Амос 6
1 Горко на охолните в Сион, И на живеещите безгрижно в Самарийската планина, На бележитите мъже от главния между народите, При които дохожда Израилевия дом!
Oh a gondatlanok Cziónban és az elbizakodók Sómrón hegyén, a nemzetek elsejének jelesei és a kikhez eljönnek az Izraél házabeliek!
2 Минете в Халне, та вижте; И от там идете в големия Емат; Тогава слезте в Гет Филистимски; Те по-щастливи ли са от тия царства? Или техният предел по-голям ли е от вашия предел?
Kelljetek át Kalnéba és lássátok, és menjetek onnan a nagy Chamátba, és szálljatok le a filiszteus Gátba: vajon, jobbak-e eme királyságoknál, avagy nagyobb-e határuk a ti határotoknál?
3 Вие, които отдалечавате от себе си лошия ден, И приближавате седалището на насилието,
Akik tova toljátok a veszedelem napját, de közel hoztátok az erőszak ülését.
4 Които лежите на постелки от слонова кост, Простирате се на леглата си, И ядете агнетата от стадото И телците отсред обора,
Kik ott feküsznek elefántcsont ágyakon és elnyújtóznak nyoszolyáikon, és esznek juhokat a nyájból, meg borjakat a hizlalóból.
5 Които пеете празни песни по звука на псалтира, И си изнамирате музикални инструменти както Давида,
Akik danolnak hárfaszó mellett; mint Dávid, kigondoltak maguknak hangszereket.
6 Които пиете вино с цели паници, И се мажете с изрядни масла, А за бедствието на Йосифа не скърбите,
A kik bort isznak tálakból, és az olajok legjavával kenik magukat, mert nem volt fájdalmuk József romlása miatt.
7 По тая прчина, тия ще отидат сега в плен С първите, които ще бъдат пленени, И шумните пиршества на протягащите се ще се прекратят.
Azért most számkivetésbe mennek a számkivetettek élén és véget ér az elnyújtózók rivalgása.
8 Господ Иеова се закле в себе Си, Казва Господ, Бог на Силите и рече: Аз се гнуся от надменността на Якова, И мразя палатите му; За това, ще предам града и всичко що има в него.
Megesküdött az Úr az Örökkévaló önmagára, úgymond az Örökkévaló, a seregek Istene, utálom én Jákób gőgjét és kastélyait gyűlölöm és kiszolgáltatom majd a várost és teljességét.
9 И десет човека, ако останат в една къща, Те един по един ще измрат;
És lészen, ha hátramarad tíz ember egy házban, meghalnak.
10 И когато някой роднина на един умрял, Или оня, който ще го гори, го вдигне да изнесе костите из къщата, Ако рече на оногоз, който се намира по-навътре в къщата: Има ли още някой с тебе? И той отговори - Няма, Тогава ще рече - Мълчи, Защото не бива да споменем името Господне.
S ha fölveszi rokona, s a ki eltakarítja, hogy a csontokat kivigye a házból s azt mondja annak, ki a ház hátulján van: van-e még valaki nálad? – és azt mondja: nincsen! – akkor így szól: csitt, mert nem kell említeni az Örökkévaló nevét!
11 Защото, ето, Господ заповядва, И голямата къща ще бъде поразена с проломи, И малката къща с пукнатини.
Mert íme, az Örökkévaló parancsolja és szétüti a nagy házat darabokká s a kicsi házat roncsokká.
12 Могат ли конете да тичат по скала? Може ли някой да оре там с волове? Но вие обърнахте правосъдието в жлъчка. И плода на правдата в пелин,
Vajon sziklán szaladhatnak-e lovak, avagy szánt-e valaki marhákkal? – hogy méreggé változtattátok a jogot, és az igazság gyümölcsét ürömmé?
13 Вие, които се радвате за нещо, което е никакво, Които казвате - Не придобихме ли си могъщество със своята си сила?
Akik a semminek örülnek, akik mondják: nemde a mi erőnkkel szereztünk magunknak hatalmat!
14 Но, ето, аз ще повдигна народ против вас, доме Израилев, Казва Господ, Бог на Силите; И те ще ви притесняват От прохода на Емат до потока на пустинята.
Mert, íme, én támasztok ellenetek, Izraél háza, úgymond az Örökkévaló, a seregek Istene, egy nemzetet; majd szorítanak benneteket, Chamnát felől egészen a sivatag patakjáig.
