Matiwos Dooshishiyo 20
1 «Dari mengstú woyini miti beyoke finiru ashuwotsi k'at'arosh guuron keshts miti doonzoniye biariye.
Mert hasonlatos a mennyeknek országa a gazdaemberhez, a ki jó reggel kiméne, hogy munkásokat fogadjon az ő szőlejébe.
2 Bí ik ik aawosh ik ik dinariyo dashosh keeweyat, finirwotsi weyini mitook b́woshi.
Megszerződvén pedig a munkásokkal napi tíz pénzben, elküldé őket az ő szőlejébe.
3 Keez sa'atok'on kesht, fino bitst jebatse need'iru k'osh ashuwotsi b́bek'i,
És kimenvén három óra tájban, láta másokat, a kik hivalkodván a piaczon álltak vala.
4 ‹Itwere weyini mit boyok amr finore. Itsh imo geyit k'awntso dashetwe› bí eti.
És monda nékik: Menjetek el ti is a szőlőbe, és a mi igazságos, megadom néktek.
5 Bowere weyini miti datsok boami, ando aaniy shrt sa'atonat jed'iy sa'atok'on kesht mank'o b́k'ali.
Azok pedig elmenének. Hat és kilencz óra tájban ismét kimenvén, ugyanazon képen cselekedék.
6 Tatse ik sa'atok'onowere k'osh ashuwotsi bo need'efere daatsdek't ‹Itmó aaw jamo fino bitsat hanoke it need'ir eegishe?› ett bíaati.
Tizenegy óra tájban is kimenvén, talála másokat, a kik hivalkodva állottak vala, és monda nékik: Miért álltok itt egész napon át, hivalkodván?
7 Bowere ‹Noon k'at'arit asho t'út'atniye› boeti, bíwere ‹Beree itwere weyini mitwots beyok amr finore› bíet.
Mondának néki: Mert senki sem fogadott meg minket. Monda nékik: Menjetek el ti is a szőlőbe, és a mi igazságos, megkapjátok.
8 «Datso b́iltsok'on weyini mitwots doonz fin manatse b́naashitsosh ‹Finirwotsi s'eerr ili k'at'aretswotsatse tuuzr shin k'at'aretswotsok b́borfetsosh bofintsi k'awntso boosh daye› bí eti.
Mikor pedig beestveledék, monda a szőlőnek ura az ő vinczellérjének: Hívd elő a munkásokat, és add ki nékik a bért, az utolsóktól kezdve mind az elsőkig.
9 Mansh tatse ik sa'aton k'at'aretswots ik ikon t'int ik ik dinariyo bodek'i.
És jövén a tizenegyórásak, fejenként tíz-tíz pénzt vőnek.
10 Shin k'at'aretswots bot'intsok'on bogshde bodek'etwok'o boosh bíar, ernmó boowere ik ikon ik ik dinariya bodek'i.
Jövén azután az elsők, azt gondolják vala, hogy ők többet kapnak: de ők is tíz-tíz pénzt vőnek fejenként.
11 Gizo k'aaú dek't́ weyini mito doonzats hank'o ett bomumundi,
A mint pedig fölvevék, zúgolódnak vala a házigazda ellen,
12 ‹Hanots il waat bofin ik sa'atoshe, ernmó aaw jamo aaw k'es'atse mis'fetsat maawron jintswotsnton nonoton taal woshnk'ri.›
Mondván: Azok az utolsók egyetlen óráig munkálkodtak és egyenlőkké tetted azokat velünk, a kik a napnak terhét és hőségét szenvedtük.
13 Weyini miti doonzonwere, finirwotsitse ikosh hank'o ett bí aaniyi, ‹T mashono! neen eegor daderatsee, nokewe ik aawon neesh ik dinariyo dashoshoshnaa?
Ő pedig felelvén, monda azok közül egynek: Barátom, nem cselekszem igazságtalanul veled; avagy nem tíz pénzben szerződtél-é meg velem?
14 Eshe nbano de'er amee, neesh tímtsok'o bodtso iltsanshowere imo shunre.
Vedd, a mi a tiéd, és menj el. Én pedig ennek az utolsónak is annyit akarok adni, mint néked.
15 T took gizatse tshuntso k'alosh alo detsfoshna? Himo taa tewud doo twottsoshee nee n okoori?› »
Avagy nem szabad-é nékem a magaméval azt tennem, amit akarok? avagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok?
16 Maniyere il Iyesus, «Mank'o, shuutstsi teshtswots shintsi, shintsi teshtswots shuutstsi wotitune» bíet.
Ekképen lesznek az utolsók elsők és az elsők utolsók; mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.
17 Maniyere il Iyesus Iyerusalem maantsan bíamfera b́tesh, amoke bobefere weeratse tatsegit b́danifwotsi boaali b́ maants s'eegdek't́ dek'amt́ hank'o boosh bíet,
És mikor felmegy vala Jézus Jeruzsálembe, útközben csupán a tizenkét tanítványt vévén magához, monda nékik:
18 «Hamb, Iyerusalem maantse noamiri, manoknee Ash na'o kahni naashwotsnat nemo danifwotssh beshide imetwe, boowere k'iri angsho bíats angshitúnee.
Ímé, felmegyünk Jeruzsálembe, és az embernek Fia átadatik a főpapoknak és írástudóknak; és halálra kárhoztatják őt,
19 Ik'i ashwoteraw ashuwotssho beshide imetúnee, boowere trgc'o bíatso kaashetúne, bíno garafituno, bín jiitetúnee, ernmó keezl aawots k'irotse tuwitwee.»
És a pogányok kezébe adják őt, hogy megcsúfolják és megostorozzák és keresztre feszítsék; de harmadnap feltámad.
20 Maniyere il Zebdiwos nana'úwots ind, b nana'úwotsnton Iyesusmaants t'iinat b́ shinatse tuk'maldek'at ik keewo bish b́ k'alitwok'o bín b́ k'oni.
Ekkor hozzá méne a Zebedeus fiainak anyja az ő fiaival együtt, leborulván és kérvén ő tőle valamit.
21 Iyesuswere, «Eege ngeyiri?» bí eti. Biwere, «N mengstotse t nana'a gitets hanots iko giro maants, iko k'ano maants bobeetwok'owo taash woshwe!» bíet.
Ő pedig monda néki: Mit akarsz? Monda néki: Mondd, hogy ez az én két fiam üljön a te országodban egyik jobb kezed felől, a másik bal kezed felől.
22 Iyesusmó «It itk'onirwo danatste, taa karnon túshet gondbek'i wanc'o úshosh falituteya?» bíet. Bowere «Ee falitwone!» boeti.
Jézus pedig felelvén, monda: Nem tudjátok, mit kértek. Megihatjátok-é a pohárt, a melyet én megiszom? és megkeresztelkedhettek-é azzal a keresztséggel, a melylyel én megkeresztelkedem? Mondának néki: Meg.
23 Iyesuswere, «Arikon taa t úshet gond bek'i wanc'o úshetute, ernmó k'anonat giromaants bobetwok'o k'alitwo taanaliye, beyokman imetiye tnih boosh b́ k'anits ashuwots s'uzshe.»
És monda nékik: Az én poharamat megiszszátok ugyan, és a keresztséggel, a melylyel én megkeresztelkedem, megkeresztelkedtek; de az én jobb és balkezem felől való ülést nem az én dolgom megadni, hanem azoké lesz az, a kiknek az én Atyám elkészítette.
24 B́ danif tatswots bok'onts k'onman boshishtsok'on eshu git manotsats fayogedbok'ri.
És hallva ezt a tíz, megboszankodék a két testvérre.
25 Iyesusmó jametswotsi s'eegdek't hank'o boosh bí eti. «Ik' danaw ashuwotsatse naashtswots bo ash ashaatse alknee, boon jishirwotswere boon boaalefook'o danfte.
Jézus pedig előszólítván őket, monda: Tudjátok, hogy a pogányok fejedelmei uralkodnak azokon, és a nagyok hatalmaskodnak rajtok.
26 It dagotsnere mank'o woto geyiratse. Ernmó it dagotse een wot geyirwo it guuts wotowe.
De ne így legyen közöttetek; hanem a ki közöttetek nagy akar lenni, legyen a ti szolgátok;
27 Mank'o ititse bogo wotosh geyirwo it guutso wotowe.
És a ki közöttetek első akar lenni, legyen a ti szolgátok.
28 Ash na'oniye bí finar ayuwotsi kashiwosh b́ kasho beshide imoshe b́weyi bako bísh fineyishaliyee» bíet.
Valamint az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért.
29 Maniyere il Iyarikoyitse kesht boamfere ash ash aywots Iyesus jafrats botuwi.
És mikor Jerikóból távozának, nagy sokaság követé őt.
30 Ando weeri gúratse beyiru ash aaw dog gitetswots man weeron beshirwo Iyesusi b́ woto boshishtsok'on «Dawit naay doonzono! oona neesha, noosh maac'o k'ewowe!» ett bokuhi.
És ímé, két vak, a ki az út mellett ül vala, meghallván, hogy Jézus arra megy el, kiált vala, mondván: Uram, Dávidnak Fia, könyörülj rajtunk!
31 Ash ashonwere «Ishooree!» ett boon bofayi, bomó «Dawit naay doonzono! oona neesha noosh maac'o k'ewowe!» et fetst ayidek't bokúhi.
A sokaság pedig dorgálja vala őket, hogy hallgassanak; de azok annál jobban kiáltnak vala, mondván: Uram, Dávidnak Fia, könyörülj rajtunk!
32 Iyesuswere need'dek't́ boon s'eegt «Itsh eeg tk'ale itgeyiri?» bíet.
És megállván Jézus, megszólítá őket és monda: Mit akartok, hogy cselekedjem veletek?
33 Bowere «Doonzono! no ááwwots bok'eshetwok'o woshwe!» boeti.
Mondának néki: Azt, Uram, hogy megnyíljanak a mi szemeink.
34 Iyesuswere boosh maac'o k'ewat bo ááwwotsi b́shuuí, bo ááwwotswere manoor bobek'i, boowere Iyesus jafrats boami.
Jézus pedig megszánván őket, illeté az ő szemeiket; és szemeik azonnal megnyíltak; és követék őt.
