Yohans Dooshishiyo 3
1 Nik'odimosi eteets ash iko fa'e b́tesh, bíewere ferisawino eteef́wts jirwotts Ayhudi naasha b́tesh.
Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere:
2 Ashaan t'úwon Iyesusok waat, «Danifono, Ik'o bínton b́wotiyala bako nee n k'aliru adits keewanotsi k'alosh falituwo konuwor aaliye, manshe nee Ik'oke waats danifo nwottsok'o danfone» bí et.
Ez jöve Jézushoz éjjel, és monda néki: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul; mert senki sem teheti e jeleket, a melyeket te teszel, hanem ha az Isten van vele.
3 Iyesuswere, «Arikon arikoniye itsh keewirwe, asho aani gitlo shuweratse wotiyal Ik'i mengsto bek'osh falratse» bíet.
Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát.
4 Nik'odimoswere, «Eshe, asho bí enashiyakon awuk'o k'alrniya b́ shuweti? Gitlo indumac'ots kindrniya shuweyo b́ falitik'úna?» eton bíaati.
Monda néki Nikodémus: Mimódon születhetik az ember, ha vén? Vajjon bemehet-é az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-é?
5 Iyesuswere hank'o ett bíaaniy, «Ariko, arikoniye neesh t keewiri, asho Shayronat aatson b́shuweyala bako Ik'i mengstots kindo falratse.
Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.
6 Meetsatse shuwetso meetse, Shayiron shuwetsonmo Shayire.
A mi testtől született, test az; és a mi Lélektől született, lélek az.
7 Mansha ‹Gitlo shuwewo itsh geyife› neesh tiettsotse adk'aye.
Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek.
8 Jongo b́shuntso mande b́jongefoni, b́ k'arono shishetwone, ernmó aawoke b́weyirwok'onat aawok bíamiruwok'o danatsne, mank'o shayirats shuwets jamo mank'oyiye.»
A szél fú, a hová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hová megy: így van mindenki, a ki Lélektől született.
9 Nik'odimosuwere, «Aawuk'oneya hank'o woto b́faliti?» ett bíaati.
Felele Nikodémus és monda néki: Mimódon lehetnek ezek?
10 Iyesuswere hank'o ett bísh bíaniyi, «Nee Isra'elsh danifo wotefetsat han danafa'i?
Felele Jézus és monda néki: Te Izráel tanítója vagy, és nem tudod ezeket?
11 Ariko arikoniye neesh tietiry, nodantso keewirwone, no bek'tsonowere gawirwone, itmó no gawts gawo de'atste.
Bizony, bizony mondom néked, a mit tudunk, azt mondjuk, és a mit látunk, arról teszünk bizonyságot; és a mi bizonyságtételünket el nem fogadjátok.
12 Datsatsi keewo itsh tkeewor amaneratste wotiyal daratsi keewo itsh t keewor aawk'oneya it amaniti?
Ha a földiekről szóltam néktek és nem hisztek, mimódon hisztek, ha a mennyeiekről szólok néktek?
13 Darotse oot'ts ash na'oniye okoon daromaand keshtso konwor aaliye.
És senki sem ment fel a mennybe, hanemha az, a ki a mennyből szállott alá, az embernek Fia, a ki a mennyben van.
14 «Muse worwotse dawunzo dambaan k'aaúdek't b́ jittsok'o mank'o ashna'o dambaan tuuzde'er bín jiito geyife.
És a miképen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akképen kell az ember Fiának felemeltetnie.
Hogy valaki hiszen ő benne, el ne veszszen, hanem örök élete legyen. (aiōnios g166)
16 «Bín amanit jametswots dúre dúri beyo b́ daatsituwok'owa bako b́ t'afrawok'o Ik'o datsu ayidek't b́shuntsotse ik s'uzo b́naayi b́ imi. (aiōnios g166)
Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (aiōnios g166)
17 Ik'o b́naayi datsats b́ wosh, datso b́naayn b́ kashitwok'owa bako datsuwats b́ angshishaliye.
Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa.
18 «Bín amantso ats angsheratse, bín amanerawonmó ik s'uz Ik' na'o shútson amano b́ k'aztsosh shinor bíats angshk'reke.
A ki hiszen ő benne, el nem kárhozik; a ki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.
19 Angshonúwere haniye, shááno datsats waare, ashuwotsmó bo fino gond b́ wottsotse sháánoniyere t'aluwo boshuni.
Ez pedig a kárhoztatás, hogy a világosság e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot; mert az ő cselekedeteik gonoszak valának.
20 Gond fin fints jamo shááno shunaka, b́ gond fino b́be'erawok'o sháánomand warake.
Mert minden, a ki hamisan cselekszik, gyűlöli a világosságot és nem megy a világosságra, hogy az ő cselekedetei fel ne fedessenek;
21 Arik wotts keewo finirúwonmó sháánomanda b́ waafo, shááno maants b́weyiruwere b́o fints keewo Ik'i alok'on b́ wottse sháánatse b́ be'etwok'owa.»
A ki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek.
22 Maniye hakon Iyesus b́ danifwotsnton Yihud datsomand bíami, manoknowere gupfetst bonton muk'i b́ teshi.
Ezután elméne Jézus az ő tanítványaival a Júdea földére; és ott időzék velök, és keresztele.
23 Manoor Yohanswere aats ayi beyoke Salem ganoke Henoni eteets beyoke b́gupfera b́tesh, ashuwotswere waatni bo gupefo.
János pedig szintén keresztel vala Énonban, Sálemhez közel, mert ott sok volt a víz. És oda járulának és megkeresztelkedének.
24 Manoor Yohans tiperafa'e b́tesh.
Mert János még nem vetteték a tömlöczbe.
25 Manoor Yohans danifuwotsnat ayhudi iko dagotse nemok'on s'ayini jango moosho tuu b́gutsi.
Vetekedés támada azért a János tanítványai és a judeaiak között a mosakodás felől.
26 Yohans danifuwots Yohans maants t'int «Danifono! andi Yordanosiye bak'etse neenton teshtso, nee b́ jangosh n gawtso, hambe! bíwere gupe b́gupiri, ash jametsutswere b́ maants amirune» boeti.
És menének Jánoshoz és mondának néki: Mester! A ki veled vala a Jordánon túl, a kiről te bizonyságot tettél, ímé az keresztel, és hozzá megy mindenki.
27 Yohans hank'owa ett bíaaniy, «Ik'o bísh b́ imala bako konwor b́wotiyal asho eegor dek'o falratse,
Felele János és monda: Az ember semmit sem vehet, hanem ha a mennyből adatott néki.
28 ‹B́ shin shinatsna taan wosheyi bako, taa Krstostanaliye› etaat tkeewtsok'osh it it tookonor gawu itne.
Ti magatok vagytok a bizonyságaim, hogy megmondtam: Nem vagyok én a Krisztus, hanem hogy ő előtte küldettem el.
29 Guyu mootse detsts ashoniye guyee, ernmó guuyo mashiye guuyo ganoke ned'deniye bín b́k'ebetiye, b́ k'aaro shishono gene'úwitwe, manshe t gene'oniye haniye, bíwere and s'eengutserere.
A kinek jegyese van, vőlegény az; a vőlegény barátja pedig, a ki ott áll és hallja őt, örvendezve örül a vőlegény szavának. Ez az én örömem immár betelt.
30 Bí dambaan dambaan eto bísh geyife, taamo dashan dashan eto taash geyife.»
Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom.
31 Dambe weetwo jametsoniyere boge, daatse wottso datsike, b́ keewirwonwere dastatsi keewe, darotse watso jamoniyere dambe.
A ki felülről jött, feljebb való mindenkinél. A ki a földről való, földi az és földieket szól; a ki a mennyből jött, feljebb való mindenkinél.
32 Bí b́bek'tsonat b́ shishtsone b́gawitiye, errnmó b́ gawuts gawo dek'etwo aaliye.
És arról tesz bizonyságot, a mit látott és hallott; és az ő bizonyságtételét senki sem fogadja be.
33 B́ gawts gawo dek'etwonmó Ik'o arik b́ wottsok'o daniytwe.
A ki az ő bizonyságtételét befogadja, az megpecsételte, hogy az Isten igaz.
34 Ik'o b́ S'ayin shayiro b́ imfo tatsde b́ woterawotse Ik'i woshtso Ik'i aap'o keewitwe.
Mert a kit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja; mivelhogy az Isten nem mérték szerint adja a Lelket.
35 Ik'o niho b́ naayi shunfee, jam keewonowere b́ naaysh kishots imk'rere.
Az Atya szereti a Fiút, és az ő kezébe adott mindent.
