоумието - падането.
Romlás előtt jár a gőg, és botlás előtt lélek büszkesége.
19 По-добре да е някой със смирен дух между кротките, Нежели да дели користи с горделивите.
Jobb alázatos lelkűnek lenni szerények közt, mint zsákmányt osztani gőgösökkel.
20 Който внимава на словото ще намери добро. И който уповава на Господа е блажен.
A ki ügyel az igére, jót fog találni, s a ki az Örökkévalóban bízik, boldog az!
21 Който е с мъдро сърце ще се нарече благоразумен, И сладостта на устните умножава знание.
A bölcsszívűt nevezik értelmesnek, s az ajkak édessége gyarapítja a tanulságot.
22 Разумът е извор на живот за притежателя му, А глупостта на безумните е наказанието им.
Életforrás az ész a gazdájának, s az oktalanok fenyítése az oktalanság.
23 Сърцето на мъдрия вразумява устата му И притуря знание на устните му.
A bölcsnek szíve oktatja száját és ajkain gyarapítja a tanulságot.
24 Благите думи са медена пита, Сладост на душата и здраве на костите.
Színméz a kellemes beszéd, édes a léleknek és gyógyítás a csontnak.
25 Има път, който се вижда прав на човека. Но краят му е пътища към смърт,
Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
26 Охотата на работника работи за него, Защото устата му го принуждават.
A dolgozónak vágya dolgozott érette, mert szorította őt a szája.
27 Лошият човек копае зло, И в устните му има сякаш пламнал огън.
Az alávaló ember veszedelmet ás, ajkán pedig mintha égető tűz volna.
28 Опак човек сее раздори, И шепотникът разделя най-близки приятели.
A ferdeség embere viszályt indít, és a suttogó barátot választ el.
29 Насилникът измамя ближния си, И го води в недобър път;
Az erőszak embere elcsábítja felebarátját, hogy vezesse őt úton, mely nem jó.
30 Склопя очите си, за да измисля извратени неща. И прехапва устните си, за да постигне зло.
A ki behunyja szemeit, hogy ferdeséget gondoljon ki, a ki fintorgatja ajkait: elhatározta a rosszat.
31 Белите коси са венец на слава, Когато се намират по пътя на правдата.
Díszes korona az ősz haj, igazság útján találtatik.
32 Който скоро не се гневи е по-добър от храбрия, И който владее духа си - от завоевател на град.
Jobb a hosszantűrő, mint a hős, és az indulatán uralkodó, mint a ki várost vesz be.
33 Жребието се хвърля в скута, Но решението чрез него е от Господа.
Ölbe vetik a sorsot, de az Örökkévalótól való minden ítélete.
