< Ma:diu 12 >

1 Amo galu, Yesu da Sa: bade esoga gagoma sagai soge amo ganodini lalu. Ea ado ba: su dunu da ha: iba: le, gagoma oso faili nanu.
Ἐν ἐκείνῳ τῷ καιρῷ ἐπορεύθη ὁ Ἰησοῦς τοῖς σάββασιν διὰ τῶν σπορίμων· οἱ δὲ μαθηταὶ αὐτοῦ ἐπείνασαν, καὶ ἤρξαντο τίλλειν στάχυας καὶ ἐσθίειν.
2 Amo hou ba: beba: le, Fa: lisi dunu da Yesuma amane sia: i, “Ba: ma! Dia ado ba: su dunu da Sa: bade eso sema wadela: sa!”
οἱ δὲ Φαρισαῖοι ἰδόντες εἶπαν αὐτῷ· ἰδοὺ οἱ μαθηταί σου ποιοῦσιν ὃ οὐκ ἔξεστιν ποιεῖν ἐν σαββάτῳ.
3 Yesu da bu adole i, “Dilia da Da: ibidi amola ea na: iyado ilia ha: iba: le hamoi amohame idibala: ?
ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς· οὐκ ἀνέγνωτε τί ἐποίησεν Δαυεὶδ, ὅτε ἐπείνασεν καὶ οἱ μετ’ αὐτοῦ;
4 E da Gode Ea diasu ganodini golili sa: ili, agi ga: gi amo da Godema i dagoi, e amola ea fa: no bobogesu dunu da lale mai dagoi. Musa: goe agi ga: gi da sema bagade galu. Gobele salasu dunu fawane nasu.
πῶς εἰσῆλθεν εἰς τὸν οἶκον τοῦ θεοῦ καὶ τοὺς ἄρτους τῆς προθέσεως ἔφαγον, ὃ οὐκ ἐξὸν ἦν αὐτῷ φαγεῖν οὐδὲ τοῖς μετ’ αὐτοῦ, εἰ μὴ τοῖς ἱερεῦσιν μόνοις;
5 Dilia Gode Sia: Dedei Buga hame idibala: ? Gobele salasu dunu da Sa: bade eso huluane Debolo Diasu ganodini Sa: bade Sema wadela: sa. Be amo da wadela: i hou hame.
ἢ οὐκ ἀνέγνωτε ἐν τῷ νόμῳ ὅτι τοῖς σάββασιν οἱ ἱερεῖς ἐν τῷ ἱερῷ τὸ σάββατον βεβηλοῦσιν καὶ ἀναίτιοί εἰσιν;
6 Na da dilima sia: sa! Debolo Diasu ea hou baligisu Dunu da wali guiguda: esala.
λέγω δὲ ὑμῖν ὅτι τοῦ ἱεροῦ μεῖζόν ἐστιν ὧδε.
7 Gode Sia: da agoane dedei diala, ‘Na da ohe gobele salasu hou hame, be asigi gogolema: ne olofosu hou fawane hanasa!’ Dilia da amo sia: dawa: i ganiaba, dilia da dunu ida: iwane Ema hame fofada: la: loba.
εἰ δὲ ἐγνώκειτε τί ἐστιν· ἔλεος θέλω καὶ οὐ θυσίαν, οὐκ ἂν κατεδικάσατε τοὺς ἀναιτίους.
8 Bai Dunu Egefe da Sa: bade eso amoma Hina esala.”
κύριος γάρ ἐστιν τοῦ σαββάτου ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου.
9 Amo soge yolesili, Yesu da ilia sinagoge diasu ganodini golili sa: i.
Καὶ μεταβὰς ἐκεῖθεν ἦλθεν εἰς τὴν συναγωγὴν αὐτῶν.
10 Dunu afae amo ea lobo lologoi dialu amo diasu ganodini esalebe ba: i. Dunu eno ilia da Yesu dafama: ne ado ba: musa: dawa: beba: le, amane sia: i, “Sa: bade eso amoga, dunu da uhinisu hou hamosea, e da ninia Sema wadela: sala: ?”
καὶ ἰδοὺ ἄνθρωπος χεῖρα ἔχων ξηράν· καὶ ἐπηρώτησαν αὐτὸν λέγοντες· εἰ ἔξεστιν τοῖς σάββασιν θεραπεῦσαι; ἵνα κατηγορήσωσιν αὐτοῦ.
11 Yesu da bu adole i, “Dilia da Sa: bade esoga sibi da uli dogoi ganodini dafasea, adi hamoma: bela: ? Sibi ea eda da bu hiougili gadoma: bela: ? Dafawane! E da fidimu!
ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς· τίς ἔσται ἐξ ὑμῶν ἄνθρωπος ὃς ἕξει πρόβατον ἕν, καὶ ἐὰν ἐμπέσῃ τοῦτο τοῖς σάββασιν εἰς βόθυνον, οὐχὶ κρατήσει αὐτὸ καὶ ἐγερεῖ;
12 Be dunu ea esalusu da sibi ea esalusu amo baligi dagoi. Amaiba: le, ninia Sema amo ganodini, Sa: bade esoga hawa: hamosu noga: iwane hamomu da defea.”
πόσῳ οὖν διαφέρει ἄνθρωπος προβάτου· ὥστε ἔξεστιν τοῖς σάββασιν καλῶς ποιεῖν.
13 Amalalu, Yesu da lobo lologoi dunuma amane sia: i, “Dia lobo moloma!” Amalalu, ea lobo molole, ea lobo bu ida: iwane, ea lobo eno defele ba: i.
τότε λέγει τῷ ἀνθρώπῳ· ἔκτεινόν σου τὴν χεῖρα. καὶ ἐξέτεινεν, καὶ ἀπεκατεστάθη ὑγιὴς ὡς ἡ ἄλλη.
14 Amalalu, Fa: lisi dunu da yolesili asili, fofada: ne, Yesu medomusa: ilegesu.
ἐξελθόντες δὲ οἱ Φαρισαῖοι συμβούλιον ἔλαβον κατ’ αὐτοῦ, ὅπως αὐτὸν ἀπολέσωσιν.
15 Be amo medole legemu hou nababeba: le, Yesu da amo sogebi yolesiagai. Dunu bagohame da Ema fa: no bobogei. Amalalu, Yesu da dunu ilia olo huluane uhinisisi dagoi.
Ὁ δὲ Ἰησοῦς γνοὺς ἀνεχώρησεν ἐκεῖθεν. καὶ ἠκολούθησαν αὐτῷ πολλοί, καὶ ἐθεράπευσεν αὐτοὺς πάντας,
16 E da ilima amo hou eno dunuma mae olelema: ne sia: i.
καὶ ἐπετίμησεν αὐτοῖς ἵνα μὴ φανερὸν αὐτὸν ποιήσωσιν·
17 Amo hou hamoiba: le, musa: balofede dunu Aisaia ea sia: da didili hamoi dagoi ba: i.
ἵνα πληρωθῇ τὸ ῥηθὲν διὰ Ἡσαΐου τοῦ προφήτου λέγοντος·
18 Aisaia da musa: amane sia: i, “Na hawa: hamosu dunu Na ilegei, amo ba: ma! E da na dogolegeidafa! Na da Na A: silibu Ema imunu. Na da dunu fifi asi gala huluane ilima fofada: musa: misunu. E da ilima amo hou olelemu.
ἰδοὺ ὁ παῖς μου ὃν ᾑρέτισα, ὁ ἀγαπητός μου εἰς ὃν ηὐδόκησεν ἡ ψυχή μου· θήσω τὸ πνεῦμά μου ἐπ’ αὐτόν, καὶ κρίσιν τοῖς ἔθνεσιν ἀπαγγελεῖ.
19 E da sia: ga hame gegemu, hame wele sia: mu. E da logoga sia: olelemusa: ha: giwane hame sia: mu.
οὐκ ἐρίσει οὐδὲ κραυγάσει, οὐδὲ ἀκούσει τις ἐν ταῖς πλατείαις τὴν φωνὴν αὐτοῦ.
20 E da saga: baea: i da hame fimu. Hanu ea lalu gona: su da usimusa: ba: sea, E da amo hame haba: domu. E da mae yolesili hawa: hamonanumu. Moloidafa hou da doaga: beba: le fawane yolesimu.
κάλαμον συντετριμμένον οὐ κατεάξει καὶ λίνον τυφόμενον οὐ σβέσει, ἕως ἂν ἐκβάλῃ εἰς νῖκος τὴν κρίσιν.
21 Dunu fifi asi gala da Ea hou lalegaguiba: le, ilia da hobea misunu hou dafawane hamoma: beyale dawa: mu.”
καὶ τῷ ὀνόματι αὐτοῦ ἔθνη ἐλπιοῦσιν.
22 Ilia da dunu afae amo ea dogo ganodini wadela: i a: silibu da aligila sa: iba: le si dofoi amola sia: hamedei gala, amo Yesuma oule misi. Yesu da amo dunu uhinisi dagoi. Amalalu, e da bu ba: i amola bu sia: baoui.
Τότε προσηνέχθη αὐτῷ δαιμονιζόμενος τυφλὸς καὶ κωφός· καὶ ἐθεράπευσεν αὐτόν, ὥστε τὸν κωφὸν λαλεῖν καὶ βλέπειν.
23 Dunu huluane da amo hou ba: beba: le bagadewane fofogadigi. Ilia da amane adole ba: i, “Amabela: ? Amo dunu da Da: ibidi Egefela: ?”
καὶ ἐξίσταντο πάντες οἱ ὄχλοι καὶ ἔλεγον· μήτι οὗτός ἐστιν ὁ υἱὸς Δαυείδ;
24 Be Fa: lisi dunu da amo hou nababeba: le, amane sia: i, “E da Bilisibale, wadela: i a: silibu ea hina, amo ea gasaga, Fio liligi fadegasa.”
οἱ δὲ Φαρισαῖοι ἀκούσαντες εἶπον· οὗτος οὐκ ἐκβάλλει τὰ δαιμόνια εἰ μὴ ἐν τῷ Βεελζεβοὺλ ἄρχοντι τῶν δαιμονίων.
25 Yesu da ilia asigi dawa: su dawa: beba: le, amane sia: i, “Dunu fi da afafasea, amo fi da wadela: mu. Moilai fi o sosogo fi amola da afafasea, dafamu.
εἰδὼς δὲ τὰς ἐνθυμήσεις αὐτῶν εἶπεν αὐτοῖς· πᾶσα βασιλεία μερισθεῖσα καθ’ ἑαυτῆς ἐρημοῦται, καὶ πᾶσα πόλις ἢ οἰκία μερισθεῖσα καθ’ ἑαυτῆς οὐ σταθήσεται.
26 Sa: ida: ne ea fi gilisisu afae da ea fi dunu eno amoma gegene, sefasisia, Sa: ida: ne ea fi da afafae dagoi amola hedolo dafai dagoi ba: mu.
καὶ εἰ ὁ σατανᾶς τὸν σατανᾶν ἐκβάλλει, ἐφ’ ἑαυτὸν ἐμερίσθη· πῶς οὖν σταθήσεται ἡ βασιλεία αὐτοῦ;
27 Na da Bilisibale amo ea gasaga Fio liligi fadegale fasisia, dilia fa: no bobogesu dunu da nowa ea gasaga amo liligi fadegasala: ? Amaiba: le dilima fa: no bobogesu dunu ilia hou, da dilia hou da giadofai amo olelesa.
καὶ εἰ ἐγὼ ἐν Βεελζεβοὺλ ἐκβάλλω τὰ δαιμόνια, οἱ υἱοὶ ὑμῶν ἐν τίνι ἐκβάλλουσιν; διὰ τοῦτο αὐτοὶ κριταὶ ἔσονται ὑμῶν.
28 Be Na da Gode Ea A: silibu amo Ea gasaga Fio liligi fadegale fasisa galea, defea, Gode Ea Hinadafa Hou da doaga: i dagoi, amo dawa: ma.
εἰ δὲ ἐν πνεύματι θεοῦ ἐγὼ ἐκβάλλω τὰ δαιμόνια, ἄρα ἔφθασεν ἐφ’ ὑμᾶς ἡ βασιλεία τοῦ θεοῦ.
29 Dunu da gasa bagade dunu ea liligi samogemusa: dawa: sea, e da hidadea gasa bagade dunu ea lobo la: gili, amo fa: no ea diasu golili sa: ili, ea liligi samogesa.
ἢ πῶς δύναταί τις εἰσελθεῖν εἰς τὴν οἰκίαν τοῦ ἰσχυροῦ καὶ τὰ σκεύη αὐτοῦ ἁρπάσαι, ἐὰν μὴ πρῶτον δήσῃ τὸν ἰσχυρόν, καὶ τότε τὴν οἰκίαν αὐτοῦ διαρπάσῃ;
30 Nowa dunu da Namagai hame esalea, e da Nama ha lai agoane. Nowa da Na sibi hame gilisisia, e da Na sibi afagogosa.
ὁ μὴ ὢν μετ’ ἐμοῦ κατ’ ἐμοῦ ἐστιν, καὶ ὁ μὴ συνάγων μετ’ ἐμοῦ σκορπίζει.
31 Amaiba: le, wadela: i hou huluane amola lasogole sia: huluane, Gode da gogolema: ne olofomu. Be dunu da Gode Ea A: silibu Hadigidafa gala Ema ha lale lasogole sia: sea, amo Gode da hame gogolema: ne olofomu.
Διὰ τοῦτο λέγω ὑμῖν, πᾶσα ἁμαρτία καὶ βλασφημία ἀφεθήσεται τοῖς ἀνθρώποις, ἡ δὲ τοῦ πνεύματος βλασφημία οὐκ ἀφεθήσεται.
32 Nowa da Dunu Egefema lasogole sia: sea, bu fofada: sea, ea hou da gogolema: ne olofoi dagoi ba: mu. Be Gode Ea A: silibu Hadigidafa gala Ema lasogole sia: sea, gogolema: ne olofosu da hame ba: mu. Wali osobo bagade eso amola fa: no misunu eso huluane ganodini, gogolema: ne olofosu hamedafa ba: mu. (aiōn g165)
καὶ ὃς ἐὰν εἴπῃ λόγον κατὰ τοῦ υἱοῦ τοῦ ἀνθρώπου, ἀφεθήσεται αὐτῷ· ὃς δ’ ἂν εἴπῃ κατὰ τοῦ πνεύματος τοῦ ἁγίου, οὐκ ἀφεθήσεται αὐτῷ οὔτε ἐν τούτῳ τῷ αἰῶνι οὔτε ἐν τῷ μέλλοντι. (aiōn g165)
33 Ifa ida: iwane gala da dulu ida: iwane legesa. Wadela: i ifa da dulu wadela: i gala legesa. Dunu da ifa ea dulu ba: sea, ilia da amo ifa ea hou dawa: sa.
Ἢ ποιήσατε τὸ δένδρον καλὸν καὶ τὸν καρπὸν αὐτοῦ καλόν, ἢ ποιήσατε τὸ δένδρον σαπρὸν καὶ τὸν καρπὸν αὐτοῦ σαπρόν· ἐκ γὰρ τοῦ καρποῦ τὸ δένδρον γινώσκεται.
34 Dilia wadela: i sania fi! Dilia hou da wadela: iba: le, ida: iwane sia: habodane sia: ma: bela? Dunu ilia lafidili sia: da hidadea ilia dogoga maha.
γεννήματα ἐχιδνῶν, πῶς δύνασθε ἀγαθὰ λαλεῖν πονηροὶ ὄντες; ἐκ γὰρ τοῦ περισσεύματος τῆς καρδίας τὸ στόμα λαλεῖ.
35 Dunu ida: iwane gala da ida: iwane ligisisu amoga liligi ida: iwane olelesa. Be wadela: i dunu da wadela: i ligisisu amoga wadela: i liligi olelesa.
ὁ ἀγαθὸς ἄνθρωπος ἐκ τοῦ ἀγαθοῦ θησαυροῦ ἐκβάλλει τὰ ἀγαθά, καὶ ὁ πονηρὸς ἄνθρωπος ἐκ τοῦ πονηροῦ θησαυροῦ ἐκβάλλει πονηρά.
36 Na dilima sia: sa. Fofada: su Eso doaga: sea, dunu huluane ilia lafidili udigili sia: i huludafa amoba: le Na da fofada: mu.
λέγω δὲ ὑμῖν ὅτι πᾶν ῥῆμα ἀργὸν ὃ λαλήσουσιν οἱ ἄνθρωποι ἀποδώσουσιν περὶ αὐτοῦ λόγον ἐν ἡμέρᾳ κρίσεως.
37 Dilia sia: sia: beba: le, fofada: sea, Fofada: su Dunu da dili mogili da wadela: le hamoi, mogili da hou ida: iwane hamoi, amane ilegemu.”
ἐκ γὰρ τῶν λόγων σου δικαιωθήσῃ, καὶ ἐκ τῶν λόγων σου καταδικασθήσῃ.
38 Amalalu, Sema olelesu dunu amola Fa: lisi dunu da Yesuma amane sia: i, “Olelesu! Di da gasa bagade dawa: digima: ne olelesu hamoma!”
Τότε ἀπεκρίθησαν αὐτῷ τινες τῶν γραμματέων καὶ Φαρισαίων λέγοντες· διδάσκαλε, θέλομεν ἀπὸ σοῦ σημεῖον ἰδεῖν.
39 Yesu E bu adole i, “Wadela: i fi amola dabua fawane molole ogogosu fi ilia da dawa: digima: ne olelesu hogosa. Be Na da dawa: digima: ne olelesu dilima hame imunu. Youna fawane ea dawa: digima: ne olelesu dawa: ma!
ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν αὐτοῖς· γενεὰ πονηρὰ καὶ μοιχαλὶς σημεῖον ἐπιζητεῖ, καὶ σημεῖον οὐ δοθήσεται αὐτῇ εἰ μὴ τὸ σημεῖον Ἰωνᾶ τοῦ προφήτου.
40 Youna da eso udiana amola gasi udiana, menabo bagade ea hagomo ganodini dialu. Amo defele, Dunu Egefe da osobo ea dogo ganodini eso udiana amola gasi udiana dialumu.
ὥσπερ γὰρ ἦν Ἰωνᾶς ἐν τῇ κοιλίᾳ τοῦ κήτους τρεῖς ἡμέρας καὶ τρεῖς νύκτας, οὕτως ἔσται ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ἐν τῇ καρδίᾳ τῆς γῆς τρεῖς ἡμέρας καὶ τρεῖς νύκτας.
41 Fofada: su Eso doaga: sea, Ninife dunu da dilima fofada: mu. Bai ilia da Youna ea sia: nababeba: le, gogosiane, Godema sinidigi. Be Dunu waha esala, da Youna ea hou baligi dagoi.
ἄνδρες Νινευεῖται ἀναστήσονται ἐν τῇ κρίσει μετὰ τῆς γενεᾶς ταύτης καὶ κατακρινοῦσιν αὐτήν, ὅτι μετενόησαν εἰς τὸ κήρυγμα Ἰωνᾶ, καὶ ἰδοὺ πλεῖον Ἰωνᾶ ὧδε.
42 Fofada: su Eso doaga: sea, Siba soge hina bagade uda da wa: legadole, dilima fofada: mu. E da Soloumane ea bagade dawa: su sia: nabima: ne, badilia soge amodili misi. Be Soloumane ea hou baligisu Dunu da waha esala.
βασίλισσα νότου ἐγερθήσεται ἐν τῇ κρίσει μετὰ τῆς γενεᾶς ταύτης καὶ κατακρινεῖ αὐτήν, ὅτι ἦλθεν ἐκ τῶν περάτων τῆς γῆς ἀκοῦσαι τὴν σοφίαν Σολομῶνος, καὶ ἰδοὺ πλεῖον Σολομῶνος ὧδε.
43 Wadela: i a: silibu da dunu ea dogoga gadili ahoasea, e da iwilaga udigili golamu soge hogola ahoa. Be hame ba: sa.
Ὅταν δὲ τὸ ἀκάθαρτον πνεῦμα ἐξέλθῃ ἀπὸ τοῦ ἀνθρώπου, διέρχεται δι’ ἀνύδρων τόπων ζητοῦν ἀνάπαυσιν, καὶ οὐχ εὑρίσκει.
44 Amasea e da amane sia: sa, ‘Na da na musa: diasuga bu hagimu!’ Sia: beba: le, bu doaga: sea, ea diasu gelabai amola noga: le doga: i dagoi ba: sa.
τότε λέγει· εἰς τὸν οἶκόν μου ἐπιστρέψω ὅθεν ἐξῆλθον. καὶ ἐλθὸν εὑρίσκει σχολάζοντα καὶ σεσαρωμένον καὶ κεκοσμημένον.
45 Amaiba: le, e da bu gadili asili, a:silibu eno fesuale gala, ilia hou da ea wadela: i hou baligisa, amo lidili, ilia gilisili ganodini fila sa: imu. Amaiba: le goe dunu ea hou da bagade baligili bu wadela: mu. Waha dunu fi esala da amo hou ilima doaga: i dagoi ba: mu.”
τότε πορεύεται καὶ παραλαμβάνει μεθ’ ἑαυτοῦ ἑπτὰ ἕτερα πνεύματα πονηρότερα ἑαυτοῦ, καὶ εἰσελθόντα κατοικεῖ ἐκεῖ, καὶ γίνεται τὰ ἔσχατα τοῦ ἀνθρώπου ἐκείνου χείρονα τῶν πρώτων. οὕτως ἔσται καὶ τῇ γενεᾷ ταύτῃ τῇ πονηρᾷ.
46 Yesu da dunu huluanema sia: nanoba, Ea: me amola eya huluane da misini, Ema sia: musa: gadili lelu.
Ἔτι αὐτοῦ λαλοῦντος τοῖς ὄχλοις, ἰδοὺ ἡ μήτηρ καὶ οἱ ἀδελφοὶ αὐτοῦ εἱστήκεισαν ἔξω ζητοῦντες αὐτῷ λαλῆσαι.
47 Dunu afae da Yesuma amane sia: i, “Dia: me amola Diaeya da Dima sia: musa: gadili lela.”
[εἶπεν δέ τις αὐτῷ· ἰδοὺ ἡ μήτηρ σου καὶ οἱ ἀδελφοί σου ἔξω ἑστήκασιν ζητοῦντές σοι λαλῆσαι.]
48 Be Yesu E bu adole i, “Na: me amola Naeya da nowala: ?”
ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν τῷ λέγοντι αὐτῷ· τίς ἐστιν ἡ μήτηρ μου, καὶ τίνες εἰσὶν οἱ ἀδελφοί μου;
49 Amalu, E da Ea ado ba: su dunuma lobosogole amane sia: i, “Na: me amola Naeya da goea.
καὶ ἐκτείνας τὴν χεῖρα ἐπὶ τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ εἶπεν· ἰδοὺ ἡ μήτηρ μου καὶ οἱ ἀδελφοί μου·
50 Nowa da Na Hebene Ada Ea hanai hou nabawane hamosea, amo da Naeya, Na aba amola Na: me esala.”
ὅστις γὰρ ἂν ποιήσῃ τὸ θέλημα τοῦ πατρός μου τοῦ ἐν οὐρανοῖς, αὐτός μου ἀδελφὸς καὶ ἀδελφὴ καὶ μήτηρ ἐστίν.

< Ma:diu 12 >