< Битие 11 >
1 А по цялата земя се употребяваше един език и един говор.
Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala.
2 И като потеглюваха човеците към изток, намериха поле в Сенаарската земя, гдето се и заселиха.
És lőn mikor kelet felől elindultak vala, Sineár földén egy síkságot találának és ott letelepedének.
3 И рекоха си един на друг: Елате, да направим тухли и да ги изпечем в огъня. Тухли употребяваха вместо камъни, а смола употребяваха вместо кал.
És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt.
4 И рекоха: Елате, да си съградим град, даже кула, чийто връх да стига до небето; и да си спечелим име, да не би да се разпръснем по лицето на цялата земя.
És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén.
5 А Господ слезе да види града и кулата, които градяха човеците.
Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai.
6 И рече Господ: Ето, едни люде са, и всички говорят един език; и това е което са почнали да правят; и не ще може вече да им се забрани, какво да било нещо, що биха намислили да направят.
És monda az Úr: Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, a mit elgondolnak magukban.
7 Елате да слезем, и там да разбъркаме езика им, тъй щото един други да не разбират езика си.
Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét.
8 Така Господ ги разпръсна от там по лицето на цялата земя; а те престанаха да градят града.
És elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének építeni a várost.
9 За това той се наименува Вавилон, защото там Господ разбърка езика на цялата земя; и от там Господ ги разпръсна по лицето на цялата земя.
Ezért nevezék annak nevét Bábelnek; mert ott zavará össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek színére.
10 Ето Симовото потомство: Сим беше на сто години, а роди Арфаксада две години след потопа;
Ez a Sém nemzetsége: Sém száz esztendős korában nemzé Arpaksádot, két esztendővel az özönvíz után.
11 а откак роди Арфаксада, Сим живя петстотин години, и роди синове и дъщери.
És éle Sém, minekutánna nemzette Arpaksádot, ötszáz esztendeig és nemze fiakat és leányokat.
12 Арфаксад живя тридесет и пет години и роди Сала;
Arpaksád pedig harminczöt esztendős vala, és nemzé Séláht.
13 а откак роди Сала, Арфаксад живя четиристотин и три години, и роди синове и дъщери.
És éle Arpaksád, minekutánna nemzette Séláht, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
14 Сала живя тридесет години и роди Евера;
Séláh pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Hébert.
15 а откак роди Евера, Сала живя четиристотин и три години, и роди синове и дъщери.
És éle Séláh, minekutánna nemzé Hébert, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
16 Евер живя тридесет и четири години и роди Фалека;
Héber pedig harmincznégy esztendős vala és nemzé Péleget.
17 а откак роди Фалека, Евер живя четиристотин и тридесет години и роди синове и дъщери.
És éle Héber, minekutánna nemzé Péleget, négyszáz harmincz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
18 Фалек живя тридесет години и роди Рагава;
Péleg pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Réut.
19 а откак роди Рагава, Фалек живя двеста и девет години и роди синове и дъщери.
És éle Péleg, minekutánna nemzé Réut, kétszáz kilencz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
20 Рагав живя тридесет и две години и роди Серуха;
Réu pedig harminczkét esztendős vala, és nemzé Sérugot.
21 а откак роди Серуха, Рагав живя двеста и седем години и роди синове и дъщери.
És éle Réu, minekutánna nemzé Sérugot, kétszáz hét esztendeig és nemze fiakat és leányokat.
22 Серух живя тридесет години и роди Нахора;
Sérug pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Nákhort.
23 а откак роди Нахора, Серух живя двеста години и роди синове и дъщери.
És éle Sérug, minekutánna nemzé Nákhort, kétszáz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
24 Нахор живя двадесет и девет години и роди Тара;
Nákhor pedig huszonkilencz esztendős vala, és nemzé Thárét.
25 а откак роди Тара, Нахор живя сто и деветнадесет години и роди синове и дъщери.
És éle Nákhor, minekutánna nemzé Thárét, száz tizenkilencz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
26 Тара живя седемдесет години и роди Аврама, Нахора и Арана.
Tháré pedig hetven esztendős vala, és nemzé Ábrámot, Nákhort, Háránt.
27 Ето потомството и на Тара: Тара роди Аврама, Нахора и Арана; а Аран роди Лота.
Ez a Tháré nemzetsége: Tháré nemzé Ábrámot, Nákhort és Háránt. Hárán pedig nemzé Lótot.
28 И Аран умря преди баща си Тара в Ур Халдейски, в родната си земя.
Meghala pedig Hárán, az ő atyjának Thárénak szemei előtt, az ő születésének földjén, Úr-Kaszdimban.
29 И Аврам и Нахор си взеха жени; името на Аврамовата жена бе Сарайя, а името на Нахоровата жена Мелха, Дъщеря на Арана, който освен че беше баща на Мелха, беше баща и на Есха.
Ábrám pedig és Nákhor vőnek magoknak feleséget: az Ábrám feleségének neve Szárai; a Nákhor feleségének neve Milkhah, Háránnak Milkhah atyjának és Jiszkáh atyjának leánya.
30 А Сарайя беше бездетна, нямаше чада.
Szárai pedig magtalan vala; nem vala néki gyermeke.
31 И Тара взе сина си Аврама и внука си Лота, Арановия син, и снаха си Сарайя, жената на сина си Аврама та излязоха от Ур Халдейски, за да отидат в Ханаанската земя; и дойдоха в Харан, гдето се и заселиха.
És felvevé Tháré Ábrámot az ő fiát, és Lótot, Háránnak fiát, az ő unokáját, és Szárait, az ő menyét, Ábrámnak az ő fiának feleségét, és kiindulának együtt Úr-Kaszdimból, hogy Kanaán földére menjenek. És eljutának Háránig, és ott letelepedének.
32 И дните на Тара станаха двеста и пет години; и Тара умря в Харан.
Vala pedig Tháré kétszáz öt esztendős, és meghala Tháré Háránban.