< Soloumane ea Gesami 4 >
1 “Na dogolegei! Di da baligiliwane noga: i ba: sa! Dia si da dia odagi dedebosu abula baligadili, nenemegisa. Dia dialuma hinabo da goudi wa: i amo da Gilia: de agologa soagagala: ahoa agoane ououloba dabe ba: sa.
Ímé szép vagy, én mátkám, ímé szép vagy, a te szemeid galambok a te fátyolod mögött; a te hajad hasonló a kecskéknek nyájához, melyek a Gileád hegyéről szállanak alá.
2 Dia bese da sibi amo da hinabo waha dafoga: i amola dodofei agoane, folowaidafa ba: sa. Afae da hame gui ba: sa. Ilia huluane defele dadalei ba: sa.
A te fogaid hasonlók a megnyirt juhoknyájához, melyek a fördőből feljőnek, melyek mind kettősöket ellenek, és nincsen azok között meddő.
3 Dia lafi gadofo da yoi efe agoai gala. Di da sia: sea, amo da noga: idafa ba: sa. Dia ba: dia odagi dedebosu abula baligadili, da nenemegisa.
Mint a karmazsin czérna, a te ajkaid, és a te beszéded kedves, mint a pomagránátnak darabja, olyan a te vakszemed a te fátyolod alatt.
4 Dia asogoa da Da: ibidi ea diasu gado gagagula heda: i agoane, ononoi amola hohona: boi ba: sa. Dia gisa: gisu ga: i da da: igene ga: su 1000 agoane legei ba: sa.
Hasonló a te nyakad a Dávid tornyához, a mely építtetett fegyveres háznak, a melyben ezer paizs függesztetett fel, mind az erős vitézek paizsai.
5 Dia dodo da ‘gasele dia’ ohe aduna lalelegei amo da ‘lili’ bugi ganodini ha: i nanebe agoai ba: sa.
A te két emlőd olyan, mint két vadkecske, egy zergének kettős fia, a melyek a liliomok közt legelnek.
6 Na da gabusiga: ‘me’ agolo ganodini esalumu. Hahabe fo da fulabosea amola gasi da alalolesisia fawane yolesimu.
Míg meghűsül a nap, és elmulnak az árnyékok, elmegyek a mirhának hegyére, és a tömjénnek halmára.
7 Na dogolegei! Di da noga: idafa ba: sa. Di da baligili noga: idafa.
Mindenestől szép vagy, én mátkám, és semmi szeplő nincs benned!
8 Na uda! Ani Lebanone Goumi alelaloi amo fisili ahoa: di! Lebanonega ani ahoa: di! Amana Goumi da: iya gado amoga gudu sa: ima! Amola Sine Goumi amola Hemone Goumi (amoga laione wa: me amola lebade wa: me fi diala) amoga gudu sa: ima!
Én velem a Libánusról, én jegyesem, én velem a Libánusról eljőjj; nézz az Amanának hegyéről, a Sénirnek és Hermonnak tetejéről, az oroszlánoknak barlangjokból, a párduczoknak hegyeiről.
9 Di da na dogolegei amola na uda! Dia siga ba: be amola dia gisa: gisu ga: i amo da fedege agoane, na dogo wamolai dagoi.
Megsebesítetted az én szívemet, én húgom, jegyesem, megsebesítetted az én szívemet a te szemeidnek egy tekintésével, a te nyakadon való egy aranylánczczal!
10 Na dogolegei amola na uda! Dia sasagesu hou da nama hahawane hamosa. Dia sasagesu hou da waini hano ea hedai baligisa. Dia gabusiga: da hedama: ne fodole nasu ea hedabe baligisa.
Mely igen szépek a te szerelmeid, én húgom, jegyesem! mely igen jók a te szerelmeid! jobbak a bornál, és a te keneteidnek illatja minden fűszerszámnál!
11 Na dogolegei! Agime hano ea heda da dia lafi gadofo da: iya diala. Dia gona: su da nama dodo maga: me amola agime hano agoai gala. Dia abula ga: i gabusiga: da Lebanone ea gabusiga: defele gala.
Színmézet csepegnek a te ajkaid, én jegyesem, méz és tej van a te nyelved alatt, és a te ruháidnak illatja, mint a Libánusnak illatja.
12 Na dogolegei, na uda da muguniai ifabi amola gagoiga sisiga: i ifabi amola hisu nasu hano bubuga: su agoai gala.
Olyan, mint a berekesztett kert az én húgom, jegyesem! mint a befoglaltatott forrás, bepecsételt kútfő!
A te csemetéid gránátalmás kert, édes gyümölcsökkel egybe, cziprusok nárdusokkal egybe.
14 Amogawi bugi liligi da noga: le heda: sa. Ilia da ‘bomegala: nidi’ bugi defele heda: sa. Amola amoga fage noga: idafa legei dialebe ba: sa. Amogawi, hedama: ne fodole nasu amola gabusiga: manoma hamosu bugi huluanedafa dialebe ba: sa. Amo da hena, nade, sa: falone, ga: lamase, sinamone, me, a:lou amola gabusiga: manoma hamosu bugi huluane.
Nárdus és sáfrány, jóillatú nád és fahéj, mindenféle temjéntermő fákkal, mirha és áloes, minden drága fűszerszámokkal.
15 Ifabi hano soga: su da hano nawa: li amo Lebanone Goumi alelaloi amoga dalebe ba: sa.” Uda da amane sia: i,
Kerteknek forrása, élő vizeknek kútfeje, melyek folynak a Libánusról.
16 “Ga (north) fo amo nedigima! Ga (south) fo amo na ifabia fulaboma! Hisi amo gabusiga: amoga nabalelesima! Na sasagesu dunu ea ifabia misa: ne amola amo ea fage legei noga: idafa moma: ne, logo doasima.”
Serkenj fel északi szél, és jőjj el déli szél, fújj az én kertemre, folyjanak annak drága illatú szerszámai, jőjjön el az én szerelmesem az ő kertébe, és egye annak drágalátos gyümölcsét.