Марко 15
1 И на сутринта главните свещеници със старейшините и книжниците и целият синедрион, незабавно се съвещаха и като вързаха Исуса, заведоха Го и Го предадоха на Пилата.
Mindjárt reggel tanácsot tartottak a főpapok a vénekkel és írástudókkal, és az egész tanáccsal együtt. Azután Jézust megkötözve elvitték, és átadták Pilátusnak.
2 И Пилат Го попита: Ти Юдейският цар ли си? А Той му отговори и рече: Ти казваш.
Pilátus pedig megkérdezte őt: „Te vagy-e a zsidók királya?“Ő pedig így felelt: „Te mondod.“
3 И главните свещеници Го обвиняваха в много неща.
És erősen vádolták őt a főpapok.
4 О Имаше още и жени, които гледаха отдалеч, между които бяха и Мария Магдалина, и Мария майката на малкия Яков и на Иосия, и Саломия;
Pilátus pedig ismét megkérdezte őt: „Semmit sem felelsz? Íme, mennyi tanúbizonyságot szólnak ellened!“
5 Но Исус нищо вече не отговори, така щото Пилат се чудеше.
Jézus pedig semmit sem felelt, úgyhogy Pilátus elcsodálkozott.
6 А на всеки празник той им пущаше по един затворник, когото биха поискали.
Ünnepenként pedig egy foglyot szokott elbocsátani nekik, akit éppen óhajtottak.
7 А в онова време имаше някой си на име Варава, затворен заедно с ония бунтовници, които във време на бунта бяха извършили убийство.
Volt pedig egy Barabbás nevű fogoly, megkötöztetve azokkal a lázadókkal együtt, akik a lázadás alkalmával gyilkosságot követtek el.
8 И народът се изкачи и почна да иска от Пилата да им направи, каквото имаше обичай да прави.
A sokaság pedig kiáltva, kezdte kérni Pilátust arra, amit mindenkor megtett nekik.
9 А Пилат в отговор им рече: Искате ли да ви пусна Юдейския цар?
Pilátus pedig ezt kérdezte tőlük: „Akarjátok-e, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát?“–
10 (понеже видя, че главните свещеници от завист бяха Го предали).
mert tudta, hogy irigységből adták kezére a főpapok.
11 Но главните свещеници подбудиха народа да искат по-добре да им пусне Варава.
A főpapok azonban felizgatták a sokaságot, hogy inkább Barabbást bocsássa el nekik.
12 Пилат пак в отговор им рече: Тогава какво да направя с Този, Когото наричате Юдейски цар?
Pilátus pedig ismét megkérdezte tőlük: „Mit akartok tehát, hogy cselekedjem azzal, akit a zsidók királyának mondotok?“
13 А те пак изкрещяха: Разпни Го!
És azok ismét kiáltottak: „Feszítsd meg!“
14 А Пилат им каза: Че какво зло е сторил? Но те много закрещяха: Разпни го!
Pilátus pedig ezt mondta nekik: „De mi rosszat cselekedett?“Azok pedig annál jobban kiáltottak: „Feszítsd meg!“
15 Тогава Пилат, като искаше да угоди на народа, пусна им Варава, а Исуса би и Го предаде на разпятие.
Pilátus pedig eleget akarva tenni a sokaságnak, elbocsátotta nekik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatva, kezükbe adta, hogy megfeszítsék.
16 И войниците Го заведоха вътре в двора, тоест, в преторията, и свикаха цялата дружина.
A vitézek pedig elvitték őt az udvar belső részébe, ami az őrház, és összehívták az egész csapatot.
17 И облякоха Му морава мантия, сплетоха и венец от тръни, та го положиха на главата Му.
Bíborba öltöztették, és tövisből font koszorút tettek a fejére,
18 и почнаха да Го поздравяват със: Здравей, царю Юдейски!
és elkezdték őt köszönteni: „Üdvözlégy, zsidók királya!“
19 И удряха Го по главата с тръст, заплюваха Го, и коленичейки, кланяха Му се.
A fejét nádszállal verték, leköpdösték, és térdet hajtva tisztelték őt.
20 И след като Му се поругаха, съблякоха Му моравата мантия и Го облякоха в Неговите дрехи и Го изведоха вън да Го разпнат.
Mikor pedig kicsúfolták, levették róla a bíbor ruhát, és saját ruháiba öltöztették; és kivitték, hogy megfeszítsék.
21 И накараха да носи кръста Му някой си Симон киринеец, баща на Александра и Руфа, който минаваше на връщане от нива.
Kényszerítettek egy mellettük elmenő embert, bizonyos cirénei Simont, aki a mezőről jött, Alexander és Rufusz atyját, hogy vigye a keresztjét.
22 И завеждат Исуса на мястото Голгота, което значи лобно място.
Elvitték őt a Golgota nevű helyre, amely megmagyarázva azt jelenti: Koponya-hely,
23 И подаваха Му вино смесено със смирна, но Той не прие.
és mirhás bort adtak neki inni; de ő nem fogadta el.
24 И като Го разпъват, разделят си дрехите Му, и хвърлят жребие за тях, кой какво да вземе.
Ekkor keresztre feszítették, és elosztották ruháit, sorsot vetve azokra, hogy ki mit kapjon.
25 А беше третият час, когато Го разпнаха.
Három óra volt, amikor megfeszítették őt.
26 А надписът на обвинението Му бе написан така: Юдейският Цар.
Az elítélésének oka pedig így volt föléje felírva: A ZSIDÓK KIRÁLYA.
27 И с Него разпнаха двама разбойници, един отдясно Му и един отляво Му.
Két rablót is megfeszítettek vele együtt, egyet jobb és egyet bal keze felől.
28 [И се изпълни писанието, което казва: "И с беззаконните се числи"].
És így teljesedett be az Írás, amely azt mondja: „És bűnösök közé számlálták.“
29 И минаващите оттам Го хулеха, като клатеха глави и казваха: Уха! Ти, който разоряваш храма, и за три дни го пак съграждаш,
Az arra menők pedig szidalmazták őt, fejüket hajtogatva és ezt mondva: „Hah! – te, aki lerontod a templomot, és három nap alatt fölépíted,
30 спаси Себе Си и слез от кръста.
szabadítsd meg magadat, és szállj le a keresztről!“
31 Подобно и главните свещеници с книжниците Го ругаеха помежду си, като казваха: Други е избавил, а пък Себе Си не може да избави!
Hasonlóképpen a főpapok is, csúfolódva egymás között, az írástudókkal együtt ezt mondták: „Másokat megmentett, de magát nem bírja megmenteni.
32 Христос Израилевият цар, нека слезе сега от кръста, за да видим и да повярваме. И разпнатите с Него Го ругаеха.
A Krisztus, az Izrael királya, szálljon le most a keresztről, hogy lássuk, és higgyünk.“Akiket vele feszítettek meg, azok is szidalmazták őt.
33 А на шестия час, настана тъмнина по цялата земя, трая до деветия час.
Amikor pedig hat óra lett, sötétség támadt az egész földön kilenc óráig.
34 И на деветия час Исус извика със силен глас: "Елои, Елои, Лама Савахтани?" което значи: Боже Мой, Боже Мой, защо си Ме оставил?
És kilenc órakor Jézus hangosan felkiáltott és ezt mondta: „Elói, Elói! Lámá sabaktáni?“– ami megmagyarázva azt jelenti: „Én Istenem, én Istenem! Miért hagytál el engemet?“
35 И някои от стоящите там, като чуха казаха: Ето вика Илия.
Néhányan pedig meghallva ezt az ott állók közül, ezt mondták: „Íme, Illést hívja.“
36 И един се завтече, натопи гъба в оцет, надяна я на тръст, и Му даде да пие, като казваше: Оставете! Да видим дали ще дойде Илия да Го снеме.
Egy ember pedig odafutott, és egy szivacsot megtöltve ecettel, nádszálra tűzve, inni adott neki, és ezt mondta: „Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy levegye!“
37 А Исус, като издаде силен глас, издъхна.
Jézus pedig hangosan felkiáltva kibocsátotta lelkét.
38 И завесата на храма се раздра на две, отгоре до долу.
Ekkor a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt.
39 А стотникът, който стоеше срещу Него, като видя, че така [извика и] издъхна, рече: Наистина тоя човек беше Син Божи.
Amikor pedig a százados, aki vele átellenben állt, látta, hogy így kiáltva bocsátotta ki lelkét, ezt mondta: „Bizony ez az ember Isten Fia volt!“
40 Имаше още и жени, които гледаха отдалеч, между които бяха и Мария Магдалина, и Мария майката на малкия Яков и на Иосия, и Саломия;
Asszonyok is voltak ott, akik távolról nézték, és közöttük volt a magdalai Mária és Mária, a kis Jakabnak és Józsefnek anyja és Salómé,
41 които, когато беше в Галилея, вървяха подир Исуса и Му служеха; имаше и много други жени, които бяха възлезли с Него в Ерусалим.
akik amikor Galileában volt, akkor is követték őt, és szolgáltak neki; és sok más asszony, akik vele mentek fel Jeruzsálembe.
42 И когато вече се свечери, то, понеже беше приготвителен ден, сиреч, срещу събота,
Amikor immár este lett, mivel péntek volt, azaz szombat előtt való nap,
43 дойде Йосиф от Ариматея, един почтен съветник, който и сам ожидаше Божието царство, и осмели се да влезе при Пилата и да поиска Исусовото тяло.
eljött az arimátiai József, egy tisztességes tanácsbeli, aki maga is várta az Isten országát; bement bátran Pilátushoz, és elkérte Jézusnak testét.
44 А Пилат се почуди дали е вече умрял, и, като повика стотника, попита го дали е от дълго време мъртъв.
Pilátus pedig csodálkozott, hogy már meghalt, ezért magához hívatta a századost, és megkérdezte tőle, hogy régen halt-e meg.
45 И като се научи от стотника, отстъпи тялото на Йосифа.
Amikor ezt megtudta a századostól, odaajándékozta a testet Józsefnek.
46 И той купи плащаница, и като го сне, обви го в плащаницата, и положи го в гроб, който бе изсечен в скала, и привали камък върху гробната врата.
Ő pedig gyolcsot vásárolt, levette őt, begöngyölte a gyolcsba, és elhelyezte egy sírboltba, amely kősziklába volt kivágva; és követ hengerített a sírbolt szájára.
47 А Мария Магдалина и Мария Иосиевата майка гледаха где го полагаха.
A magdalai Mária pedig és Mária, a József anyja nézték, hová helyezték őt.
