< Maga 4 >

1 Yesu da Ga: lili Hano Wayabo, wayabo bega: Gode sia: muni olelelalu. Dunu bagohame gilisibiba: le, e da dusagaiga fila heda: le, amo ganodini hano dogoa esala olelei. Dunu huluane ea sia: nabimusa: bega: lelu.
Καὶ πάλιν ἤρξατο διδάσκειν παρὰ τὴν θάλασσαν. καὶ ⸀συνάγεταιπρὸς αὐτὸν ὄχλος ⸀πλεῖστος ὥστε αὐτὸν ⸂εἰς πλοῖον ἐμβάντα καθῆσθαι ἐν τῇ θαλάσσῃ, καὶ πᾶς ὁ ὄχλος πρὸς τὴν θάλασσαν ἐπὶ τῆς γῆς ⸀ἦσαν
2 E da fedege sia: bagohame ilima agoane olelei,
καὶ ἐδίδασκεν αὐτοὺς ἐν παραβολαῖς πολλά, καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς ἐν τῇ διδαχῇ αὐτοῦ·
3 “Nabima! Eso afaega, sagai ouligisu dunu da gagoma bugimusa: asi.
Ἀκούετε. ἰδοὺ ἐξῆλθεν ὁ ⸀σπείρωνσπεῖραι.
4 Hawa: fasilalu, mogili logoga sa: ili, emoga osa: le banenesili, hame dedeboiba: le, sioga na dagoi.
καὶ ἐγένετο ἐν τῷ σπείρειν ὃ μὲν ἔπεσεν παρὰ τὴν ὁδόν, καὶ ἦλθεν τὰ πετεινὰ καὶ κατέφαγεν αὐτό.
5 Mogili wadela: i magufu da: iya amo osoboga sa: ili, hedolo heda: i.
⸂καὶ ἄλλο ἔπεσεν ἐπὶ τὸ πετρῶδες ⸀ὅπουοὐκ εἶχεν γῆν πολλήν, καὶ ⸀εὐθὺςἐξανέτειλεν διὰ τὸ μὴ ἔχειν βάθος γῆς·
6 Be difi sa: imu hamedeiba: le, amola hano hameba: le, esoga hedolowane bioi.
⸂καὶ ὅτε ἀνέτειλεν ὁ ἥλιος ⸀ἐκαυματίσθηκαὶ διὰ τὸ μὴ ἔχειν ῥίζαν ἐξηράνθη.
7 Hawa: mogili da aya: gaga: nomei amola gisia sa: ili, heda: le, aya: gaga: nomeiga gigisiba: le, noga: le hame heda: i.
καὶ ἄλλο ἔπεσεν εἰς τὰς ἀκάνθας, καὶ ἀνέβησαν αἱ ἄκανθαι καὶ συνέπνιξαν αὐτό, καὶ καρπὸν οὐκ ἔδωκεν.
8 Be eno da osobo ida: idafa, amoga sa: ili, heda: le, hawa: afadafa da fage30 agoane, eno da 60 agoane amola eno da fage100 agoane bu legei.”
καὶ ⸀ἄλλαἔπεσεν εἰς τὴν γῆν τὴν καλήν, καὶ ἐδίδου καρπὸν ἀναβαίνοντα καὶ ⸀αὐξανόμενα καὶ ἔφερεν ⸂ἓν τριάκοντα καὶ ἓν ἑξήκοντα καὶ ἓν ἑκατόν.
9 Amalalu, Yesu E amane sia: i, “Ge galea, dilia nabima.” Fedege Sia: ea Bai Olelesu
καὶ ἔλεγεν· ⸂Ὃς ἔχει ὦτα ἀκούειν ἀκουέτω.
10 Dunu eno da asiba: le, Yesu Ea ado ba: su dunu fagoyale gala amola eno fa: no bobogesu dunu da Yesuma amo fedege sia: ea bai ilima olelema: ne sia: i.
⸂Καὶ ὅτε ἐγένετο κατὰ μόνας, ⸀ἠρώτωναὐτὸν οἱ περὶ αὐτὸν σὺν τοῖς δώδεκα ⸂τὰς παραβολάς.
11 E da ilima amane sia: i, “Gode da Ea Hinadafa Hou wamolegei olelesu liligi amo Na da dilima olelesa. Be eno osobo bagade dunu da udigili fedege sia: fawane naba.
καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς· Ὑμῖν ⸂τὸ μυστήριον δέδοται τῆς βασιλείας τοῦ θεοῦ· ἐκείνοις δὲ τοῖς ἔξω ἐν παραβολαῖς τὰ πάντα γίνεται,
12 Gode Sia: Dedei da agoane diala, ‘Ilia da siga ba: sea, hame ba: mu. Ilia da gega nabasea, hame dawa: mu. Ilia hame dawa: beba: le, ilia sinidigili, hame fofada: mu. Amasea, Gode da ilia wadela: i hou hame gogolema: ne olofomu.’”
ἵνα βλέποντες βλέπωσι καὶ μὴ ἴδωσιν, καὶ ἀκούοντες ἀκούωσι καὶ μὴ συνιῶσιν, μήποτε ἐπιστρέψωσιν καὶ ἀφεθῇ ⸀αὐτοῖς
13 Yesu da Ea fa: no bobogesu dunu ilima amane adole ba: i, “Dilia da amo fedege sia: hame dawa: bela: ? Amaiba: le, dilia da eno fedege sia: huluane habodane dawa: ma: bela: ?
Καὶ λέγει αὐτοῖς· Οὐκ οἴδατε τὴν παραβολὴν ταύτην, καὶ πῶς πάσας τὰς παραβολὰς γνώσεσθε;
14 Hawa: bugisu dunu da Gode Ea sia: olelesu dunu.
ὁ σπείρων τὸν λόγον σπείρει.
15 Dunu mogili ilia da hawa: amo da ga: nasi logoga ligisi defele ba: sa. Amo fedege da dunu ilia da Gode Ea sia: ilia gega naba, be Sa: ida: ne da amo sia: hedolodafa bu samogesa.
οὗτοι δέ εἰσιν οἱ παρὰ τὴν ὁδὸν ὅπου σπείρεται ὁ λόγος, καὶ ὅταν ἀκούσωσιν ⸀εὐθὺςἔρχεται ὁ Σατανᾶς καὶ αἴρει τὸν λόγον τὸν ἐσπαρμένον ⸂εἰς αὐτούς.
16 Hawa: magufu da: iya osobo amoga bugi da eno dunu ilia Gode sia: hahawane dogolegele bagade naba.
καὶ οὗτοί εἰσιν ⸀ὁμοίωςοἱ ἐπὶ τὰ πετρώδη σπειρόμενοι, οἳ ὅταν ἀκούσωσιν τὸν λόγον ⸀εὐθὺςμετὰ χαρᾶς λαμβάνουσιν αὐτόν,
17 Be ilia difi sa: imu gogoleiba: le, fonobahadi aligili, eno dunu ilima sia: ga gegebeba: le amola ilia da se nabasea, hedolo mugulusa.
καὶ οὐκ ἔχουσιν ῥίζαν ἐν ἑαυτοῖς ἀλλὰ πρόσκαιροί εἰσιν, εἶτα γενομένης θλίψεως ἢ διωγμοῦ διὰ τὸν λόγον ⸀εὐθὺςσκανδαλίζονται.
18 Mogili da aya: gaga: nomei amola gagalobo amo sogega bugi. Amo dunu ilia da sia: naba.
καὶ ⸀ἄλλοιεἰσὶν οἱ εἰς τὰς ἀκάνθας σπειρόμενοι· ⸂οὗτοί εἰσιν οἱ τὸν λόγον ⸀ἀκούσαντες
19 Be osobo bagade hou dawa: beba: le, muni amola liligi hanaiba: le, amo sia: da goe dunu ea dogo ganodini gigisiba: le, e da ha: i manu fage hame legesa. (aiōn g165)
καὶ αἱ μέριμναι τοῦ ⸀αἰῶνοςκαὶ ἡ ἀπάτη τοῦ πλούτου καὶ αἱ περὶ τὰ λοιπὰ ἐπιθυμίαι εἰσπορευόμεναι συμπνίγουσιν τὸν λόγον, καὶ ἄκαρπος γίνεται. (aiōn g165)
20 Hawa: osobo ida: iwane gala amoga bugi da dunu ilia Gode sia: nababeba: le, lalegaguli, fage hou ida: iwane legesa. Da: i afadafa, eno da fage30 agoane, eno da60 eno da100agoane legesa.”
καὶ ⸀ἐκεῖνοίεἰσιν οἱ ἐπὶ τὴν γῆν τὴν καλὴν σπαρέντες, οἵτινες ἀκούουσιν τὸν λόγον καὶ παραδέχονται καὶ καρποφοροῦσιν ⸂ἓν τριάκοντα καὶ ἓν ἑξήκοντα καὶ ἓν ἑκατόν.
21 Yesu da ilima amane sia: i, “Dilia da gamali amo ofodo o diaheda: su hagudu ligisisala: ? Hame mabu! Dilia da gamali ea bugisu amo da: iya hadigi ba: ma: ne ligisisa.
Καὶ ἔλεγεν ⸀αὐτοῖς Μήτι ⸂ἔρχεται ὁ λύχνος ἵνα ὑπὸ τὸν μόδιον τεθῇἢ ὑπὸ τὴν κλίνην, οὐχ ἵνα ἐπὶ τὴν λυχνίαν ⸀τεθῇ;
22 Wamolegei liligi huluane da hobea ba: mu. Wamowane sia: da hobea hadigiga doaga: mu.
οὐ γάρ ἐστιν ⸀κρυπτὸνἐὰν μὴ ⸀ἵναφανερωθῇ, οὐδὲ ἐγένετο ἀπόκρυφον ἀλλʼ ἵνα ⸂ἔλθῃ εἰς φανερόν.
23 Nowa da ge galea, nabima!
εἴ τις ἔχει ὦτα ἀκούειν ἀκουέτω.
24 Sia: dawa: iwane nabima! Dilia da eno dunuma iasu amo defele bu lamu. Dilia da amo iasu baligiliwane bu lamu.
καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς· Βλέπετε τί ἀκούετε. ἐν ᾧ μέτρῳ μετρεῖτε μετρηθήσεται ὑμῖνκαὶ προστεθήσεται ⸀ὑμῖν.
25 Lai dunu da bu eno lamu. Be Gode da hame lai dunu ema ea lai huluane bu samogemu.
ὃς γὰρ ⸀ἔχει δοθήσεται αὐτῷ· καὶ ὃ οὐκ ἔχει, καὶ ⸀ὃ ἔχει ἀρθήσεται ἀπʼ αὐτοῦ.
26 Yesu E amane sia: i, “Gode Ea Hinadafa Hou da agoane diala. Dunu afae da ea ifabi amoga hawa: fasisa.
Καὶ ἔλεγεν· Οὕτως ἐστὶν ἡ βασιλεία τοῦ θεοῦ ⸀ὡςἄνθρωπος βάλῃ τὸν σπόρον ἐπὶ τῆς γῆς
27 Eso huluane amo dunu golale, nedigili, hawa: da fudagala: le, sono heda: sa. Be ouligisu dunu da hawa: ea heda: su hou hame dawa:
καὶ καθεύδῃ καὶ ἐγείρηται νύκτα καὶ ἡμέραν, καὶ ὁ σπόρος ⸀βλαστᾷκαὶ μηκύνηται ὡς οὐκ οἶδεν αὐτός.
28 Osobo hi fawane da ha: i manu hamosa. Hidadea lubi, fa: no da sogea amola fa: nodafa ha: i manu fage hamosa.
⸀αὐτομάτηἡ γῆ καρποφορεῖ, πρῶτον χόρτον, ⸂εἶτα στάχυν, εἶτα ⸂πλήρης σῖτον ἐν τῷ στάχυϊ.
29 Be fage yoi ba: sea, faimu eso doaga: beba: le, e da gobiheiga faisa.”
ὅταν δὲ ⸀παραδοῖὁ καρπός, ⸀εὐθὺςἀποστέλλει τὸ δρέπανον, ὅτι παρέστηκεν ὁ θερισμός.
30 Yesu E amane sia: i, “Gode Ea Hinadafa Hou da adi liligi defelela: ? Amo hou olelema: ne, ninia adi fedege sia: olelema: bela: ?
Καὶ ἔλεγεν· ⸀Πῶςὁμοιώσωμεν τὴν βασιλείαν τοῦ θεοῦ, ἢ ἐν ⸀τίνι⸂αὐτὴν παραβολῇ θῶμεν;
31 Gode Ea Hinadafa Hou da masada hawa: agoane. Osoboga bugibiba: le, eno hawa: da bagade be masada ea hawa: da fonobahadidafa ba: sa.
ὡς ⸀κόκκῳσινάπεως, ὃς ὅταν σπαρῇ ἐπὶ τῆς γῆς, ⸂μικρότερον ὂν πάντων τῶν ⸀σπερμάτων τῶν ἐπὶ τῆς γῆς—
32 Be heda: sea, e da bugi bagadewane ifa agoane ba: sa. Amoda bagade bugila ahoabeba: le, sio fi bagohame ea amodaga bibisa.”
καὶ ὅταν σπαρῇ, ἀναβαίνει καὶ γίνεται ⸂μεῖζον πάντων τῶν λαχάνων καὶ ποιεῖ κλάδους μεγάλους, ὥστε δύνασθαι ὑπὸ τὴν σκιὰν αὐτοῦ τὰ πετεινὰ τοῦ οὐρανοῦ κατασκηνοῦν.
33 Yesu da fedege sia: bagohame ilima olelei. Ilia asigi dawa: suga dawa: mu defele, E da olelei.
Καὶ τοιαύταις παραβολαῖς πολλαῖς ἐλάλει αὐτοῖς τὸν λόγον, καθὼς ἠδύναντο ἀκούειν·
34 E da eno sia: hame olelei, fedege sia: fawane. Be wamowane, E da Ea fa: no bobogesu dunu ilima sia: bai huluane olelei.
χωρὶς δὲ παραβολῆς οὐκ ἐλάλει αὐτοῖς, κατʼ ἰδίαν δὲ τοῖς ⸂ἰδίοις μαθηταῖς ἐπέλυεν πάντα.
35 Daeya galu, E da ilima amane sia: i, “Ninia dusagaiga fila heda: le, hano la: idi bega: masunu.”
Καὶ λέγει αὐτοῖς ἐν ἐκείνῃ τῇ ἡμέρᾳ ὀψίας γενομένης· Διέλθωμεν εἰς τὸ πέραν.
36 Ea fa: no bobogesu dunu da eno dunu gilisi amo yolesili, dusagai ganodini fila heda: le, Yesu amola oule asi. Eno dunu ilia da eno dusagaiga fila heda: le, Yesu Ea asi amoma fa: no bobogei.
καὶ ἀφέντες τὸν ὄχλον παραλαμβάνουσιν αὐτὸν ὡς ἦν ἐν τῷ πλοίῳ, καὶ ἄλλα ⸀πλοῖαἦν μετʼ αὐτοῦ.
37 Amalalu, fo bagade misi. Hano bagadewane gafulubiba: le, dusagai ganodini dadafubiba: le, dusagai da gela sa: imu agoai ba: i.
καὶ γίνεται λαῖλαψ ⸂μεγάλη ἀνέμου, ⸂καὶ τὰ κύματα ἐπέβαλλεν εἰς τὸ πλοῖον, ὥστε ⸂ἤδη γεμίζεσθαι τὸ πλοῖον.
38 Be Yesu da dusagai fa: no bega: golai dialebe ba: i. Amalalu, ilia da Yesu didilisili, amane sia: i, “Olelesu! Ninia da bogole gela sa: imu galebe! Di da hame asigibala: ?”
καὶ ⸂αὐτὸς ἦν ⸀ἐντῇ πρύμνῃ ἐπὶ τὸ προσκεφάλαιον καθεύδων· καὶ ⸀ἐγείρουσιναὐτὸν καὶ λέγουσιν αὐτῷ· Διδάσκαλε, οὐ μέλει σοι ὅτι ἀπολλύμεθα;
39 Yesu E nedigili, fo amoma gagabole sia: i. Hano gafului amoma, “Ouiya: ma! Olofole dialoma!” Amalalu, fo da yolesi amola hano da bu olofole noga: iwane ba: i.
καὶ διεγερθεὶς ἐπετίμησεν τῷ ἀνέμῳ καὶ εἶπεν τῇ θαλάσσῃ· Σιώπα, πεφίμωσο. καὶ ἐκόπασεν ὁ ἄνεμος, καὶ ἐγένετο γαλήνη μεγάλη.
40 E da ilima amane sia: i, “Dilia da abuliba: le beda: bela: ? Abuliba: le dafawaneyale hame dawa: bela: ?”
καὶ εἶπεν αὐτοῖς· Τί δειλοί ἐστε; ⸀οὔπωἔχετε πίστιν;
41 Ilia bagadewane beda: ne, gilisili sia: dasu amo, “Go dunu da nowa dunula: ? Fo amola hano ea sia: nababeba: le, go dunu da nowala: ?”
καὶ ἐφοβήθησαν φόβον μέγαν, καὶ ἔλεγον πρὸς ἀλλήλους· Τίς ἄρα οὗτός ἐστιν ὅτι καὶ ὁ ἄνεμος καὶ ἡ θάλασσα ⸀ὑπακούειαὐτῷ;

< Maga 4 >