< मरकुस 6 >

1 तैल्ला पत्ती, यीशु तैट्ठां निस्तां अपने नगर नासरते जो जेव। तैसेरे चेले तैस सेइं साथी च़ले।
Akkor Jézus elment onnan, és a hazájába ment, és követték őt a tanítványai.
2 आरामेरे दिहाड़े, यीशु तैन केरे प्रार्थना घरे मां गेइतां तैन लोकन परमेशरेरी गल्लां केरि शिक्षा देने लगो। तैसेरी शिक्षा शुन्तां बड़े लोक हैरान भोए ते एक्की होरि पुछ़ने लग्गे, “एनी मैने एना गल्लां कोट्ठां शिख्खी? एस एत्री अक्ल कोट्ठां आई? एस एत्रे चमत्कार केरनेरी शक्ति कोट्ठां मैल्ली!
És amint eljött a szombat, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan, akik őt hallották, elálmélkodtak, ezt mondván: „Honnan veszi ezeket? És milyen bölcsesség az, ami neki adatott, hogy ilyen csodák is történnek általa?
3 ए त ट्लखान आए, ज़ैन मरियमारू मट्ठू आए। ए त याकूब, योसेस, यहूदा, ते शमौनेरो ढ्ला आए! एसेरी बेइनां भी इश्शे इड़ी रेइचन!” एल्हेरेलेइ तैनेईं यीशुएरो इन्कार कियो।
Talán nem ez az ácsmester, Máriának fia, Jakabnak, Józsefnek, Júdásnak és Simonnak testvére? És nincsenek-e itt közöttünk az ő nőtestvérei is?“És megbotránkoztak őbenne.
4 तैखन यीशुए तैन लोकन अक कहावत ज़ोई, “नबी बेइरींए लोकन मां इज़्ज़तदार भोलो, पन अपने नगरेरे लोकन केरां ते कने अपने रिश्तेदारन केरां त कने अपने घरेबालन मां बेइज़्ज़त भोलो।”
Jézus pedig ezt mondta nekik: „A prófétának csak a maga hazájában, a rokonai között és a saját házában nincs tisztessége.“
5 तैन लोकेईं यीशु पुड़ विश्वास न केरनेरे वजाई सेइं, तैनी तैस नगरी मां सिर्फ थोड़े ज़ेरे बिमार मैनन् पुड़ हथ रेखतां तैना बज़्झ़ाए, तैन केरे अलावा होरो कोई चमत्कार न केरि सको।
Nem is tehetett ott semmi csodát, csak néhány beteget gyógyított meg, rájuk téve kezeit.
6 यीशु नासरत नगरेरे लोकां केरो अविश्वास हेरतां हैरान भोव। तैल्ला पत्ती, तै अपने चेलन सेइं साथी च़ेव्रे पासन केरे ड्लोंव्वन मां परमेशरेरी गल्लां केरि शिक्षा देतो राव।
És csodálkozott azoknak hitetlenségén. Aztán körbejárta a falvakat, és tanított.
7 तैल्ला पत्ती, यीशुए अपने 12 चेले एप्पू कां कुजेइतां, तैन दूई-दूई केरतां भेज़ने लगो। भेज़ने केरां पेइले, तैनी अपने चेलन, लोकन मरां भूतां केरो सायो कढनेरो अधिकार दित्तो।
Majd magához szólította a tizenkettőt, és kezdte őket kiküldeni kettesével, és hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkeken,
8 ते तैनी तैन हुक्म दित्तो, “बत्तां च़लते-च़लते सोटेरे अलावा होरू किछ न नेइयथ। न रोट्टी न झोलो त कने बेटवे मां पेंइसे भी न नेइयथ।
és megparancsolta nekik, hogy az útra semmit ne vigyenek egy boton kívül, se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben;
9 पन बूट लेइयथ, पन दूई-दूई कुरते न लेइयथ।
hanem kössenek sarut, de két ruhát ne öltsenek magukra.
10 ज़ैखन तुस केन्ची ड्लोव्वें मां गाथ, अगर कोई अपने घरे बिश्नेरेलेइ तुसन कुजाए, त तैस्से घरे मां बिश्शथ, ज़ांतगर तैस ड्लोंव्वेरां न निस्सथ।
És ezt mondta nekik: „Ahol valamelyik házba bementek, maradjatok ott mindaddig, amíg tovább nem mentek onnan.
11 अगर केन्ची ड्लोंव्वेरे लोक तुसन कबूल न केरन त कने तुश्शी गल्लां न शुनन्, त तैट्ठां च़लते-च़लते तुस अपने पावां केरि धूड़ झ़ेड़ी छ़ेड्डथ ताके तैन केरे खलाफ गवाही भोए। (अवं तुसन सेइं सच़ ज़ोतईं कि परमेशरेरे आदालतरे दिहाड़े बुरे लोकन सज़ा देलो, ज़ैना सदोम त कने अमोरा नगरन मां रहते थिये। पन ज़ैना लोक तुश्शी गल्लां न शुनेले, तैस नगरेरे लोकन परमेशर बड़ी जादे सज़ा देलो)”
Akik pedig nem fogadnak be titeket, és nem is hallgatnak rátok, onnan kimenve, verjétek le a port is lábaitokról, bizonyságul ellenük. Bizony mondom néktek: Sodomának vagy Gomorának tűrhetőbb lesz a dolga az ítélet napján, mint annak a városnak.“
12 यीशुएरो हुक्म शुन्नेरे बाद, तैनेईं तैट्ठां निस्तां बड़े नगरन मां गेइतां लोकन परमेशरेरी गल्लां शुनेई कि, “तुस अपने पापन करां मनफिराथ।”
Elmentek tehát, és prédikálták, hogy térjenek meg;
13 ते तैनेईं बड़े लोकन मरां भूतां केरो सायो भी कड्डो, त कने बड़े बिमार मैनन् पुड़ तेल लेइतां बज़्झ़ाए।
és sok ördögöt űztek ki, és olajjal sok beteget megkentek és meggyógyítottak.
14 हेरोदेस राज़े भी यीशुएरे बारे मां शुनू, किजोकि यीशुएरू नंव मुशूर भोरू थियूं। तैनी यीशुएरे बारे मां ज़ोवं कि, “शायद, यूहन्ना, ज़ै बपतिस्मो देनेबालो थियो, मुड़दन मरां ज़ींतो भोरोए। एल्हेरेलेइ, तै एना चमत्कार केरि सकते।”
És meghallotta ezeket Heródes király (mert közismert lett az ő neve), és ezt mondta: „Keresztelő János támadt fel a halálból, és azért működnek benne ezek az erők.“
15 होरेईं मैनेईं यीशुएरे बारे मां ज़ोवं कि, “शायद, तै मैन्हु एलिय्याह नबी आए!” पन किछ होरेईं मैनेईं ज़ोवं कि, “तै त पराने ज़मानेरे परमेशरेरी गल्लां ज़ोनेबालां केरो ज़ेरो अक नबी आए!”
Némelyek azt mondták, hogy Illés ő; mások meg azt mondták, hogy próféta, vagy olyan, mint egy a próféták közül.
16 पन हेरोदेस राज़े लोकां केरि गल्लां शुन्तां ज़ोवं कि, “तै मैन्हु त यूहन्ना आए, ज़ेसेरी क्रोड़ी मीं कट्टेव्री थी। तै मुड़दन मरां ज़ींतो भोरो आए!”
Heródes pedig mikor meghallotta ezeket, ezt mondta: „Akinek én fejét vétettem, az a János ez; ő támadt fel a halálból.“
17 हेरोदेस राज़े एन्च़रां सोचू, किजोकि थोड़े दिहाड़ना पेइले, तैनी एप्पू अपने सिपाही भेज़तां यूहन्ना कैद केरतां छ़ड्डोरो थियो। तैनी अपने ढ्ला फिलिप्पुसेरी लाड़ी हेरोदियासेरी वजाई सेइं एन्च़रां कियोरू थियूं, ज़ैस सेइं तैनी ड्ला बनोरो थियो।
Mert maga Heródes fogatta el és vettette börtönbe Jánost, Heródiás miatt, Fülöpnek, az ő testvérének felesége kedvéért, mivelhogy azt vette feleségül.
18 एल्हेरेलेइ, यूहन्ना हेरोदेस राज़े सेइं बार-बार ज़ोतो थियो कि, “तीं अपने ढ्लाएरी लाड़ी सेइं ड्ला बनानो जेइज़ नईं।”
Mert János azt mondta Heródesnek: „Nem szabad neked a testvéred feleségével élned.“
19 तैल्हेरेलेइ हेरोदियास रानी यूहन्ना सेइं दुश्मनी रखती थी ते तैस कत्ल केरनो चाती थी। पन तै तेन्च़रां न केरि सकती थी,
Heródiás pedig ólálkodott utána, és meg akarta őt ölni, de nem tehette,
20 किजोकि हेरोदेस राज़े पतो थियो कि यूहन्ना अक धर्मी ते पवित्र मैन्हु थियो। तैल्हेरेलेइ, हेरोदेस राज़ो तैसेरी बड़ी इज़्ज़त केरतो थियो त कैदखाने मां हेरोदियास रैनी केरां बच़ेइतां रखतो थियो। त तै यूहन्नारी गल्लां शुन्तां बड़ो डरतो थियो, पन तैसेरी गल्लां खुशी सेइं शुन्तो भी थियो।
mert Heródes félt Jánostól, mert igaz és szent embernek ismerte, és oltalmába vette őt; és ráhallgatva, sok dologban követte, és örömest hallgatta őt.
21 आखर्कार यूहन्ना मारनेरो ठीक मौको मैल्लो। हेरोदेस राज़े अपने ज़रमेरी दिहाड़ी मां अक धाम रख्खी। तैस धामी मां तैनी अपने बड़े खास अफसरन, त कने फौजी अफसरन, त कने गलील इलाकेरे बड्डे-बड्डे मैन्हु कुजाए।
De egy alkalmas nap jöttével, mikor Heródes születése ünnepén nagyjainak, vezéreinek és Galilea előkelő embereinek lakomát adott,
22 तैखन हेरोदियास रैनेरी कुई तैस कमरे मां आई, ज़ेड़ी तैना बिश्शोरे थिये। त तैसां तैड़ी नेच़तां हेरोदेस राज़ो त कने तैसेरे मेहमान खुश किये। तैखन राज़े कुईए सेइं ज़ोवं, “ज़ैन तू चास मीं केरां मग, अवं तीं देलो।”
ennek a Heródiásnak a leánya bement és táncolt. Megtetszett Heródesnek és a vendégeknek. A király ezt mondta a leánynak: „Kérj tőlem, amit akarsz, és megadom neked.“
23 त राज़े तैस कुईए सेइं कसम भी खाइ कि, “ज़ैन किछ तू मीं केरां मग्गेली, अवं तीं देलो, इड़ी तगर कि अवं अपनू अध्धू राज़ भी देलो।”
És megesküdött neki: „Bármit kérsz tőlem, megadom neked, még ha országom felét is.“
24 तैल्हेरेलेइ तैस कुइयां बेइर गेइतां, अपनि अम्मा पुच़्छ़ू, “अवं हेरोदेस राज़े केरां कुन मेग्गी?” तैखन तैसेरी अम्मा ज़ोवं, “यूहन्ना बपतिस्मो देनेबालेरी क्रोड़ी मग।”
Ő pedig kiment és megkérdezte anyjától: „Mit kérjek?“Az pedig ezt mondta: „A Keresztelő János fejét.“
25 अकदम तै कुई अन्तर राज़े कां आई त तैस कां मिन्नत की, “अवं चाताईं कि, तू यूहन्ना बपतिस्मो देनेबालेरी क्रोड़ी केटतां एक्की थाले मां हुन्ना आन।”
És a királyhoz nagy sietve azonnal bement, és kérte őt: „Akarom, hogy mindjárt add ide nékem Keresztelő János fejét egy tálon.“
26 तैसेरी गल शुन्तां राज़ो बड़ो दुखी भोव, पन अपनि कसमेरे वजाई सेइं त कने अपने मेहमानां केरे वजाई सेइं तैने इन्कार केरनो न चाव।
A király pedig, noha igen megszomorodott, esküje és a vendégek miatt nem akarta őt elutasítani.
27 तैल्हेरेलेइ, तैनी अकदम एक्की सिपाही हुक्म दित्तो कि, “यूहन्नारी क्रोड़ी केटतां आन।”
És azonnal hóhért küldött a király, és megparancsolta, hogy hozzák el annak fejét.
28 सिपाही कैदखाने मां गेइतां यूहन्नारी क्रोड़ी कट्टाई, त एक्की थाले मां रेखतां आनी त कुईए कां दित्ती। त कुइयां गेइतां अपनि अम्मा कां दित्ती।
Az pedig elment, és fejét vette neki a börtönben, és elhozta a fejét egy tálon, és odaadta a leánynak; a leány pedig az anyjának adta oda.
29 ए गल शुन्तां यूहन्नारे चेले तैड़ी आए, त तैसेरी लाश नेइतां कब्री मां देब्बी छ़ड्डी।
A tanítványai pedig, amikor ezt meghallották, eljöttek, és elvitték a testét, és sírba helyezték.
30 परमेशरेरी गल्लां लोकन शुनानेरे पत्ती, यीशुएरे प्रेरित तैस कां वापस आए, ज़ैना तैनी भेज़ोरे थिये। ज़ैन किछ तैनेईं लोकन सेइं कियोरू ते शिक्षा दित्तोरी थी, तैन सारी गल्लां यीशु सेइं शुनाई।
Az apostolok visszatértek Jézushoz, és elbeszéltek neki mindent, azt is, amiket cselekedtek, azt is, amiket tanítottak.
31 बड़े लोक यीशु त कने तैसेरे चेलन कां एइते गाते थिये। एस वजाई सेइं, तैनन् रोट्टी खानेरे लेइ भी मौको न थियो मैल्लोरो। तैल्हेरेलेइ यीशुए अपने चेलन सेइं ज़ोवं, “मीं सेइं साथी केन्ची अकेन्ती ठैरी एज्जा, त थोड़ो ज़ेरो आराम केरा।”
Ő pedig mondta nekik: „Gyertek velem, csupán ti magatok, valamilyen puszta helyre, és pihenjetek meg egy kevéssé.“Mert sokan voltak a járókelők, és még evésre sem volt alkalmas idejük.
32 एल्हेरेलेइ तैना किश्ती मां च़ेढ़तां, अकेन्ती ठैरी च़ेलि जे।
És elmentek hajón egy puszta helyre, csupán ő maguk.
33 पन बड़े लोकेईं यीशु त तैसेरे चेले गाते लेइतां पिशानी छ़ड्डे कि तैना कोरां च़लोरेन। तैल्हेरेलेइ, सारे नगरेरे मैन्हु पैदल दौड़तां तैन केरां पेइले तैड़ी पुज़्तां अकोट्ठे भोए।
A sokaság pedig meglátta őket, amint mentek, és sokan felismerték őt; és minden városból egybefutottak oda, és megelőzték őket, és odagyülekeztek hozzá.
34 ज़ैखन यीशु किश्ती पुड़ेरां ओस्सो, त तैनी मैन्हु केरि अक बड़ी भीड़ लेइतां तैन पुड़ तरस खाव, किजोकि तैना मैन्हु तैन भैड्डां केरे ज़ेरे थिये, ज़ैन केरो कोई पुहाल न भोए। तैखन यीशु तैन लोकन परमेशरेरे राज़्ज़ेरे बारे मां बेड़ि गल्लां केरि शिक्षा देने लगो।
És kimenve Jézus, nagy sokaságot látott, és megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélkül való juhok. És kezdte őket sok mindenre tanítani.
35 ज़ैखन दिहाड़ी डुबने लग्गोरी थी, त यीशुएरे चेलेईं तैस कां एइतां ज़ोवं, “ई सुनसान ठार आए, ते च़िर भी बड़ू भोरू आए।
Mikor pedig immár az idő későre járt, hozzámenve a tanítványai, ezt mondták: „Puszta ez a hely, és immár az idő későre jár:
36 एन मैनन् भेज़, ताके एना च़ेव्रे पासां केरे बेस्तन त कने ड्लोंव्वन मां गेइतां अपने लेइ खाने जो रोट्टी घिन्न।”
Bocsásd el őket, hogy elmenve a környező majorokba és falvakba, vegyenek maguknak kenyeret; mert nincs mit enniük.“
37 पन यीशुए तैनन् जुवाब दित्तो कि, “तुस्से एन खाने जो रोट्टी देथ।” पन तैनेईं तैस सेइं ज़ोवं, “कुन अस दूई शौव दिहाड़ी केरि कमाई सेइं रोट्टी घिन्तां एन मैनन् खुवाम? एन न भोइ सके!”
Ő pedig azt felelte nekik: „Adjatok nekik ti enni.“Mire ők ezt mondták neki: „Elmenjünk és vegyünk kétszáz pénz árú kenyeret, hogy enni adjunk nékik?“
38 एल्हेरेलेइ, यीशुए तैन सेइं ज़ोवं, “तुसन कां केत्री रोट्टी आन? गेइतां हेरा।” पतो केरनेरे पत्ती, तैनेईं यीशु सेइं ज़ोवं कि, “पंच़ रोट्टी त कने दूई मेछ़ली आन।”
Ő pedig ezt mondta nekik: „Hány kenyeretek van? Menjetek és nézzétek meg.“Amikor megtudták, ezt mondták: „Öt, és két halunk.“
39 तैखन यीशुए अपने चेलन हुक्म दित्तो कि, “सारे मैन्हु नीले घासे पुड़ बिशाला।”
Ekkor megparancsolta nekik, hogy ültessenek le mindenkit csoportonként a zöld pázsitra.
40 एल्हेरेलेइ तैना मैन्हु शौव-शौव त कने पज़ां-पज़ां केरि हुन्डी मां बिश्शी जे।
Letelepedtek tehát szakaszonként, százasával és ötvenesével.
41 तैखन यीशुए अपने हथ्थे मां पंच़ रोट्टी ते दूई मेछ़ली ट्लेइ, त अम्बरेरे पासे तेकतां शुक्र कियूं। तैल्ला पत्ती, यीशु तैना रोट्टी ट्लोड़तां चेलन कां देते जेव कि लोकन खाने जो देन। तेन्च़रां दूई मेछ़ली भी तैन सारे लोकन बेंटी दित्ती।
Ő pedig vette az öt kenyeret és a két halat, és az égre tekintve, hálákat adott, és megszegte a kenyereket, és adta tanítványainak, hogy tegyék azok elé; és a két halat is elosztotta mindnyájuk között.
42 ते सारे मैन्हु खेइतां रेज़्ज़ी जे।
Mindnyájan ettek, és jóllaktak;
43 तैल्ला पत्ती, यीशुएरे चेलेईं बेच़्च़ोरी रोट्टी त कने मेछ़ली केरे टुक्ड़न सेइं 12 टोकरी भेरि।
és felszedték a kenyérből és a halakból a maradékot, tizenkét tele kosárral.
44 ज़ैनेईं रोट्टी त मेछ़ली खेइ, तैन मां 5000 मड़द थिये।
Akik pedig a kenyerekből ettek, mintegy ötezren voltak férfiak.
45 तैल्ला पत्ती, यीशुए अपने चेलन हुक्म दित्तो कि, “तुस किश्ती मां च़ेढ़तां मीं केरां पेइले समुन्दरेरे उस पार बैतसैदा नगरे जो च़ली गाथ, ज़ांतगर अवं एन लोकन न भेज़ी।” त तैना तैट्ठां जे।
Ekkor azonnal arra kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előre a túlsó partra Betsaida felé, amíg ő a sokaságot elbocsátja.
46 लोकन भेज़नेरे पत्ती, यीशु तैट्ठां निस्तां नेड़े एक्की पहैड़ी पुड़ प्रार्थना केरनेरे लेइ जेव।
Miután pedig elbocsátotta őket, fölment a hegyre imádkozni.
47 ज़ैखन ड्लोझ़ भोइ, त तै किश्ती, ज़ैस मां यीशुएरे चेले थिये, समुन्दरेरे मझ़ाटे थी, त यीशु अकैल्लो ज़मीनी पुड़ थियो।
Mikor beesteledett, a hajó a tenger közepén volt, ő pedig egymaga a szárazon.
48 तैनी हेरू कि तैसेरे चेले किश्ती मां च़ेप्पू देइ-देइ परेशान भोने लग्गोरेन, किजोकि एग्रोवरां बड़ी तेज़ हवा च़लोरी थी। लगभग झ़ेज़्झ़ेरे च़ेव्रे बज़ेई ज़ैखन हेजू आंधरू थियूं, यीशु समुन्दरेरे पैनी पुड़ च़ेलतां अपने चेलन कां अव। तै तैन केरां अग्रोवं निस्नू चातो थियो।
És látta őket, amint az evezéssel vesződnek, mert a szél velük szembe fújt; és az éj negyedik szakában hozzájuk ment a tengeren járva, és el akart haladni mellettük.
49 पन ज़ैखन तैनेईं यीशु समुन्दरेरे पैनी पुड़ च़लतो लाव, त तैनेईं सोचो कि तै भूत आए। तैल्हेरेलेइ, तैनेईं चिन्डां मैरी,
Azok pedig látva őt a tengeren járni, kísértetnek vélték, és felkiáltottak;
50 किजोकि तैना सारे तैस हेरतां बड़े डेरि जोरे थिये। पन तैनी अकदम तैन सेइं गल्लां की ते ज़ोवं, “हिम्मत रखा! अवं आईं। डरा न!”
mert mindnyájan látták őt, és megrémültek. De ő azonnal megszólította őket, és mondta nekik: „Bízzatok, én vagyok, ne féljetek.“
51 तैखन तै तैन केरि किश्ती मां च़ढ़ो, ते तूफान च़लनो बन्ध भोइ जेव। तैखन चेले बड़े हैरान भोए,
Ekkor beszállt hozzájuk a hajóba, és elállt a szél, ők pedig szerfölött álmélkodtak és csodálkoztak magukban,
52 किजोकि तैनेईं न थियूं समझ़ोरू कि यीशु केन्च़रां रोट्टी त कने मेछ़ली बधोरी थी, पन तैन केरे मन बेसमझ़ भोरे थिये।
mert nem okultak a kenyerekből, mivel a szívük meg volt keményedve.
53 तैल्ला पत्ती, यीशु त तैसेरे चेले गलील समुन्दर पार केरतां गन्नेसरत नंव्वेरे जगाई पुड़ पुज़्ज़े। तैड़ी तैनेईं किनारे पुड़ किश्ती बेंधतां रख्खी।
Ezután átkelve a túlsó partra, eljutottak Genezáret földjére, és kikötöttek.
54 ज़ैखन तैना किश्ती पुड़ेरां ओस्से, त तैट्ठेरे लोकेईं यीशु पिशैनी छ़ड्डो।
De mihelyt kiszálltak a hajóból, azonnal megismerték őt,
55 एल्हेरेलेइ, तैनेईं सारे इलाके मां गेइतां लोकन खबर शुनाई कि यीशु ओरोए। ज़ेड़ी-ज़ेड़ी लोकेईं शुनू कि यीशु ओरोए, तैड़ी लोकेईं बिमार मैन्हु खट्टी पुड़ छ़ुइतां यीशु कां आन्ने लग्गे, ताके तै तैनन् बज़्झ़ाए।
és befutva az egész környéket, kezdték a betegeket az ágyakon ide-oda hordozni, amerre hallották, hogy ő ott van.
56 ज़ेड़ी कोन्ची ड्लोंव्वन मां, नगरन या बेस्तन मां यीशु गातो थियो, तैड़ी लोक बिमार मैनन् बज़ारन मां यीशु कां एन्तां रखते थिये। तैना यीशु सेइं मिन्त केरते थिये कि, तैन सिर्फ तैसेरे लिगड़े सेइं हुरने देन। ज़ेत्रे बिमार मैन्हु यीशु सेइं हथ लाते थिये, तैना सारे बेज़्झ़ोते थिये।
És ahová csak bement, falvakba, városokba vagy majorokba, a betegeket letették a piacokon, és kérték őt, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék, és valahányan csak megérintették, meggyógyultak.

< मरकुस 6 >